Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Svédország arra készül, hogy az Európai Unió “régi” tagjai közül elsőként elismerje a palesztin államot. A szándékot Stefan Löfven kormányfő pénteken, kabinetje és programja ismertetése alkalmával jelentette be.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Jom kipurt a nem vallásos zsidók közül is sokan megtartják. Nincsenek ezzel másképp a zsidó sportolók sem. Nekik azonban sokszor komoly dilemmát okoz, ha egy fontos verseny éppen jom kipurra esik.

Nem foglalkozik Schmidt Mária kritikájával Lázár János. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a csütörtöki Heti Válaszban is bírálta a minisztert, amiért tanácsadónak nevezte ki Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját.

Schmidt Mária szerint a kinevezéssel Lázár … Tovább »

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária … Tovább »

A főigazgató asszony a közélet ritkán látható mélységeibe süllyedt – reagált Schmidt Mária új cikkére Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki „színvonaltalan csapkodásnak” minősítette az írást. Heisler szerint mintha Schmidt Mária számára elkezdődött volna valamiféle … Tovább »

Egyébként Zoltai Gusztávon, a Miniszterelnökség tanácsadójának a kinevezésének veszekednek.

… és közli velem, hogy én egy harcos vagyok… Verő Tamás rabbi beszéde Ros Hasana első estéjén.

Moszulban, illetve a ninivei fennsíkon gyakorlatilag megszűnt a keresztények jelenléte

Már a rendszerváltáskor feltették e kérdést azok, akiknek elegük volt a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) kollaborációjából a diktatúrával. Az antiszemitizmus azonban az 1990-es években egy táborba lökte a zsidó szerveződéseket, a MIOK-ból lett Mazsihisz (Magyarországi … Tovább »

Válasz György Péter Magyar Narancsban megjelent cikkére.

Az identitás szabad konstruálásának elve értékes, felvilágosult eszme. Az önazonosság megválasztásának lehetséges stratégiái, a tájékozódás a megválasztott identitások sokaságában a modern kor érdekes, sokszor terhes … Tovább »

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Jeruzsálem régi városfalaihoz érkezni valami egészen döbbenetes élmény, akárhány alkalommal jár itt az ember. A modern, európai városokat idéző központtól egy réges régi, szűk utcán sétálunk az óváros egyik hatalmas kapuja felé. A méretes, nyers sziklákból faragott kőtéglákból … Tovább »

A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »

“Auschwitzban nem a zsidóság, hanem a kereszténység halt meg” 

A francia miniszterelnök szerint viszont  az Izrael-ellenesség az antiszemitizmus előszobája.

Mágia, babona, diktatúra – egy tőről fakadnak, a valóságot szeretnék megváltoztatni egy sajátos szabályrendszerrel.

– A történelem pusztán fikció, a történészek hazudnak.
– Létezik-e a múlt, és képesek vagyunk-e emlékezni? – többek közt erről beszélgettünk Dragomán … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál