A Biden kormány százpontos programja az antiszemitizmus megfékezésére
Válaszul a zsidóellenes gyűlölet és diszkrimináció hullámára, Joseph Biden amerikai Államok elnöke május 25-én – és az ország történetében első ízben – közzé tette antiszemitizmus elleni stratégiáját. A hatvan oldalas dokumentum több mint száz cselekvési tételt ír elő a szövetségi kormányzat és a civil társadalom számára.
Biden kiállását méltató Demokrata párti fotó; a képen Joe Biden és Doug Emhoff “second gentleman”
A dokumentum emlékeztet arra, hogy az USA elfogadta az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) antiszemitizmusra vonatkozó definícióját, amelyet eddig a világ több mint 30 országa fogadott el. Ugyanakkor a dokumentum rámutat, hogy az IHRA „egyike a számos” meghatározásának”, és a Biden adminisztráció „üdvözli és nagyra értékeli a Nexus Dokumentumot és más hasonló erőfeszítéseket”.
Számos zsidó szervezet, többek között a Nagy Amerikai Zsidó Szervezetek Elnökeinek Konferenciája és a Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League – ADL) azt támogatja, hogy egyedül az IHRA antiszemitizmus-definiciója szerepeljen a tervben.
Kenneth Marcus, a Louis D. Brandeis Center for Human Rights Under Law elnöke, aki a terv konzultánsa volt, azt nyilatkozta az The Algemeiner c. lapnak, hogy a definíciókat illetően a terv rosszabbra is sikerülhetett volna, de jobbra számítottak.
Antiszemita graffitti New YYorkban a 2016-os választások idején
Biden csütörtöki bejelentése szerint a stratégiát több mint ezer zsidó közösségi vezető és választott képviselő munkája segítette, ami „példa nélküli, összehangolt és bátor föllépés… és amely kiterjed a teljes társadalomra”.
„Ez az antiszemitizmus visszaszorítását célzó kormányzati stratégia az első Amerika történetében… „Üzenete világos és erőteljes: a Gonosz nem győzhet. A gyűlölet nem kerekedhet fölül. Korszakunk nem lesz az antiszemita gyűlölet és erőszak korszaka. El vagyunk szánva, hogy visszaadjuk Amerika lelkét, amit azonnal megkezdünk.”
Biden beszédét Susan Rice, az Amerikai Belpolitikai Tanács igazgatója, Doug Emhoff, „second gentleman” (Kamala Harris alelnök férje), és Liz Sherwood-Randall belpolitikai biztonsági tanácsadó hozzászólása követte, akik a terv megszövegezését vezették. Hozzájuk csatlakozott Deborah Lipstadt, az elnök különmegbízottja antiszemitizmus ügyekben, aki ugyancsak részt vett a stratégia kimunkálásában.
A stratégia négy pillére: 1. az antiszemitizmus tudatosítása és értelmezése; 2. a zsidó közösségek biztonságának fokozása; 3. az antiszemitizmus normalizálódásának megakadályozása; 4. közösségek közötti szolidaritás erősítése.
A terv egyik fő eleme az Elnök Kongresszushoz intézett kérése: bocsásson rendelkezésre 360 millió dollárt a Belbiztonsági Minisztérium programjára. Ebből fedeznék a zsidó iskolák és zsinagógák védelmét célzó biztonsági intézkedéseket; az USA Holokauszt Emlékmúzeuma mellett létesülne egy holokauszt-oktatási kutatóközpont, valamint az antiszemita előítéletekkel és diszkriminációval kapcsolatos információk beépítése a szövetségi ügynökségek képzési programjaiba.
Antiszemita garázdaság New Yorkban- 2018 október 14.
A stratégia a Biden adminisztráció, a zsidó szervezetek, a törvényhozók és az egyéb civil szervezetek közötti konzultációk során formálódott ki.
Az elmúlt években aggasztó mértékű antiszemita hullámok söpörtek végig Amerikán. Márciusban az ADL bejelentette, hogy a legnagyobb számú antiszemita incidenst rögzítették a megfigyelések kezdete, azaz 1979 óta. Az adatokat az FBI is alátámasztotta azzal. hogy a gyűlölet-bűncselekmények száma 20 százalékkal emelkedett 2021-ben.
Decemberben az elnöki adminisztráció az antiszemitizmus, iszlamofóbia és a diszkrimináció egyéb formái elleni ügynökségközi csoportot (Interagency Group to Counter Antisemitism, Islamophobia, and Related Forms of Discrimination and Bias) hozott létre.
Jonathan Greenblatt , az ADL ügyvezető igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy „a mostani megközelítésben az antiszemitizmus nem politikai, hanem elvi kérdés. Megelégedésünkre szolgál. hogy a stratégia egyaránt irányul az egyetemi campusokon, vagy interneten megnyilvánuló antiszemitizmusra, jöjjön az a szélsőjobbról vagy szélsőbalról”.
A stratégia körüli legélesebb viták a definíció(k) körül folytak. Az IHRA munkadefiníciója két mondatból áll, ami 11, antiszemita cselekményekről vagy nézetekről szóló mintapéldával egészül ki. Ezt a definíciót azért bírálják palesztinbarát szervezetek és más emberi jogi csoportok, mert „korlátozza Izrael jogos bírálatát”.
A fent említett Nexus meghatározást a Biden stratégiában az IHRA definíció kiegészítéséül szánják, de ez tartalmaz olyan kitételeket, amelyek szerint az Izraelre irányuló aránytalan figyelem vagy a cionizmus ellenzése nem antiszemitizmus.
A Nexus dokumentum szerzője viszont ezt tagadja.
Algemeiner – Bassa László
