Márkus Ervinnét (sz.: Wiesel Anna, 1906) a BM Határőrsége 1954. május 19-én vette őrizetbe a magyar-jugoszláv határon lévő kelebiai határállomáson és tiltott határátlépés bűntette folytán azon nyomban le is tartóztatták.

Korábban már legálisan is próbálkozott útlevelet … Tovább »

“Ez a könyv amúgy sem igazán napló, nem is dokumentumregény, inkább amolyan… korfeeling… énfeeling. Fontos használati utasítás: ne próbáljátok megfejteni a figurákat, nem az a lényeg! Elég, ha csak ráéreztek, kik is ezek a számomra fontos emberek és történetek” – írja Berki … Tovább »

A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje. 

Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.

Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »

A daloknak is van sorsuk. Az Egyesült Államok nemzeti dalai közül több Magyarországon tábortűzi nótaként futott be. Lett az amerikai forradalom dalából, a Battle Hymn of the Republic-ból János bácsi a csatában, a Yankee Doodle-ból, Connecticut himnuszából a Jenki fiú lovagol, az Oh … Tovább »

Meglátok egy helyet, nagy ablakai mögött fiatalok teát isznak, és valami titokzatos játékot játszanak. Arcuk komoly, elgondolkodó. Egy lány észreveszi, hogy bebámulok, kedvesen rám mosolyog. Ide bemegyek. A lányt Jane-nek hívják és amerikai, mint majdnem mindenki itt. Az asztaloknál … Tovább »

Közel háromhetes kényszerű leállás után január 9-étől újraindítja budapesti járatait Izrael nemzeti légitársasága, az El Al.

Váradi János, légitársaság magyarországi képviseletének vezetője a turizmus.com-nak elmondta: örülnek a döntésnek, hogy Izrael újra engedélyezte … Tovább »

Vázlatos áttekintés

A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.

1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »

A Budapesten tartozkodó Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott ma délelőtt a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában. A pápa egységet sürgetett az antiszemitizmus ellen. “Zsidók és keresztények … Tovább »

Augusztus 19-től hetente négy járattal visszatér Budapestre az El Al.

Az El Al járatai hetente négy alkalommal, hétfőnként, csütörtökönként, péntekenként és vasárnaponként repülnek a Ben Gurion és a Liszt Ferenc repülőtér között augusztus 19-től – adta hírül Váradi … Tovább »

A hűtlenségi elmélet

Társadalmi magyarázatok

A zsidó siker termelődéséről kidolgozott régi elméletek között nemcsak természeti (genetikai), hanem társadalmi magyarázatokat is találunk szép számban, amelyek éppúgy érdemelvűek, mint a természetet okolók. Ezek hívei … Tovább »

Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]

A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »

Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »

“Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása “nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András a Rumbach utcai zsinagóga avató ünnepségén

Csütörtök délután Budapesten … Tovább »

Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.

Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »

Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »

Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.

Hány identitásod van?

Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »

Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.

A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.

Egy túlélőjük, Eisner János írta:

„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!

Volt közöttük: … Tovább »

„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler  Márton.*

Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »

Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »

Tizenöt voltam, mikor anyám újra férjhez ment. Újdonsült pótapám hat elemit végzett kertész volt, aki tizenkét éves korától idegenben kényszerült inaskodni, mert szülei nem tudták eltartani. Ám hiába szakadt el zsenge korban a szülőktől, a belé nevelt értékek (kereszténység, … Tovább »