A tér azért itt, a Fő téren határolt, mert innentől kezdve már valami kültelki táj jön a város után, a közigazgatási egység. Az Óbudai Szigeten a magányos késő kamaszkor, amikor – két-három évig – kijártam a Szigetre, aztán a régen eltüntetett kukoricatáblák világa, kívül az időn, a gyerekkorban. Elviselhetetlenül messzinek találtam 18 évesen, alig jár ki busz éjszaka, nem lehetett a megtalált életből hazamenni.
 

A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.

Szeretettel várjuk azokat a szülőket és gyermeket, akik szeretnék megismerni programjainkat. 

Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
 

Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú fideszes tömbmegbízottal, Á-val, akit utcánk kiskereskedői néha elszalajtanak boltba, ügyeket intézni vagy cigiért (váltótársa B. délre már megbízhatatlanra issza magát), a templomkertben a segédlelkészével cigarettázó püspökkel…
 

Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek zsidó lakossága csökkent, míg sok helyen, ahol addig csak marginális jelentőségű volt a zsidóság, megjelent ez a népesség.
 

1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.

2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos, hogy Holden arra sem megy el, amiről ugyan nem tudunk, de amire mégiscsak sor kerül.  Az ilyesmi megesik a legjobb (zsidó) családban is. JDS sem ment el az apja temetésére. Kaddist tehát ne reméljünk katarzisként.

“Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú.” Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.

Buda, zsidók című tematikus számmal jelentkezett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat című folyóirata tavaly decemberben.
 

Mivel a Coen testvérek ketten vannak, tulajdonképpen érthető, hogy kétszer olyan jó  filmeket csinálnak, mint a többiek. Hogy a tempót követni tudjuk, legújabb filmjüket ketten is megnéztük. A Serious Man egy zsidó közösségben játszódik, zsidó szereplőkkel, tele zsidó szimbolikával, úgyhogy mindenképpen kellett valaki, aki maga is átesett egy bár-miczvón, és bármikor előhúz egy anekdotát a lvovi rabbiról, hogy elmagyarázza, miről van szó. De kellett egy olyan is, aki éppen csak ismeri ezeket a dolgokat, mert végül is nem kizárt, hogy olyanok is megnéznék Larry Golpnik széthullásának történetét, akiknek esetleg nem volt bár-miczvójuk. Woody Allen, a Mindenható, a Jefferson Airplane és hatezer év minden tudása lesz a segítségünkre. Meg lehetett volna csinálni a filmet Újlipótvárosban is? Duplakritika zsidó és nem zsidó szemszögből.
 

Tel Avivban is meghatározzák a kulturális életet annak fogyasztói, az ott lakók.  Izrael lüktető központjában manapság főleg két korosztály él, a jómódú nyugdíjasok, akik még az 50-es 60-as években vásároltak maguknak lakást, mikor ez még lehetséges volt elérhető árakon az átlagos középosztálybeli izraeli halandó számára is, és a bérelt lakásokban élő fiatal szinglik a katonaság után, a családalapítás előtt. 

Egyik legfontosabb fiatal költőnk, Lanczkor Gábor legutóbbi kötete (Vissza Londonba) bonyolultan szabálytalan képleírásokból épül fel. Itt közölt verseinek tájleírásaiban is megfigyelhető ennek a látásmódnak a hatása. Nemcsak a leírás képzőművészeti metaforikájára gondolok (monokróm, mélység, felület), arra is, hogy a látvány leírása egyúttal elrendezés is, értelmezés, tehát képpé alakítás.

Van képem a jövő lehetséges alternatíváiról, de nem tudom, hogy mi lesz holnap. Nevelésem 19 éves koromban, a börtönben azzal fejeződött be,  hogy nem tudom mi lesz velem holnap, de ma mindenestre szabadon akarok gondolkozni. Elég a mának a maga baja, nem kell a holnapon rágódni. Addig is, amíg bírom, igyekszem megtenni a magamét, amit tennem kell.
 

A Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetőjeként figyelemmel kísérem a helybéli zsidósággal kapcsolatos információkat, melyek akár a sajtóban, akár visszaemlékezésekben megjelennek. Ennek köszönhetően összegyűlt már néhány dokumentum, s – ami igen fontos – személyes ismeretségek is kialakultak. 

Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója

A beszélgetést vezeti és abban aktívan részt vesz: Gábor György Ph.D., Vallásfilozófus, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, egyetemi tanár az Országos Rabbiklépző-Zsidó Egyetemen.

Zsidó szervezetek tiltakozása miatt Esztergom városa úgy döntött: nem adja bérbe az egykori zsinagóga termét a radikális pártnak. 

Az Afganisztánban működő talibánok, az iszlám harcosok jelentős része egy olyan törzsi népből származik, amely elképzelhető, hogy az ókori zsidósághoz kötődik. Indiai genetikusok – izraeli segítséggel – a korábbi sikertelen bizonyítási kísérletek után most újból megpróbálják igazolni az Afganisztánban és Pakisztánban élő pastuk esetleges kapcsolatait a mai Izrael lakóival – írja a londoni Guardian.