Az alábbi vélemény a Népszabadság hétfői, december 29-i számának a gázai háborúval kapcsolatos cikkeit veszi górcső alá. A lap visszautasította az írás közlését, mi vállaljuk, abból kiindulva, hogy publikálása általánosságban, a magyar médiát illetően, számos tanulsággal szolgál.
 

Lemondásra kényszerült Horace Engdahl, az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Királyi Akadémia főtitkára, aki szeptemberben nagy vitát váltott ki az európai irodalomnak az amerikaiaval szembeni “felsőbbrendűségét” bizonygató kijelentéseivel, írta az MTI.

Vannak emberek, akik művésznek születnek: festenek, írnak, zeneműveket komponálnak. Szerencsés esetben nevük ettől marad fenn az utókornak.
 

78 éves korában, hosszú rákbetegség után elhunyt Harold Pinter Nobel-díjas drámaíró, rendező – jelentette be csütörtökön a családja Londonban. Pinter a II. világháborút követő drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képviselője. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki.

Ma, december 23-án kilencven éves Helmut Schmidt egykori nyugatnémet kancellár. Ugyan a nagy német politikai fordulatok nem az ő nevéhez fűződnek, ma már a világháború utáni korszak egyik legnagyobb alakjaként tekintenek rá Németországban.

Cipi Livni izraeli külügyminiszter fogadkozott vasárnap, hogy véget vet a Hamász uralmának a Gázai övezetben, ha februárban megválasztják miniszterelnöknek.
 

Nem a Hősök terén, hanem a Műcsarnok előtti területen tartják meg a vasárnapi Hanuka rendezvényt – dőlt el csütörtök délelőtt. A Gój Motorosok Egyesülete és a szervezők majd két napig egyeztettek a mindkét félnek elfogadható kompromisszumos megoldásról.

Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.

Jelen írásunk az első Szlovák Köztársaság legsötétebb aktusaival, a zsidótörvényekkel foglalkozik is foglalkozik, továbbá a szlovákiai zsidók sorsával. Azonban el szeretnénk osztani azt a tévedést, amit gyakran leírnak ma Magyarországon: Szlovákia nem pénzért adta el a náciknak a zsidókat megsemmisítésre, hanem egy államközi egyezmény szerint telepítették ki őket, ennek ellenére a szlovák vezetők felelőssége egyáltalán nem kisebb.

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke a HETEK-nek adott terjedelmes interjút egyházpolitikai kérdésekről.
 

Budaházyék csak akartak tüntetni, mert a rendőrség vasökle lecsapott, és könyörtelenül megvédte a Dohány utcai zsinagóga közlekedési rendjét a kb. háromtucatnyi potenciális érdeklődőtől.

A Századvég Kiadó gondozásában 2008 végén megjelent Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom című könyvem egyik legfontosabb fejezetéből olvasható az alábbi részlet, amely több alfejezet bekezdését is tartalmazza.
 

A német rendőrség házkutatást tartott egy 89 éves férfinál, akit azzal gyanúsít, hogy 1945-ben részt vett több mint hatvan magyar zsidó lemészárlásában egy burgenlandi faluban.
 

Több, mint két évvel az elkövetés után a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ellen a főszerkesztő ellen, akiről már akkor is tudni lehetett, hogy főszerkesztő. Molnár Balázst azért vonják felelősségre, mert az őszi zavargások után “jogtipró talárosok”, azaz “vérbírák” és ügyészek személyes adatait tette közzé uszító honlapján.

Mitől véreznek a kőtáblák, szolidárisabb-e az erdélyi magyar, mint a budapesti, miért lett Dragomán György regényének hőse egy félzsidó fiú, s hiányozhatnak-e az erdélyi ízek? – Várnai Pálnak a Szombat lapszámbemutató estjéről szóló írásából minden kiderül.

A válság a korábban virágzó helyi lapok piacát is elérte. Az Egyesült Államokban a nagy napilapoktól a helyi újságokig a nyomtatott média minden szereplője bajban van.

Az erzsébetvárosi ingatlanbotrány kirobbantója, Hoffmann László ügyvéd két Király utcai bérleti jogot 300 millióért akart értékesíteni. Eltérnek a vélemények, mennyire volt reális az összeg, egy szakvélemény csak 225 millióra taksálta a két bérleményt, az ügyvéd szerint viszont reális volt az összeg. Végül az ügylet meghiúsult.
 

Antall József halálának tizenötödik évfordulóján három, a miniszterelnökké választását megelőző időszakból származó beszédéből idézünk részleteket, valamint a kormányalakítási megbízás átvétele és az eskütétel utáni beszédével emlékezünk. 

Fanatikusan vallásos és erőszakos mozgalom jött létre a ciszjordániai zsidó telepesek körében, hogy megakadályozza a bibliai Júdea és Szamária esetleges kiürítését.