Találatok ‘A szerk.’
Összesen 790 találat (341 - 360) : A szerk..
Tíz kérdés a franciaországi imámokról
A véres párizsi merényletek után a muszlim vallási vezetők, az imámok felé fordult a francia közvélemény figyelme, mert sokak szerint a radikális imámoknak meghatározó szerepük van az erőszakra uszításban. A Le Monde cikke összefoglalja a muszlim vallási vezetők és a szekuláris … Tovább »
Nem támogatható az elnyomókkal együttműködő politikusok szoborállítása
Nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban.
Az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés keddi plenáris ülésén egy … Tovább »
Hóman utca már van, Hóman szobor ne legyen!
Hanukai gyertyagyújtás a tervezett Hóman-szobor helyén.
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Mazsihisz december 13-án vasárnap, 16:00 órai kezdettel hanukai ünnepséget szervez Székesfehérvárra, arra a Bartók Béla térre, ahol Hóman Bálintnak kívánnak emlékszobrot felállítani.
Mindezt … Tovább »
Az európai moszlimok körében erősebb az antiszemitizmus, mint a szélsőjobb hívei között
A nyugat-európai közvélekedés szerint antiszemita megnyilvánulások az átlagot meghaladó mértékben köthetők a moszlimokhoz. Erre a következtetésre jutott Günther Jikeli is, a párizsi ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy) igazgatója is, aki közelmúltban publikált tanulmányában (Antisemitic Attitudes among Muslims in Europe: A Survey Review) összegezi az európai muszlimok antiszemitizmusára vonatkozó kutatások eredményeit.
A budai várnegyed zsidó öröksége
Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig
Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet.
A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.
Üzlet-e a kóserbiznisz?
Ungvári Tamás: Rákosi Jenő és a zsidóság
„Ahhoz, hogy a múlttal szembe tudjunk nézni, először is egymás szemébe kellett néznünk.”
“A Bertelsmann úgy gondolta, hogy a múltat immár semmiképpen sem lehet letagadni, így a múlttal való önkritikus szembenézés szellemében kutatóbizottságot hoznak létre.”
Beszélgetés Norbert Frei történésszel
A 21. század első évtizede során többet között a Bertelsmann … Tovább »
Az emancipáció utáni vérvádak
Az első igazi fesztivál megvágott, mint a sújtólég
Khamenei: Az USA továbbra is ellenségünk marad
A mai napig nem igazán ismerem a családom történetét, leszámítva néhány anekdotát
Fotó: Németh Dániel / Libri Kiadó
Ha Örkény még élne, valószínűleg Salman Rushdie-hoz hasonlóan ő is Etgar Keretet, a kortárs izraeli irodalom állócsillagát tartaná az egyik kedvenc írójának. Keret több mint húsz éve bűvészkedik a rövid próza műfajával, sajátos … Tovább »
Nyár, Füred, beatkorszak
„Hoppá, akkor én antiszemita vagyok?”
Vidéki művház, hangos zsidózás. De nem olyan. Magyarország egyetlen zsidó színházával, a Gólemmel Zalaszentgróton jártunk. Hogyan dolgozik az idegengyűlölet ellen egy színház, és miért megy turnéra ingyen 12 vidéki településre? Miért utasította vissza őket Gyöngyöspata polgármestere? Mire elég a norvégok pénze? A végén minden út a zsidókhoz vezet.