Összesen 133 találat (21 - 40) : Molnár Gál Péter.
Sávuot, a Tóraadás ünnepe különleges esemény a Bálint Házban, amikor az odalátogatók az egész éjszakát izgalmas témák átbeszélgetésével töltik. Idén még virtuálisan, de ismét különleges programmal készülnek a Jobbulást! című est szervezői.
Mára a “Jobbulást!” … Tovább »
A Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozói közleményben határolódtak el saját főnökük kijelentéseitől.
A múzeumban és tagintézményeiben mintegy 250 ember dolgozik, közülük e sorok közzétételéig 72-en írták alá eddig a közleményt, amelyben elhatárolódnak Demeter Szilárd … Tovább »
2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.
MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »
“Ötödik éve rendezünk Peszach alkalmából kiállítást” – írja a 2B Galéria -, az ideire a tavaszi járványhelyzet miatt csak most kerül sor.
Új témánknak azt a részt választottuk, amikor a Fáraó, a minden egyiptomi elsőszülöttet sújtó tizedik csapástól megrettenve végül … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
A Héber Stúdió 1917-ben alakul meg Moszkvában, Sztanyiszlavszkij szellemi védnöksége alatt, hasonlóan az Örmény és az Orosz Stúdióhoz. Ez a héber nemzeti színtársulat, a Habima (Színpad) születésének pillanata, azé a társulaté, amely 1958-tól a nemzeti színház státuszát is … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Oscar-díjra jelölt Jób lázadása című alkotásának teljes körűen felújított változata először lesz látható mozivásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a december 12-i díszbemutatón Kabay Barna rendező, Petényi Katalin forgatókönyvíró és … Tovább »
Magyarországon eredetileg csak a nemesek párbajozhattak, de a rossz szokások ragadósak: később a polgárság felső rétege is fegyvert ragadhatott, ha úgy vélte, hogy jogtalanul megbántották. Az emancipált zsidóság friss egyenjogúságához a párbajképességet is megkapta.
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet első részét közöljük.
A magyar állami felelősség leszögezése, a társadalmi közöny és a deportáltak … Tovább »
Az Orlai Produkciós Iroda 2019. április 18-án, a sikeres győri Vaskakas Bábszínházbeli elő-premier után, a Belvárosi Színházban is bemutatta Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát. Az érzékeny lelkű író, aki az emberi jellem nagy ismerője volt, ritkábban játszott darabjában … Tovább »
Az Orlai Produkciós Iroda 2019. április 18-án, a sikeres győri Vaskakas Bábszínházbeli elő-premier után, a Belvárosi Színházban is bemutatta Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát. Az érzékeny lelkű író, aki az emberi jellem nagy ismerője volt, ritkábban játszott darabjában … Tovább »
Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Honnan jön a zseni?
Wisinger István könyvének – Egy elme az örökkévalóságnak – a Neumann János családi eredetéről és gyerekkoráról szóló fejezetét közöljük az alábbiakban az Athenaeum kiadó engedélyével:
A Neumann család
Neumann János Lajos 1903. december … Tovább »
A 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában debütál az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című második nagyjátékfilmje.
Ezt közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel. Szintén a fesztiválon mutatják … Tovább »