Kovács András válasza az antiszemitizmus-kutatása eredményeit kétségbe vonó helyettes államtitkári véleményre
A Szombat Online-on hétfőn Szalay-Bobrovniczky Vincével, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával jelent meg egy interjú, amelyben kétségbe vonta a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából 16 európai országban összehasonlító antiszemitizmus-kutatást végző Kovács András – 2013-ban Széchenyi-díjjal elismert – szociológus kutatási eredményeit, mely szerint Magyarország az első öt között van, ami a lakosság antiszemita előítéletekkel való fertőzöttségét illeti.
Kovács András
A kérdésre, hogy a kormány szerint hogy állhatott elő az a helyzet, hogy Magyarországon ennyire magas az antiszemita előítéletekkel való fertőzöttség, Szalay-Bobrovniczky Vince ezt válaszolta:
„Ez nem helyzet, hanem egy közvélemény-kutatás, ami álláspontunk szerint nem tükrözi a valóságot. Nem hihető, hogy Magyarország az öt leginkább antiszemita ország közé tartozna, miközben (szemben a nyugat-európai helyzettel) a hazai zsidóságot nem éri atrocitás, biztonságban, hagyományaiknak megfelelően élhetik az életüket, az állami intézmények teljes körű védelmet nyújtanak számukra, a közbeszéd kiveti magából az antiszemitizmust.”
Az államtitkár-helyettes ezután úgy fogalmazott, hogy „nem tisztázott, hogy a Tett és Védelem Alapítvány milyen megfontolásból rendelt meg egy ehhez hasonló, egyértelműen tendenciózus közvélemény-kutatást, de lévén, hogy az általam amúgy tisztelt Kovács András a CEU professzora, így nem is várhattunk objektív eredményeket.”
Kovács András szociológus a Telex.hu-n válaszolt a helyettes államtitkár állításaira. A lap előbb összefoglalta a kutatás hátterét, majd a kutatót kérdezte:
“Arra, hogy a Tett és Védelem miért rendelt meg egy európai antiszemitizmus-kutatást, a válasz részben adott: azért, mert a kormány forrást biztosított ehhez. Az alapítvány korábbi közleménye szerint a magyar kormány 2019-ben 525 millió forinttal, 2020-tól pedig a költségvetésbe automatikusan beépülő 500 millió forinttal támogatja az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. „A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni” – vagyis legalábbis részben éppen a magyar kormány finanszírozza az európai antiszemitizmus kutatását. A kutatást egyébként a nemzetközi Ipsos végezte, a kutatást vezető Kovács András pedig évtizedek óta a legnevesebb magyar antiszemitizmus-kutatónak számít.”
A Telex megkérdezte a szociológust, hogy hogyan reagál Szalay-Bobrovniczky Vince kritikájára.
A CEU professzora azt hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményeit elemző tanulmányban részletesen tárgyalták, hogy miért nincs összefüggés a zsidóellenes előítéletek megléte és a zsidóellenes erőszakcselekmények gyakorisága között, majd rátért az államtitkár-helyettes szavaira:
„Aggasztónak tartom, hogy az államapparátus ilyen magas szintjén is súlyos szövegértelmezési nehézségekkel küzdenek tanult emberek. Ennél csak az lenne aggasztóbb, ha el sem olvasták volna a szöveget, amiről nyilatkoznak.
Már a publikált elemzés legelején elmondtuk, közhely a szociálpszichológiában, hogy az előítéletesség önmagában nem vezet agresszióhoz az általa egyébként előítélettel szemlélt csoport tagjai ellen. Az ijesztő zsidóellenes erőszak olyan társadalmak békéjét is feldúlhatja, amelyekben viszonylag kevés az antiszemita, de egy elszánt és szervezett antiszemita kisebbség – legyenek ezek iszlamisták, szélsőjobboldaliak vagy szélsőbaloldali terroristák – az erőszakot választja a politikai cselekvés eszközének. És lehetséges az is, hogy egy zsidóellenes előítéletektől széles körben fertőzött társadalomban elenyésző a zsidóellenes atrocitások száma” – fogalmazott Kovács.
Arra, hogy mi szükség volt a kutatásra, a CEU kutatója felidézte, hogy a TEV 2013 óta publikálja éves kutatásait az antiszemita előítéletességről, amelyeket 2018-ig a Medián végzett, a mostani nemzetközi kutatást pedig az Ipsos. Szerinte a szervezet „jó és fontos célra költötte el azt a sok pénzt, amibe az ilyen kutatások kerülnek”, és nagyrészt ezeknek a vizsgálatoknak köszönhető, hogy tiszta képünk van a zsidóellenes előítéletességről az országban.
„Csodálkozom, hogy a mostani eredmények ekkora meglepetést okoztak kormánykörökben, hiszen a mérési adatok alig változtak az elmúlt évtizedben, és Magyarország több nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei alapján is ugyanott állt az előítéletesség-skálán az országok sorában, mint a mostani kutatás szerint. Persze, lehet, hogy szerintük ezeket is mind a Soros-vezette világösszeesküvés szervezetei végezték” – utalt a CEU-ról tett megjegyzésre, és arra, hogy Szalay-Bobrovniczky a vele készült interjúban azt is kifejtette, hogy „Soros György és civilnek álcázott impériuma Magyarország lejáratásán dolgozik”.
“Kovács szerint Szalay-Bobrovniczky nézetei az antiszemitizmus-kutatásról „akkor is értékes forrást jelentenek egy korszakunk történetével foglalkozó kutató számára, ha az államtitkár-helyettes nyilvánvalóan nem érti, amiről beszél. Megtudhatjuk belőlük, hogy hogyan is gondolkodtak 2022-ben a magyar állam emberei arról, hogy milyen a jó, állami támogatásra érdemes társadalomtudomány. Leginkább olyan, ami készségesen igazolja azt a képet, ami az ő fejükben él a világról” – írja a Telex.hu.
