Változtatni kell azon, hogy a magyar állam diszkriminatív módon kiemel egy zsidó szervezetet, a Mazsihiszt, a többi közül, és csak vele tartja a kapcsolatot – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten az MTI-nek. 

Az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de – mutat rá Gérard Claude francia történész a Revue historique des armées legfrissebb számában – ez nem volt mindig így. A két ország közeledését a nemzetközi környezet fejleményei, a hidegháború, az enyhülés, a közel-keleti válságok tették lehetővé.

Forrás: MazsihiszA Kongresszus összehívásának lehetőségét hosszú vita után a Mazsihisz Közgyűlésének 2008 évi márciusi ülése teremtette meg, amikor módosította AlapszabályátA Kongresszus lehetőséget termet arra, hogy a zsinagógákban szerveződő zsidó közösségek eszmét … Tovább »

A magyar belpolitikában egy új jelenség, hogy a magyarországi radikális jobboldal holdudvara igyekszik magát megkülönböztetni a legnagyobb jobboldali ellenzéki párttól, a Fidesztől. Így, ebben a folyamatban egy új elem, hogy a szélsőjobboldali diskurzusban a magyar ellenzéket mostanság egyre gyakrabban antiszemita alapon is támadják.

A lány elbeszélése szerint egy bevándorló gyereket védett meg a neonáciktól, úgy szerezte állítólagos sebét. A lányt előbb kitüntették bátorságáért, most 40 óra közmunkára ítélték.

Kerekasztal-beszélgetés és közönségtalálkozó a Jobbklikk, Konzervatórium és a Reakció meghívott szerzőivel.  

A magyar zsidó közélet antidemokratikus szervezetének problematikája mára már egyre több ember számára ismert. A Mazsihisz a kizárólagos képviselet látszatának megerősítése érdekében kongresszust hívott össze. 

Kanadában őrizetbe vettek egy 54 éves palesztin férfit, akit azzal gyanúsít a francia rendőrség, hogy ő hajtotta végre 28 évvel ezelőtt a négy halálos áldozattal járó merényletet a párizsi Copernic utcai zsinagóga ellen.

Az elmúlt 13 évben nem változott az izraeli-palesztin viszony, nem csökkent a zsidók és a palesztinok közötti gyűlölet és az erőszak – írja a londoni napilapban Simon Peresz, a knesszet elnöke a Jichak Rabin elleni merénylet évfordulója alkalmából.
 

“A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak búcsúzóul, és ez kinél igaz, kinél nem. Saját hiányunkat pedig nem egyszerű elképzelnünk.”

Forrás: OrientPressA Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke a Vatikáni Rádió magyar műsorának kérdésére válaszolva elmondta:Számos ok miatt történelminek nevezhetjük az eseményt: az egyik a Kristályéjszakáról való megemlékezés. Egyedülálló a tény, … Tovább »

Egykori pártjával ellentétben az új polgármester elutasítja Jeruzsálem felosztását. Nir Barkat világi beállítottságú üzletember lett Jeruzsálem új polgármestere. A keddi önkormányzati választásokat szakértők a jövő februári parlamenti választások főpróbájának tartják.

A vájérá, Izsák születésének ígéretével kezdődik: „és megjelent neki az Örökkévaló Mámré tölgyeinél”, és az immáron harminchét éves „fiú” feláldozásával végződik, az ákédá történetével. 

Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámájával a kolozsvári Tranzit Házban vendégszerepelt vasárnap az Aradi Kamaraszínház. Harsányi Attila magyarországi színművész az általa életre keltett náci vezér figurájáról és az előadás hatásáról beszélt.

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.

Az amerikai elnökválasztási kampány – persze konzervatív oldalról – tele volt apokaliptikus jóslatokkal, írja a bukaresti napilap elemzésében. Obama győzelme esetén beteljesülnek az „amerikai baloldal” legképtelenebb stratégiái: antikapitalizmus uralkodik el az országon, a kisebbségek túltengő jogai sarokba szorítják a többséget, elszabadul az abortuszőrület és a vallásellenesség. Sokan még attól sem riadtak vissza, hogy azt állítsák: e győzelem esetén felgyorsul majd a színesbőrűek szaporulata, és megváltoznak az etnikai arányok.

Ökumenikus verekedés helyszíne lett a Krisztus feltámadása helyén emelt Szent Sír templom. Miközben az örmény és görög papok egymás köpenyét próbálták letépni, híveik kegytárgyakkal csépelték egymást. 

„A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, »szív-némaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti« dallamot”. 

Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul alapvetően a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit, sőt főszereplőit „érintette” ez a a tömeggyilkosság. Ez azonban mégsem történt így, hiszen – bár a Soa emlékezete a kötelező közéleti rituálé része lett –, de még a nyugati sztenderdhez leginkább közeledni kívánó politikai elitnél is érződik egyfajta kínos mimikri, felvett és őszintétlen hozzáállás és erős aktuálpolitikai zönge, amikor a holokausztról beszélnek a nyilvánosság előtt.