A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Ha Izraelről van szó, mindenki kötelességének érzi, hogy megszólaljon 

– ellentétben például a szomszédban, Szíriában elkövetett népirtással, ahol a halottak száma már 200 ezer fölött jár, mégsem törődik vele senki.

A Heti válasz összegyűjtött egy csokorra valót … Tovább »

A svédországi Malmö városa az utóbbi években arról vált hírhedtté, hogy talán egyetlen európai városban sem éri a zsidó közösséget annyi zaklatás, mint itt. 

Svédország híresen semleges volt a második világháborúban, és biztonságos menedékhelyül szolgált sok zsidónak, … Tovább »

Balog Zoltán miniszter annak ellenére tüntette ki Táncsics-díjjal az összeesküvés-elméleteiről ismert Szaniszló Ferencet, hogy a Heti Válasz főmunkatársa által vezetett szakmai bizottság nem támogatta a műsorvezető díjazását.

Mellélőttek, akik a Táncsics Mihály-díjra javaslatot … Tovább »

Izrael továbbra is blokád alatt tartja a Gázai övezetet – ám ezzel leginkább önmagát zárja el a világtól. A május végi tengeri támadás után a zsidó állam ismét magyarázkodásra kényszerült, és már sajátjai is keményen bírálják.
 

Adolf Hitlert ünnepli vezető cikkében a Kuruc.info hírportál. A diktátor éppen 121 éve született, ezen évforduló alkalmából olvasható a portálon a dicsőítő hangvételű iromány hasonló kijelentésekkel: „emléke örökké ott él minden igaz európai, szabadságvágyó hazafi szívében”.
 

Buda, zsidók című tematikus számmal jelentkezett a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat című folyóirata tavaly decemberben.
 

“Tenni fogok azért, hogy a holokauszt-tagadást mint büntetőjogi tényállást feloldják”, írta Henryk M. Broder német újságíró. Szavainak az ad jelentőséget, hogy Broder a németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöki pozíciójára pályázik.
 

Lisznyay-Szabó Gábor római katolikus egyházzenész évtizedeken át egyszerre orgonált a terézvárosi plébániatemplomban és a Dohány utcai zsinagógában. A mózesi törvények szerint szombaton tilos munkát végezni – az orgonálás pedig annak számít -, ezért itt hagyományosan keresztény művész szólaltatja meg a hangszert. Lisznyay-Szabó Mária 1971-ben vette át édesapja örökségét a zsinagógában.
 

A megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen, amelyért a részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot – Oroszország máig adós ezzel.

Mint mondja: csak egy kicsit törleszteni akart, és ez volt számára a legjobb alkalom. Mint azt tegnap megírtuk: szombat este felolvasóestet tartott Székhelyi József színművész, a Szegedi Nemzeti Színház előző direktora, aki magyar költők és írók verseiből, novelláiból olvasott fel a nézők „rendelése” nyomán.
 

Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Az outsider bolgár Irina Bokovának az UNESCO élére történt megválasztásában Kairó a „civilizációk összecsapásának” újabb megnyilvánulását látja. Az antiszemitának ítélt kijelentései miatt viták kereszttüzébe került egyiptomi Faruk Hoszni elleni többhetes kampány kifizetődőnek bizonyult, de bizonyára fájó nyomokat fog hagyni maga után.

Irán még akkor is veszélyt jelent a világra, ha napjainkra felhagyott a katonai célú nukleáris programjával – mondja lapunknak David Menashri. A zsidó állam Irán-szakértője a múlt héten járt Magyarországon.
 

Londoni kávézók papírpoharain képregényfigurák hirdetik Magyarországot – nem a Balatonnal, nem a csikós-gulyás Alfölddel, hanem bányászlámpával, fröccsel, a zsidó negyed romkocsmáival, bulizással egy termálfürdőben. A németek kétmillióval kevesebb vendégéjszakát töltenek nálunk, mint tíz éve, de egyre több “fapados” brit, spanyol és francia jön hozzánk. Magyarország újracsomagolva, ahogy az útikönyvek és turisztikai portálok kínálnak minket.
 

Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »