Sarkozy elnök száműzné a közterekről a muzulmán nők viseletét, a burkát. A női egyenjogúság jegyében, de egyúttal a nagyobb népszerűség érdekében is.
 

Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Ha a brit zsidó iskolák elutasítják egy gyerek felvételét annak származása miatt, akkor a rasszizmus bűnében marasztalhatók el – így döntött egy manchesterei bíróság nemrégiben. Az egész angol zsidóságot meghökkentő ítéletében a fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy inkább a vallásgyakorlás, semmint a származás vagy betérés tesz valakit zsidóvá. 

Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Egy esztendő a múlt félhomályából: 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a (mindhalálig) reményt – az illúziók kergetésén kívül – az „idillikus” utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.

A százéves Tel-Avivot mutatja be csütörtöktől a Pixrael szabadtéri fotókiállítás Budapesten, az Erzsébet téri Gödör sétányon.
 

Még áprilisban egy Budapest melletti kis faluban történt támadásról értesült az atv.hu. Az érintettek mindeddig nem álltak nyilvánosság elé, viszont azóta is újabb támadástól rettegnek. Kérésükre egyelőre sem a fiú nevét, sem a támadás pontos helyszínét nem írjuk le.
 

A híradások egybehangzóan arról szólnak, hogy ma délután a Szabadság téren újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom. „Amelyik odaáll majd a félelemben élő emberek mellé”, jelentette ki Morvai Krisztina jogvédő és EU parlamenti képviselő.

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

Miután a köztársasági elnök a legutóbbi alkalommal (2007 év végén) sem írta alá az ún. gyűlöletbeszéd-törvényt, reakciók sokasága látott napvilágot. A szólásszabadság sérthetetlensége mellett érvelők elégedetten nyugtázták a lépést, a sikertelen német kezdeményezés (EU irányelv a holokauszt-tagadás és relativizálás elleni egységes fellépésről) magyarországi támogatói csalódottan a fejüket rázták. 

A búcsúzó Prodi-kormány tavaly januárban fogadta el a holokauszt-tagadást szankcionáló törvényt, igaz gyengébb változatban, mint azt a kabinettből kilépett, volt igazságügyi miniszter, Clemente Mastelle törvényjavaslatában előterjesztette. A törvény gyakorlatilag az 1993-as status … Tovább »

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

A négy történelmi egyház közös levélben kéri a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent, mert a törvény súlyosan sérti a kisebbségben élők jogait
 

Rámcsörgött!  Latyak-havas, január végi küszködés a kimúlni készülő téllel, a harmadik, de már múló félben lévőnek hitt tüdőgyulladással, mozgásnehezítő téli göncökkel és egy hatalmas műanyagkosár szörnnyel. Ez utóbbit a boltban, ahol az unokám közelgő születésnapjára katicabogárforma hátizsákra vadásztam, kötelező cipelni

“Mocskos zsidók!” – harsant fel többször is a kórus az Erzsébet téri gárdatüntetésen. Azon a rendezvényen, amelyről mindenfelé azt hallani, hogy a résztvevők békésen és csendesen demonstráltak.
 

A júniusi 7-i  Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes összevetésére hagyatkoztak. 

Az olimpiai részvétel ígéretével, no meg zsarolással csábították haza Londonból, a nácik végül a berlini Olimpiai stadionba szóló állójeggyel szúrták ki a női magasugrás német csúcstartója, Gretel Bergmann szemét.

Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.

Jacques Brel a belga énekes, zeneszerző, szövegíró szerzeményeit Fellegi Balázs énekli.
 

Hihetetlen, de idén júliusban ünnepli ötvenedik születésnapját Suzanne Vega. Két héttel a jeles évforduló után személyesen is gratulálhatunk neki: a zseniális énekesnő július 25-én a Gödör Klub teraszán lép fel!