Népszámlálás: A zsidóság vállalása nem köt gúzsba…

Néhány héttel ezelőtti, „A zsidók és a népszámlálás” című írásomban amellett igyekeztem érvelni, hogy a 2022. október 1-én kezdődő népszámlálás alkalmával vállaljuk zsidó vallási kötődésünket.

A vallási hovatartozásra irányuló népszámlálási kérdést természetesen nem kötelező megválaszolni. Ez azonban senkit se tántorítson el esetleges vallási meggyőződése kinyilvánításától.

A vallási kötődés kinyilvánítása ugyanakkor jól ismerten a szenzitív, egyúttal a fokozottabban védett adatok közé tartozik.[1] Ennek garanciális jelentősége van, amely az adatok kezelése kapcsán esetlegesen felmerülő aggodalmak eloszlatására hivatott.

A fenntartásokat az is eloszlathatja, hogy az első két hétben online is kitölthető a népszámlálási kérdőív.

A zsidóság megvallásának ezúttal sincs nagyobb „kockázata”, mint a személyi jövedelemadó 1%-nak egyházi célokra történő felajánlása esetén.

Emellett azt is felvetettem, hogy – mindenekelőtt a jövő tervezése érdekében – kerüljön sor egyfajta „belső”, hitközségi népszámlására is, amelynek eredményeként a hitközségek közzéteszik létszámadataikat. Semmi egyebet!

A cikk megjelenését követő napokban, 2022. szeptember 14-én a Központi Statisztikai Hivatal 29 magyarországi egyház és vallási közösség képviselőjével közös szakmai fórumot tartott a népszámlálásról. Ezen az egyeztetésen három magyarországi zsidó vallási közösség – közöttük saját közösségem, a MAZSIHISZ – képviselői is részt vettek.[2] Sajnos azóta sem derült ki, hogy milyen hivatalos álláspontot alakított ki saját vallási közösségem a népszámlálást illetően. (Azt sem tapasztalhattuk, hogy bármely más zsidó hitközség vagy közösség biztatta volna a nyilvánosság előtt híveit a népszámláláson való részvételre – A szerk.)

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás idején a MAZSIHISZ „Én is magyar zsidó vagyok” címen indított kampányt abból a célból, hogy minél többen nyilatkozzanak zsidó vallási kötődésükről.[3] Azt gondolom, hogy a MAZSIHISZ-nek – úgy is, mint önmagát „történelmi egyházként” identifikáló vallási közösségnek[4] – nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a 2022. október 1-én induló népszámlálás kérdésében hivatalosan is állást foglaljon.

A hallgatás, vagy a válaszadás halogatása nem tartozik a bölcs opciók közé.

E mostani írás címét Dr. Kohn Zoltán, rabbi, a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziuma mártírhalált halt vallástanárának – nem mellesleg édesapám, Schweitzer József osztályfőnökének – egyik írásából kölcsönöztem. „A zsidó sors öntudatos vállalása nem gúzs, mely láncra veri a lelket, hanem szárnyaló erő, amely miközben megizmosítja a szűkebb közösséget összefogó lelki kötelékeket, meg is lazítja azokat, hogy önfeledten olvadhassunk bele a tágabb, szélesebb, emberi egyetemességbe.”[5] Jóllehet, Dr. Kohn Zoltán nem a népszámlálás kapcsán fogalmazta meg ezeket a gondolatokat, a zsidóság öntudatos vállalására buzdító sorai időtállóak és a népszámlálásra is vonatkoztathatóak.[6]

Néhány héttel ezelőtti írásomat azzal zártam, hogy vállaljuk emelt fővel zsidóságunkat. Most, a Ros Hásána és Jom Kipur közötti napokban csupán annyit írhatok, hogy vállaljuk még emeltebb fővel zsidóságunkat!

 

Jegyzetek

[1] Lásd a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény rendelkezéseit

[2] https://nepszamlalas2022.hu/egyuttmukodes-a-magyarorszagi-egyhazakkal

[3] https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/nepszamlalas-2011

[4] Lásd a MAZSIHISZ Alapszabályának 3. § (2) bekezdés a) pontját

[5] Kohn Zoltán: Miért vagyok zsidó? Ararát. Magyar zsidó évkönyv az 1944.évre. Szerk.: Komlós Aladár. Budapest, Országos Izraelita Leányárvaház, 1944. p. 87.

[6] Kohn Zoltánhoz lásd Schweitzer József: Dr. Kohn Zoltán. In: A Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának (…) Évkönyve az 1946-1947. iskolai évről. Szerk.: Fuchs D. Rafael. Budapest, 1947. p. 11-12. .