Összesen 120 találat (21 - 40) : Rózsa T. Endre.
A Kortárs Kiadónál jelent meg Sárközi Mátyás kötete, a Margit, ami nagyanyjáról, Molnár Ferenc feleségéről, egyetlen gyermekük, Molnár Márta édesanyjáról szól. Vészi Margit kezéért hajdan, a századforduló utáni békeidőkben Ady és Molnár vetekedtek egymással. Molnár … Tovább »
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
Elveszítheti világörökségi státuszát a belgiumi Aalst város karneválja, amelyen régi antiszemita sztereotípiákra hajazó bábukat vonultattak fel.
Az UNESCO világörökségi bizottságának hivatala közölte, hogy az ügyet napirendre tűzik a bizottság következő, … Tovább »
Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Nehezen fogtam neki ennek az írásnak. Messzi távolból, idegen emberek jóvoltából, a véletlenek sorozatának köszönhetően hazakerült Dömsödre egy gyönyörű állapotban megmaradt gyógyszerész diploma, amelyet 1912-ben állítottak ki, és a tulajdonosa Dömsödön született.
Bencze … Tovább »
Dokumentumközlés
Hősi idők voltak, sokat írtunk róla. Többnyire az alapítók, a vezetők és a tagság szemszögéből. Most valami mást mutatunk.
Az elmúlt évtizedekben, a Mazsike alapításának kerek évfordulóin, időről-időre visszatekintettünk, mérlegeltük az egykori célokat, … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Halála után fél évszázaddal végre magyarul is olvashatók a huszadik századi brazil irodalom legnagyobb újítójának (mára klasszikusának) összes elbeszélései, amelyek meghatározó részét képezik egy világirodalmi mércével is roppant jelentőségű életműnek.
Clarice Lispector … Tovább »
Meghalt Friedmann Endre fotóriporter – tudatta a család az MTI-vel. A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál.
Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta … Tovább »
A napokban elhunyt Philip Roth az amerikai zsidó identitást artikuláló szerzők közül az egyik legnépszerűbb és mégis legellentmondásosabb író volt. Kétkedők című kötetében szerzőnk is őt idézi a legtöbbet. Az alábbi részlet Roth 1959-ben megjelent első könyvének egyik elbeszéléséről … Tovább »
…írásjelek, labirintusok és megint csak falak jelennek meg Ország Lili különös világában (traumaterápiájában).
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »
“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »
Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről
Egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjai és konyhája
Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál
Péntek éjszakánként a Teleki téren nem lehetett aludni a lónyerítéstől. Hajnali hattól a Karácsony Sándor utcától a Lujza utcáig télen-nyáron álltak végig a lovas kocsik, hozták az árut. Kistarcsa mellől, Soroksár környékéről érkeztek a bolgárkertészek, mérleget a szekér elé tették, mázsálták a friss árut.
Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.
Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.