„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?

Oroszország nem tűri, hogy a szomszédban demokratikus átalakulás zajlik. Kínában virágzik a kapitalista kommunizmus. Pakisztánban tíz éve katonai diktatúra van hatalmon. Afrikában reneszánszát éli a diktatúra. Fukuyama szerint mégis győzött a liberális demokrácia.

Egy New York-i zsidó meleg könyvét olvasom. Daniel Mendelsohn 1960-ban született Long Island-ben, és bár klasszika-filológusként végzett, könyveiben leginkább a zsidó identitás kérdéseivel foglalkozik. Az amerikai kritika osztatlanul elismeri munkásságát, különösen a The Lost: A Search For Six Of Six Million c. memoárja miatt, amelyen keresztül családja holokauszt során eltűnt hat tagjának életútját kívánja feltérképezni.

Remember – Emlékezz, írta nemrég a holocaust 60-ik évfordulójára. Egész életében azért élt, hogy tudjon emlékezni és ne hagyjon felejteni. 

Egy jeruzsálemi vallási konferencián a rabbik élesen elítélték azt a gyakorlatot, hogy egyedülálló nők spermabankból származó hímivarsejt segítségével fogannak, majd egyedül nevelik a gyermeket.

Az ördöggel, azaz Eichmann-nal cimborált Kasztner Rezső, amikor sikerült 1944 végén a náci megszállás miatt reménytelen helyzetben lévő másfélezer prominens magyar zsidót (és saját családjának tagjait is) vonatra ültetni és a biztonságos Svájcba menekíteni.

A nyolcvanas évek elejéig rendszeresen kokainozott Helen Miller. „Imádtam a kokaint. Nem fogyasztottam túl sokat, mindig csak kis adagokat a partikon” – vallotta be az Oscar-díjas színésznő.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

Legyünk soviniszták ezen a kellemes augusztus nyárutón, ne törődjünk a világgal, és csak az ősi: „Git far jidn, slacht far jidn?” (Jó a zsidóknak vagy rossz a zsidóknak?) kérdést tegyük föl. Melyik elnökjelölttel jár jobban Izrael?

Ötszáz évvel a zsidók Spanyolországból való kiűzése után világszerte jelentős érdeklődés mutatkozik a szefárd kultúra iránt. Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. 

Ki a hibás, hogy koppant egy nagyot a magyar sport a pekingi olimpián? A kormány? Az ellenzék? A pénzhiány? A zsidók? A romák? A turáni átok? Vagy Józsi bá’ a sarki kocsmából?

Néhány hete Magyarország új nagykövetet küldött Tel Avivba, miután Dr. Gyenge András mandátuma véget ért. A diplomáciai képviselet új, fiatal vezetője, Szentgyörgyi Zoltán első interjúját a Szombatnak adta. 

Szerzői jogok megsértése miatt újabb eljárást indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Jud Süß című film ügyében, mivel a múlt héttől ismét elérhető kuruc.info portálon árusítják az egyik legsötétebb náci propagandafilmet – tudta meg lapunk. 

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a nyugati kormányok neoliberális elveket prédikálnak, de protekcionista intézkedéseket hoznak. Az álszent politika károsultjai azok a szegény országok, amelyek bedőltek az instant kapitalizmus guruinak.

Barack Obama – augusztus 25-től valószínűleg hivatalosan is demokrata-párti elnökjelölt – nyáron körberepülte a fél világot. Járt Franciaországban, Németországban, és a Közel-Keleten: bemutatkozott Izraelben, és meglátogatta Abbász palesztin elnököt Ramallahban. Mindenütt megígérte a világ összes gondjának és bajának megoldását, vagy legalábbis az összefogást ennek érdekében.

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

Forrás: Művész-világ  Egy Ukrajnából kivándorolt vallásos zsidó családból származott, első zenei élménye a zsinagóga orgonája és kórusa volt. Tizenegy évesen zongorát örökölt, s ezzel szavai szerint „Megtaláltam a saját világmindenségemet, azt a helyet, ahol biztonságban … Tovább »

Elfújja a bíróság a szervezet születésnapi gyertyáját? Miközben a Fidesz politikusai ismét lavíroznak a Magyar Gárdát hol helytelenítő, máskor éppen bátorító kijelentéseikkel a szélsőjobb felé, addig a szervezet egyéves lett. 

Vitathatóak a Mazsök támogatással kapcsolatos döntései, hívták fel szerkesztőségünk figyelmét, s aki a zsidó közéletet, az anyagi támogatások rendszerét, az egyes intézmények, szervezetek munkáját ismeri, maga is láthatja az aránytalanságokat.