A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

Nyakas Attila festőművész Elrejtettség című kiállítása az ortodox
zsidóság rítusvilágát állítja a középpontba, de az egyetemes hit, a
spiritualitás nagy kérdéseivel is foglalkozik.

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
 

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

Azt, hogy Zoltaiék miért kisgazdásítják el a Mazsihiszt rendkívül szórakoztató módon, értem. Hogy a kormány miért teszi magát nevetségessé ezzel a különadós történettel, nem.
 

Miután kihívóját, Heisler Andrást nem engedték rajtvonalhoz, Zoltai Gusztáv ellenfél nélkül indul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vezetéséért a szervezet szerdai tisztújításán. A legnagyobb magyar hitközség képtelen a megújulásra.

Abeszélgetés a zsidó közösségek újjáéledésének sajátosságaiba, az
újfajta önmeghatározás több szinten megmutatkozó kísérleteibe, átmeneti
és tartós formáiba enged betekintést; igyekszik a különböző országokból –
mint Franciaország, Spanyolország, Anglia, Magyarország – származó
tapasztalatok alapján összehasonlítani és párhuzamokat mutatni a
közösségek típusai és működései között.

Az 1942-es újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor nagyon
szerette a csendőrséget. Nem emlékszik, hogy csoportos kivégzésre
küldött volna 30 embert, arra viszont igen, hogy megmentett egy ötfős
családot. Az első tárgyalás bővelkedett abszurd fordulatokban. Két hét
múlva ítélet várható.

A Síp utca szemmel láthatóan nem képes arra, hogy lebonyolítsa a
választásokat. A Budapesti Zsidó Hitközség Központi Jelölőbizottságának
(KJB) azt az ülését, amelyen a delegáltak a többes jelölés „bűnébe
estek” és Heisler Andrást is nominálták BZSH ügyvezető igazgatónak, a
Jelölő Bizottság utólag érvénytelenítette.

Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…

Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »

Akik ismerik és olvassák Heller Ágnes munkáit (ugye, Orbán úr?), azok
pontosan tudják, hogy intellektuális tisztessége megkérdőjelezhetetlen: a
gondolat, az ész erejével harcolt a mindenkori elnyomás ellen. Akkor
is, ha Sidneyben tanított, akkor is ha New Yorkban – de nem tett és tesz
másként Budapesten sem.

„A javaslat
hívei meg voltak győződve arról, hogy… az intézkedéssorozat igazságos, jogos,
sőt mondhatni nagyvonalú a zsidókkal szemben. Sokan nem is értették, miért
nevezik mások a javaslatot igazságtalannak és méltánytalannak és a zsidóságtól
megértést, sőt egyenesen együttműködést, tevékeny közreműködést vártak volna
el”.
 

Méltatlan támadások sora éri Magyarország valószínűleg legismertebb filozófusát, Heller Ágnest. Heller soha nem rejtette véka alá Orbán Viktorral szembeni ellenérzését, ezért zúdított a kormányközeli média pergőtüzet az idős filozófusra. 

Johanna művészetének alapmotívuma, grafikáinak és festményeinek hőse régóta
az emberi test. Ám az ő felfogásában és ábrázolásában a test mindig
valami más – ahogy régebben írtam ezekről az egyszerre szürreális,
egyszerre expresszív alakokról, a testek itt levedlik magukról a köznapi
hasonlóság bőrét, hol középkori lovagokra, csillagközi szörny-utazókra,
ősvilági rémlényekre emlékeztetnek bennünket

 Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? Pészáh a kérdések ünnepe, s hónapja, niszán, a kérdések hónapja. Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg … Tovább »

A holokauszt magyar áldozatairól emlékezett meg hétfőn napirend előtt a Magyar Országgyűlés.
 

Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.
 

A háború után a nyugatnémet hírszerzés ügynöke és toborzóembere lett az az SS-tiszt, aki 1944-ben lebuktatta és koncentrációs táborba juttatta az Amszterdamban bújkáló német zsidó Frank-családot – írja a Focus német magazin.

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.