Ábrahám-egyezmények: Bidennek nem szívügye?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az Izraeli Hadsereg (IDF) volt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot szerint az Ábrahám-egyezmények segíthetnek összehozni Izraelt és a szunnita arabokat Irán és a terrorizmus ellenében.

Biden az ENSZ-közgyűlésen beszél (Forrás: screenshot)

Az INSS (Institute for National Security Studies) konferenciáról a Jerusalem Post számolt be.

Joe Biden amerikai elnök nem kötelezte el magát annyira az Ábrahám-egyezmények mellett, mint korábban a Trump-kormányzat – jelentette ki Meir Ben Shabbat, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetője a tanácskozáson csütörtök este. “Bidennek helyes meglátásai vannak a Közel-Keleti térséggel kapcsolatban, de nem tűnik annyira elkötelezettnek, mint a Trump-adminisztráció volt” – mondta Ben Shabbat az INSS által szervezett konferencián. De “úgy gondolom, hogy végül a Biden-adminisztráció aktivizálódni fog, még ha visszafogottabban is kezdte mint Trump”.

A konferencián a Moszad iráni ügyekben illetékes volt irodavezetője, az INSS jelenlegi munkatársa, Sima Shine is felszólalt. Meglátása az volt, hogy Egyesült Államok vezető tisztviselői csak akkor látogattak el Szaúd-Arábiába és Egyiptomba, amikor ezekkel az országokkal már érezhetően megnövekedett a feszültség. Mint ismeretes, hivatali ideje elején Biden számos emberi jogi kérdésben került összetűzésbe a szaúdiakkal és Egyiptommal. Viszont a Biden-kormányzat májusban már leszögezte, hogy szüksége van Egyiptomra, az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet fenntartásában. Más kérdésekben pedig szaúdi segítségre van szüksége. Ezért az USA most szorosabb kapcsolatokat kezdeményez ezekkel az országokkal.

Shine megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat igen lassan hozza tető alá az F-35-ös repülőgépek eladásáról szóló üzletet az Egyesült Arab Emírségekkel. A Trump adminisztráció viszont figyelmen kívül hagyta az ezen országok által elkövetett jogsértéseket, hogy minél gyorsabban eljusson a megállapodáshoz. Ezért Trumpot számtalanszor bírálták.

Shine elmondta, hogy Izraelnek és új szunnita szövetségeseinek sok közös vonásuk van. Azonban, noha mind félnek Irántól, a szunnita arabok másként látják az iráni fenyegetést, mint Izrael. “Mindketten fenyegetéssel nézünk szembe, de mi úgy érezzük, hogy erősek vagyunk, és képesek vagyunk megbirkózni Iránnal” – mondta. “Szerintünk a legnagyobb probléma a nukleáris fenyegetés. Az összes többi probléma kihívást jelent ugyan, de tudjuk, hogyan kell kezelni őket.” A szunnita országok viszont úgy érzik, Irán belső nyugalmukat is fenyegeti, mert nagy síita közösségeik vannak, amelyek fogékonyak a siíta Irán propagandájára. Bahreinben például a lakosság többsége síita. Sok síita él abban a régióban is, ahol szaúdi olaj javarésze található. Így Irán kívülről és belülről is fenyegetheti az Öböl menti szunnita országokat.

Hassan Rouhani korábbi iráni elnök és Ali Akbar Salehi, az iráni atomprogram vezetője a Bushehr-i nukleáris erőműnél (forrás: Wikimedia Commons)

Shine úgy vélte, hogy az Öböl menti országok “nagyon csalódtak Bidenben”. Annak egyik jeleként, hogy a szaúdiak még mindig óvatosak és megpróbálhatják nem elidegeníteni Teheránt – jegyezte meg Shine – Rijád vélhetőleg el fogja utasítani Izrael esetleges jövőbeli kérését, hogy légterét használhassa bármilyen Irán elleni légicsapás indításához.

Az IDF volt vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot, az INSS munkatársa az Ábrahám-egyezmény iráni kérdésre gyakorolt hatásáról beszélt a konferencián. „Számunkra a nukleáris kérdés a központi probléma”, szögezte le. Ezért “szükségünk van arra, hogy (…) az iráni fenyegetésre és a globális terrorszervezetekkel szembeni kiállásra” legyen egy központi vezérelv. “Meg kell erősítenünk a térségben a mérsékelt szunnita tábort, hogy megakadályozzuk Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson vagy regionális hegemóniára törjön” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy “teljesen más lesz a régió, ha Irán” atomhatalom lesz.

Ram Ben Barak, a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának elnöke, a Moszad korábbi helyettes vezetője a konferencián elmondta, hogy az Irán és a szaúdiak nem jutottak messze a párbeszéd terén. Ben Barak szerint erre elsősorban a szaúdiak törekednek, hogy legyen egy tartaléktervük arra az esetre, ha az USA teljesen elhagyja a Közel-Keletet, ahogyan Afganisztánból is teljesen kivonult. A Moszad volt helyettes vezetője szerint azonban az USA nem fogja teljesen magára hagyni a Közel-Keletet, mint Afganisztánt, és mivel a szaúdiak mélységesen bizalmatlanok Iránnal szemben, a párbeszéd végül megfeneklik majd.

jpost.com – Szabó Gyula

támogatás
Pop up banner

Címkék:Ábrahám-egyezmények, Irán, Izrael, Joe Biden, szunnita arab országok

[popup][/popup]