Libeskind új zsinagógát tervez Münchennek
Daniel Libeskind lengyel származású amerikai építész, a berlini Zsidó Múzeum megalkotója München számára új zsinagógát tervez, amely 2018-ig épül fel – jelentette be a város Bét Salom zsidó közössége.
Összesen 21,138 találat (16041 - 16060) : Új Szó.
Daniel Libeskind lengyel származású amerikai építész, a berlini Zsidó Múzeum megalkotója München számára új zsinagógát tervez, amely 2018-ig épül fel – jelentette be a város Bét Salom zsidó közössége.
Elkezdődik végre a zsidó rendszerváltás, vagy a Magyar Zsidó Kongresszus épp ezt kívánja megelőzni? Megváltozik a sokak által kritizált monolit képviselet? Bevonja-e a Mazsihisz a többi zsidó szervezetet a közösséget érintő döntésekbe? Részesülnek végre az egyes zsidó szervezetek a zsidó közösség állami támogatásából?
Érdekes felfedezést tett a Sun című angol bulvárlap internetes változata. Kiderítették, hogy az általuk náci vezetőnek deklarált Füzessy Zoltán a Kent megyei Gravesendben lakik, Angliában. Füzessy a Jobbik alelnöke, és az újság állítása szerint Angliában próbál bázist kiépíteni és támogatást szerezni angol szélsőjobboldali szervezetektől.
Alina Nelega Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámájával a kolozsvári Tranzit Házban vendégszerepelt vasárnap az Aradi Kamaraszínház. Harsányi Attila magyarországi színművész az általa életre keltett náci vezér figurájáról és az előadás hatásáról beszélt.
Ismeretlen tettesek kővel betörték a debreceni izraelita hitközség székházának Kápolnás utcára néző egyik ablakát – közölte Asher Ehrenfeld debreceni rabbi.
Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.
Az amerikai elnökválasztási kampány – persze konzervatív oldalról – tele volt apokaliptikus jóslatokkal, írja a bukaresti napilap elemzésében. Obama győzelme esetén beteljesülnek az „amerikai baloldal” legképtelenebb stratégiái: antikapitalizmus uralkodik el az országon, a kisebbségek túltengő jogai sarokba szorítják a többséget, elszabadul az abortuszőrület és a vallásellenesség. Sokan még attól sem riadtak vissza, hogy azt állítsák: e győzelem esetén felgyorsul majd a színesbőrűek szaporulata, és megváltoznak az etnikai arányok.
„A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, »szív-némaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti« dallamot”.
Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a holokausztnak, mint drámának az emlékezeti kultusza elterjedt volna az országban, hiszen ártatlan emberek, magyar állampolgárok százezreit ölték meg, ráadásul alapvetően a zsidó-keresztény civilizáció alapértékeit, sőt főszereplőit „érintette” ez a a tömeggyilkosság. Ez azonban mégsem történt így, hiszen – bár a Soa emlékezete a kötelező közéleti rituálé része lett –, de még a nyugati sztenderdhez leginkább közeledni kívánó politikai elitnél is érződik egyfajta kínos mimikri, felvett és őszintétlen hozzáállás és erős aktuálpolitikai zönge, amikor a holokausztról beszélnek a nyilvánosság előtt.
Az egykori náci haláltábor, az auschwitzi koncentrációs tábor tervezett kibővítésének minden szempontból hitelesnek tűnő dokumentumait hozta nyilvánosságra szombaton, a zsidóellenes nemzetiszocialista pogrom, a kristályéjszaka évfordulójának előestéjén a Bild.
A hetven évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékeznek vasárnap katolikus és zsidó vezetők
A derék szomszédokból megvadult betolakodók lettek. A „spontán népharag” tobzódva tört-zúzott a zsidók feldúlt lakásaiban, üzleteiben, a felgyújtott, lángoló zsinagógákban. Azon az 1938. november 9.-i éjszakán emberéletek is darabokra törtek: a birodalmi kristályéjszaka néven hírhedtté vált pogrom a náci III. Birodalomban legalább négyszáz halálos áldozatot követelt.
A BRFK Bűnügyi Főosztálya elutasította a feljelentést az Expressz internetes kiadásában feladott hirdetés ügyében, amelyben „zsidók kiirtására szakosodott cég hájfejű parlamenti zsidók, újgazdag brókerek” és számos más csoport „likvidálására és internetes kivégzésére” vállalkozott, megrendeléses alapon.
„Yes, we can”, „a change we need” – ezek a jelszavak nem sokat mondnak Barack Obama konkrét elképzeléseiről, majdani politikájáról, annál többet az őt övező érzésekről, várakozásokról Amerikában és azon kívül. Meg arról, hogy George W. Bush utolsó éveiben az egyik legnépszerűtlenebb elnök volt fél évszázadra visszamenőleg – amúgy méltánytalanul, szerintem.
Forrás: Hírszerző
“Engem ne mentsen meg senki, akit én nem szeretnék”
(Lovasi András)
Száz év modern zsidó költőinek műveiből mintegy ötven verset válogat és fordít egy éven át, hónapról-hónapra a Szombat folyóirat sorozatában Szántó T. Gábor író, költő, a lap főszerkesztője.
A bukaresti napilap kommentárja az egyik fővárosi zsidó temető feldúlásának következményeivel foglalkozik. Megállapítja, ha csak a rendőrségi jelentésekre figyel az ember, akkor semmit sem tud meg a történtekről, sőt, a kiadott kommünikék inkább összezavarják az érdeklődőt.
Míg az európai politikusok kórusban ünneplik Barack Obama elnökké választását, néhány diszkréten köhécselő szakértő már a Fehér Ház első fekete lakója előtt álló kihívásokat számolgatja.
A zsidóellenes hírhedt náci pogrom, az úgynevezett kristályéjszaka 70. évfordulójának előestéjén az antiszemitizmus ellen hirdettek harcot a német parlamenti pártok.