Összesen 358 találat (41 - 60) : Arató János.
Közel háromhetes kényszerű leállás után január 9-étől újraindítja budapesti járatait Izrael nemzeti légitársasága, az El Al.
Váradi János, légitársaság magyarországi képviseletének vezetője a turizmus.com-nak elmondta: örülnek a döntésnek, hogy Izrael újra engedélyezte … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
A Budapesten tartozkodó Ferenc pápa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával találkozott ma délelőtt a Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában. A pápa egységet sürgetett az antiszemitizmus ellen. “Zsidók és keresztények … Tovább »
Augusztus 19-től hetente négy járattal visszatér Budapestre az El Al.
Az El Al járatai hetente négy alkalommal, hétfőnként, csütörtökönként, péntekenként és vasárnaponként repülnek a Ben Gurion és a Liszt Ferenc repülőtér között augusztus 19-től – adta hírül Váradi … Tovább »
A hűtlenségi elmélet
Társadalmi magyarázatok
A zsidó siker termelődéséről kidolgozott régi elméletek között nemcsak természeti (genetikai), hanem társadalmi magyarázatokat is találunk szép számban, amelyek éppúgy érdemelvűek, mint a természetet okolók. Ezek hívei … Tovább »
Minden ceremoniális reprezentációnak megvan a maga jól érthető politikai nyelvezete.[1]
A győztes római császárok a hagyományos és kötelező ikonográfia szerint megkoreografált triumphus során keltették életre világraszóló győzelmüket s „mutatták fel” a nagyközösség … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
“Számunkra a zsidó közösség sokszínűsége alapérték”, a magyar zsidóságon belül egymás mellett élő hagyományok léte és elfogadása “nem a Mazsihisz újkeletű hóbortja” – mondta Heisler András a Rumbach utcai zsinagóga avató ünnepségén
Csütörtök délután Budapesten … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »
Elszakadó és újranövő gyökerekről beszélgettünk José Andrés Lacko fényképésszel.
Hány identitásod van?
Ötöt hordok a hátizsákomban, egyet sem tagadok meg. Argentin vagyok, mert ott születtem, ott jártam iskolába, és spanyol az anyanyelvem. Perui vagyok mert szép éveket … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Biró Tamás Zsidó egyház? című vitaindító írásában azt a kérdést járja körül, hogy ha a Mazsihisz egyházként van nyilvántartva a mai magyar jogrendszerben, szükségszerű-e az, hogy a „papság” irányítása alatt álljon. Schweitzer Gábor válaszában (Zsidó hitközség vagy … Tovább »
Tizenöt voltam, mikor anyám újra férjhez ment. Újdonsült pótapám hat elemit végzett kertész volt, aki tizenkét éves korától idegenben kényszerült inaskodni, mert szülei nem tudták eltartani. Ám hiába szakadt el zsenge korban a szülőktől, a belé nevelt értékek (kereszténység, … Tovább »
A zsidó ember szereti a fényeket. Nagyon is.
A papok minden nap gyertyát gyújtottak a Szentélyben.
A Szentélyt le lehetett rombolni kétszer is, ám a fények tovaszálltak. A rabbik elrendelték, hogy minden pénteken és minden ünnep elött gyújtsunk ünnepi lángokat, hogy nehogy … Tovább »
A Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói közleményben határolódtak el saját főnökük kijelentéseitől.
A múzeumban és tagintézményeiben mintegy 250 ember dolgozik, közülük e sorok közzétételéig 72-en írták alá eddig a közleményt, amelyben elhatárolódnak Demeter Szilárd … Tovább »
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy előadásában, hogy a lengyelek számára a zsidók jelentik a másság, az idegen, az outgroup netovábbját. Ha a lengyelekkel szembeni antagonizmust, a „nem lengyelséget” akarják kifejezni, erre nincs jobb eszköz … Tovább »
Dr. Kulka Frigyes 1925. január 31-én született Ipolyságon. Mellkas-sebész, úttörő szakorvos a tüdőgyógyászatban, de elsősorban emberségéről, mély empátiájáról ismert gyógyító.
Az ortodox zsidó családba született Frigyes, akit a családban csak Fricinek hívtak, szülővárosában … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »