Karnagy, zeneszerző, „kocsmazongorista”, önéletrajzi és népszerű életrajzi regények írója, igazi 20. századi reneszánsz ember. A közelmúltban emlékeztek meg születésének centenáriumáról.

A Zeneművészeti Főiskola mellett (egyházi karnagyi szakon) Láng a Képzőművészeti … Tovább »

Zbigniew Herbert (1924-1998): nagyhatású lengyel költő, esszéista, drámaíró. A lengyel ellenállási mozgalom tagja a második világháború alatt. Az 1980-as években a lengyel ellenzék fő költőjének számított, 1986-tól Párizsben élt. 1992-ben tért vissza Lengyelországba.

“A könyv az ember sűrítménye, külön lélek, a könyv és az ember itt egyre megy. A füstbe szálltak, a talajjal elkeveredők előtt a hiány felmutatásával tiszteleghetünk.Hiányozni fogsz, mondjuk egymásnak búcsúzóul, és ez kinél igaz, kinél nem. Saját hiányunkat pedig nem egyszerű elképzelnünk.”

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

Erős jóindulattal maximum ötezer ember vonult fel szombat délután Budapesten, hogy tiltakozzon az utcai erőszak ellen. Szerencsére a radikális őrjöngés is elmaradt, csupán maroknyi ellentüntető kísérte figyelemmel az eseményt. 

Tamás Gáspár Miklós a HVG és hvg.hu szerkesztősége címére küldött írásában megvédi a Magyar Demokratikus Chartát, amelyet szerinte a HVG múlt heti számában megjelent cikkek méltatlanul bíráltak. Az alábbiakban közöljük TGM vitacikkét (amely a csütörtökön megjelenő hetilapban is helyet kap) és Hirschler Richárd főszerkesztő válaszát.

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Elfújja a bíróság a szervezet születésnapi gyertyáját? Miközben a Fidesz politikusai ismét lavíroznak a Magyar Gárdát hol helytelenítő, máskor éppen bátorító kijelentéseikkel a szélsőjobb felé, addig a szervezet egyéves lett. 

Az emlékezés felelősségéről beszélt a magyar határvidék egykori munkatáboraiban meggyilkolt zsidó kényszermunkások és más foglyok nemzeti emlékhelyének pénteki avatásán Arató Gergely, a kulturális tárca államtitkára a balfi temetődombon.

„Azután Trianon kapcsán is megmaradunk a siralmaknál, ami persze egy iszonyatos érvágás volt. Elszakították az egész gazdaság nyersanyagbázisát, meg a piacát. Ettől kezdve újra kellett kezdeni és meg tudták csinálni, na nem a politikusok, hanem az ország, az emberek. Ők fizették ki a számlát. 1945 után megint fel kellett építeni ezt az országot és ez is megtörtént, úgy ahogy, de sikerült.”
 
 

Április 7-én megvédtük Újlipótvárost, a pesti zsidóság fellegvárát. A Hollán Ernő utca sarkán megálljt parancsoltunk a fekete egyenruhásoknak. A félelmeiket, az „inkább ne csináljunk semmit!” mentalitást legyűrő antifasiszta civilek: pesti zsidók, liberálisok, baloldaliak, s néhány konzervatív szimpatizáns megszervezték magukat, és felkészülten várták a Lipótvárosba „jegyvásárlást” tervező szélsőségeseket. Az előzmények ismertek. Egy szélsőjobbos körökben honos leány összeszólalkozott az eladókkal a Hollán Ernő utcai Broadway jegyirodában.

Forrás: Népszabadság 2008. június 22. / Kádár Gábor, Vági Zoltán Az 1989-1990-es békés rendszerváltás a magyar történelem kivételes fejezete volt. Az elmúlt 160 évben Magyarországon szinte valamennyi jelentős politikai és gazdasági fordulatot antiszemita pogromhullám kísérte. … Tovább »

Forrás: 168 Óra Online 2008. május 25. / Lampé Ágnes A Hollán Ernő utca 10. szám alatti házban működő jegyirodában pár hete állítólag nem szolgáltak ki egy lányt, aki szélsőjobbos zenekar koncertjére akart jegyet venni. Az épületre utóbb Molotov-koktélt dobtak ismeretlenek, … Tovább »

Félkatonai csoportok masíroznak Magyarországon – írja a Süddeutsche Zeitung Forrás: MA 2008. április 8. A magyar szélsőjobboldal felsorakozik -címmel elsősorban a Magyar Gárdáról közölt cikket keddi számában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap budapesti keltezésű írásának … Tovább »

Forrás: Hírszerző 2008. április 7. / Kiss Ádám Közel tízszeres túlerőben lévő, fideszes önkormányzati képviselő által szervezett ellendemonstrációval kellett szembenéznie annak a harminc szélsőjobbosnak, akik a napokban felgyújtott újlipótvárosi jegyiroda megrendszabályozására … Tovább »

Forrás: Index 2008. április 7. Hétfőn délután szélsőséges fiatalok szerveztek tiltakozó akciót a Hollán Ernő utcába egy jegyirodához, amire a múlt héten feltehetően a Magyarok Nyilai nevű szervezet dobott Molotov-koktélt. A 20-30 fős szélsőséges csoportot több száz ellentüntető … Tovább »

Húsvéti keserűség 2008-ban, avagy mi a fölháborító abban, ha egy keresztény azért imádkozik, hogy a zsidók megtérjenek? Forrás: Népszabadság Online 2008. április 3. / Fekete György Tényleg, mi a kifogásolható abban, ha egy keresztény a zsidók megtéréséért fohászkodik? Egy … Tovább »

Szili Katalin: Európában ismét felütötte fejét az antiszemitizmus. Sok ezren – közöttük a közjogi méltóságok és a pártok képviselői – vettek részt tegnap este a holokauszt áldozataira emlékező fáklyás felvonuláson, az Élet menetén. Előtte a Terror Házánál tartottak megemlékezést: ezen a szocialista Szili Katalin és a fideszes Balog Zoltán is beszédet mondott.

Forrás: Hírszerző 2008. április 1. / Hont András Végül is mindegy, hogy elvetemültségből vagy hülyeségből firkálsz ocsmányságokat, a hatás ugyanaz lesz. Nincs még egy ember az országban, aki annyit idézett volna Julien Benda: Az írástudók árulása című művéből, mint te. … Tovább »

1944 tavaszára a folyamat, amely a végső megoldáshoz, a holokauszthoz, Auschwitzhoz vezetett, mindennapossá vált, és szinte normális volt. Kisvárosunk, Berettyóújfalu környékén már sok helyen gettóba zárták, és túlzsúfolt marhavagonokban külföldre szállították a zsidókat. Ezt már tudtuk. Se apa, se anya, már csak mi, gyerekek, így is lehetett élni, de tanácsosnak látszott kisvárosunkból elmenni Budapestre.