„Nem hihető, hogy Magyarország az öt leginkább antiszemita ország közé tartozna”

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

A választások közeledtével a Szombat a politikai pártok véleményét tudakolja a zsidósággal kapcsolatos kérdésekről. Elsőként a kormányzó párt egyik képviselőjével készült interjút közöljük. Szalay-Bobrovniczky Vince, civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár írásban kívánt válaszolni a hozzá írásban eljuttatott kérdésekre.

Szalay-Bobrovniczky Vince (Fotó: Miniszterelnökség, Helyettes Államtitkárság)

Meg lehet-e röviden fogalmazni a kormánynak a magyarországi zsidósággal, illetve Izraellel kapcsolatos politikai elveit?

A mindenkori Orbán-kormány következetesen kiáll a hazai zsidó közösség mellett, támogatja a zsidó kulturális, oktatási és szociális intézményeket, a zsidó egyházakat. A Magyar Kormány zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben. Úgy véljük, hogy alapvetően három különböző irány létezik az antiszemitizmus elleni küzdelem előmozdítására: nevezetesen a prevencióba tartozó oktatás és ismeretterjesztés, a közéleti kommunikáció és végül a jogi fellépés. A Kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a zsidósággal kapcsolatos párbeszédre, illetve a történelmi múltunk közös feldolgozására.

Ami hazánk Izraellel kialakított viszonyát illeti, az elmúlt években Magyarországtól kapta a legtöbb támogatást a Zsidó Állam. Azokban a kérdésekben, amelyek egybeesetek hazánk érdekeivel és a Kormány meggyőződésével, kiálltunk Izrael mellett.

A Tett és Védelem Alapítvány által szervezett, Kovács András professzor által koordinált, 16 EU-tagországra kiterjedő antiszemitizmus kutatás eredményei szerint Magyarország az első öt között van, ami a lakosság antiszemita előítéletekkel való fertőzöttségét illeti. Önök szerint hogyan állott elő ez a helyzet és mit tennének ennek javítására?

Ez nem helyzet, hanem egy közvélemény-kutatás, ami álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot. Nem hihető, hogy Magyarország az öt leginkább antiszemita ország közé tartozna, miközben (szemben a nyugat-európai helyzettel) a hazai zsidóságot nem éri atrocitás, biztonságban, hagyományaiknak megfelelően élhetik az életüket, az állami intézmények teljes körű védelmet nyújtanak számukra, a közbeszéd kiveti magából az antiszemitizmust. Igaz ugyanakkor az is, hogy az ellenzék oldalára a közelmúltban nyílt és durva antiszemitizmus szivárgott be, elsősorban a Jobbik irányából. Úgyszintén aggasztó, hogy már a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is antiszemita megjegyzéseket tesz, a Fideszes zsidók listázását javasolja, ha pedig ezt zsidó közéleti személyiségek szóvá teszik, akkor tiszteletlenül visszatámad. Korábban, mint ismert, a zsidók listázását a Jobbik és Gyöngyösi Márton javasolta, de a baloldal a Jobbikkal mára már teljesen összebútorozott.

Nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.

A kormány és kormánymédia kommunikációjában gyakran tér vissza Horthy Miklós és a nevével fémjelzett korszak – igen gyakran pozitív kontextusban. Mi az, ami az Önök felfogása szerint mindebből vállalható és mi az, ami nem?

A Horthy-korszak egy 25 évig tartó, hosszú időszak volt hazánk életében, s így ezen időszak alatt számos minden történt az országban, amiket a történetírás ítél meg jó vagy rossz dologként. Teljes mértékben elítéljük a Holokauszttal kapcsolatos eseményeket, a nemzettársaink sérelmére elkövetett bűn- és rémtetteket, melyekre nincs mentség.

Orbán Viktor miniszterelnök úr szavait szeretném itt idézni 2017-ből, ennél nyilvánvalóbban nem lehet viszonyulni a vészkorszakhoz: „Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt bűnt követett el, amikor nem védte meg Magyarország zsidó származású polgárait. Szeretném világossá tenni, hogy a fölfogásunk szerint minden magyar kormánynak az a kötelessége, hogy minden állampolgárát származásra való tekintet nélkül megvédje. A II. világháború idején ennek a követelménynek, ennek az erkölcsi és politikai követelménynek Magyarország nem tett eleget. Ez bűn. Ugyanis akkor úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választjuk. Világossá tettem a (z izraeli – szerk.) miniszterelnök úr számára, hogy ez soha többé nem fordulhat elő, a magyar kormány a jövőben minden állampolgárát meg fogja védeni.”

A kormány és kormánymédia kommunikációjában Soros György neve is rendszeresen visszatér, szinte mindig negatív kontextusban. A kormány álláspontja szerint a magyar kormány politikájával szembeni EU (és más) fellépés mögött fő mozgatóként valóban Sorost kell keresni? Valóban a „háttérhatalom” emberének tartják őt?

Igen, úgy látjuk, hogy Soros György és civilnek álcázott impériuma Magyarország lejáratásán dolgozik. A hozzá köthető ún. civil szervezetek, így a Nyílt Társadalom Alapítvány, az Amnesty International, a Helsinki Bizottság vagy a Transparency International szisztematikusan, hosszú évek óta törekszenek minden fórumon, így az EU-ban is arra, hogy hazánkat elítéljék, pellengérre állítsák és forrásokat vonjanak meg tőle.

A kormány igen jó viszonyt ápol a Köves Slomó vezette EMIH-hel. Heisler András Mazsihisz elnököt viszont nem olyan régen még élesen támadta a kormánysajtó és a kormányfő személyesen is bírálta őt. Mi volt az oka ezeknek a hónapokig tartó támadásoknak és mondhatjuk-e (a január 6-i sajtótájékoztató légköre alapján is), hogy ez a fejezet mára lezárult?

A kormány nem tesz különbséget a bevett egyházak között, nem diszkriminálja őket és konzekvensen, mindegyik egyháztól egyenlő távolságot tart.

Minden egyház megkapja a neki járó állami támogatást és a közvetlenül az egyházaknak juttatott költségvetési forrásokon felül olyan projektek megvalósítására is kapnak további állami támogatást, melyekről a Kormány és a három bevett felekezet külön-külön megállapodik. A 2010 óta az országot irányító Orbán-kormány sok tízmilliárd forinttal támogatta a zsidóság számára is fontos egyházi, kulturális vagy civil projekteket.

Örömmel tölt el, hogy az említett, megítélésem szerint is pozitív hangvételű sajtótájékoztató alkalmával is egy olyan projektet volt alkalmam bemutatni, amelyhez támogatást nyújtottunk és a megvalósításhoz ezúton is gratulálok a Mazsihisznek.

Mi a kormány viszonya a – többek között – Novák Előd (a kurucinfo szerkesztője) neve által fémjelzett „Mi Hazánk” mozgalomhoz? 

Mindenekelőtt a Kormánynak nincsen viszonya különféle pártokhoz, hanem szakmai alapon, a programjának megfelelően végzi a munkáját. A Fidesz-KDNP, mint pártszövetség a Mi Hazánk Mozgalmat jól látható módon politikai ellenfelének tekinti.

Kapcsolódó cikk:

Kovács András válasza az antiszemitizmus-kutatási eredményeit kétségbe vonó helyettes államtitkári véleményre

Címkék:antiszemitizmus, Chabad-EMIH, Izrael, kormány, Mazsihisz, zsidóság

[popup][/popup]