A kormány a jövő évtől több száz millió forintot biztosít az elhagyott zsidó temetők rendbetételére – jelentették be a kormány képviselői csütörtökön, miután megtekintették Velencén a felújított izraelita temetőt.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke fontosnak tartja, hogy végre ne arról folyjon a vita, ki diszponálhat a felújítási pénzek felett, ezért a Mazsihisz vezetősége minden érintettnek azt javasolta, hogy erről a kormány döntsön – olvasható a Mazsihisz közleményében.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

A Zsidó Tanulás Világnapja, 2014. november 16. vasárnap 16:00 – 20:15

A Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerének üzemeltetője szerint alaptalanok a BZSH ügyvezetőjének állításai

 – A Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerét működtető Aviv Travel Kft. ügyvezető igazgatója szerint minden alapot nélkülöznek azok a sajtóhírek, … Tovább »

Schwezoff Dávidnak, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZS) ügyvezető igazgatójának ámokfutása miatt már a magyarországi zsidóság becsülete forog kockán, ezért mennie kell – nyilatkozta Heisler András a Népszava hétfői számában.

Előzőleg Schwezoff Dávid különösen nagy vagyoni … Tovább »

Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Irodalmi Nobel-díj: Szántó T. Gábor Patrick Modianóról, Kertész Imre-interjú, elemzés a zsidó felekezeteknek felajánlott 1 százalékokról, Kamenyec-Podolszk: George Eisen–Stark Tamás írása, beszélgetés Mohácsi Jánossal, Szép Ernő kiadatlan feljegyzései Istenről, interjú Frank Londonnal, új holokausztfilmek, Hajdú Eszter látlelete Magyarországról, Balázs Gábor Tatár György könyvéről és szellemi útmutatásáról.

Izrael nemzeti hőse lett a magyar zsidó ejtőernyős.

BZSH–Mazsihisz dominanciaharc – kínos mellékzöngékkel

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

Yanick Lahens haiti és Zeruja Salev izraeli írónőnek ítélték oda hétfőn az egyik legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Femina-díjat.