A zsidók és a népszámlálás

„Számláld meg Lévi fiait atyáik háza szerint…”

Magyarországon tízévente tartanak népszámlást. A 2021-ben esedékes népességösszeírást azonban a pandémia miatt idén ősszel – október és november folyamán – tartják meg.[1] A számlálóíven szereplő kérdések egyike a vallási, felekezeti hovatartozásra irányul. A válaszadás opcionális, vagyis nem kötelező jellegű. Az elmúlt két népszámlálás alkalmával – 2001-ben, valamint 2011-ben – már találkozhattunk a vallási, egyházi, felekezeti hovatartozásra, illetve kötődésre irányuló kérdéssel.

A 2001-es népszámlálás idején 12. 871 fő (az összlakosság 0,1%-a), a 2011-es népszámláláskor 10 965 fő (az összlakosság 0,1 %-a) vallotta izraelita vallásúnak, illetve az izraelita felekezethez kötődőnek önmagát.[2]

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett kiadványokban számos további információ is rendelkezésre áll a vallási, felekezeti hovatartozással összefüggésben (nem, életkor, lakóhely, foglalkozás stb. szerinti megoszlás).

A vallási, egyházi, felekezeti hovatartozásra, illetve kötődésre irányuló önbevallás alapján keletkező adatok természetesen nem normatívak, de felettébb informatívak, emiatt nem is szabad elsiklani felettük. Megismerésük, elemzésük és kiértékelésük elengedhetetlen a jelen és különösen a jövő feladatainak megállapítása során.

Az idei népszámlálás alkalmával is lehetőség nyílik a vallási, felekezeti hovatartozás kinyilvánítására.

Vajon mennyiben készülnek – készülnek-e egyáltalán – a különböző irányzatokhoz tartozó zsidó vallási közösségek a népszámlálásra?  Mivel buzdítják – buzdítják-e egyáltalán híveiket a nyilvános térben zsidóságuk megvallására?

A népszámlálási kérdés a vallási, felekezeti hovatartozás kinyilvánítása során – ismereteink szerint – arra nem biztosít lehetőséget, hogy a válaszadó azt a konkrét vallási közösséget is megnevezze, amelyikhez tartozik. Márpedig Magyarországon több, egymástól szervezetileg elkülönült zsidó felekezet is működik. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy megfelelő koordinációt és alapos előkészítést követően, a jogalanyisággal rendelkező zsidó vallási közösségek is tarthatnának „belső” népszámlásást. Nem hagyatkozhatnak pusztán a KSH népszámlálási adataira.

A jelen és a jövő építése szempontjából egyaránt releváns „belső” népszámlálás során, a normatív alapú tagnyilvántartások rendezését követően feltétlenül szükségesnek mutatkozik a létszámadatok nyilvánosságra hozatala is. Nem hiszem, hogy lenne takargatnivaló.

A Héber Szentírás több alkalommal is hivatkozik a különböző (pl. katonai, adózási) célú népesség-összeírásokra. A zsidó hagyomány tehát legitimál egy lehetséges „belső” népszámlálást is. Vállaljuk emelt fővel zsidóságunkat a KSH általi „külső” és egy belátható időn belüli „belső” népszámlálás alkalmával is!

Jegyzetek

[1] Népszámlálás 2022 (nepszamlalas2022.hu)

[2] https://www.egyhazestarsadalom.hu/2013/04/04/mate-toth-andras-nagy-gabor-daniel-a-2011-es-nepszamlalas-vallasi-adatairol/