Kiadták az Európai Unió antiszemitizmus kiskátéját

A múlt hét péntekén mutatták be az Európai Bizottság megbízásából készült kézikönyvet, amelynek célja, hogy megmutassa, hogyan lehet a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus definícióját a gyakorlatban alkalmazni.

 

A negyvenöt oldalas kézikönyv különböző európai országokban megesett zsidó-ellenes incidensek bemutatása révén ismerteti az IHRA antiszemitizmus-munkadefiníciója gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Ehhez részletesen elemzi az antiszemita megnyilvánulásokat és bűncselekményeket, továbbá egy sor példát mutat be a meghatározás alkalmazására többek között a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a sport és a civil társadalom területén.

*

Egyebek közt az alábbi példák olvashatók benne az antiszemitizmus különböző fajtáival kapcsolatban:

Definíció Radikális ideológia vagy szélsőséges vallási nézet nevében a zsidók megölésére vagy bántalmazására való felhívás, az ezekben való segédkezés vagy ezek megindokolása.

Példa Prága, 2018. október: A Pénzügyi és Államigazgatási Iskola nevű magánintézmény „Titkos társaságok” címmel hirdetett meg előadássorozatot, melyben szerepelt a „Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve” is. Az előadást törölték.

 

Definíció A zsidókat, mint népet azzal vádolni, hogy ők a felelősek egyetlen zsidó személy vagy csoport által elkövetett valós vagy képzelt törvénysértésért vagy akár nem zsidók által elkövetett cselekményekért is.

Példa 1. Bukarest, 2020. április: Az országos tévéállomásoknak küldött húsvéti üdvözletében a vírusokhoz hasonlította a zsidókat egy pap, aki így fogalmazott: „Jézus tanítványai féltek a zsidóktól és ezt nekünk zárójelben úgy kell érteni, hogy féltek a vírustól.”

Példa 2. Magyarország, online 2020. november: Egy magyar állami tisztviselő és múzeumigazgató Soros György zsidó Holokauszt túlélőt „liberális Führernek” nevezte, és azzal vádolta, hogy Európát „gázkamrává” alakítja át. A cikkben a klasszikus antiszemitizmus példái is megtalálhatók, mint például az, hogy Soros György úgy irányítja az embereket, mintha gyalogok lennének egy világméretű sakktáblán.

 

Definíció: A nemzetiszocialista Németország, támogatói és tettestársai által a II. világháború (holokauszt) során a zsidók ellen elkövetett népirtás tényének, nagyságának, mechanizmusainak (pl. a gázkamarák) és szándékosságának tagadása.

Példa Észtország (média) 2017: Az Észt Nemzeti hírközlési Társaság a parlamenti választások egyik jelöltjét idézte, aki azt mondta: „Meg fogjuk szüntetni a Holokauszt tagadás kriminalizálását, és be fogjuk vezetni a Harmadik Birodalom történetének korrekt tanítását.”

*

A kézikönyv segítségével feltehetően könnyebb lesz az antiszemita jelenségeket felismerni a mindennapokban, például a közéletben, a közösségi médiában, az oktatási intézményekben, a munkahelyeken, tömegrendezvényeken vagy a sajtóban. A dokumentum ajánlásokat tesz – többek között – az uszítással kapcsolatos bűncselekmények nyilvántartására és osztályozására, rendőrök, illetve tanárok képzésére, valamint az interneten történő antiszemita uszítások feldolgozására. Egy külön fejezet követendő gyakorlati példákat sorol fel.

Margaritis Schinas Európai Bizottsági alelnök szerint az új kézikönyv megkönnyíti a zsidógyűlölet elleni küzdelem iránti elkötelezettség teljesítését: „Eleget tesz a tagállamaink azon kívánságának, hogy hatékonyabban cserélhessenek információkat az IHRA meghatározásának mindennapi alkalmazásáról.”

A Bizottság még az idén egy átfogó uniós stratégia elfogadását is tervezi az antiszemitizmus ellen.

Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke, Moshe Kantor üdvözölte a kézikönyv kiadását: „Ez a dokumentum végre lehetővé teszi az IHRA definíciójának a gyakorlati alkalmazását. Minden egyes példáját Európában valóban megtörtént és dokumentált antiszemita esemény segítségével szemlélteti, így ez sokkal több, mint puszta elmélet.” Kantor elsősorban a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén bekövetkezett kudarcokra mutat rá: “Évek óta hívjuk fel a figyelmet arra a problémára, hogy az ügyészek és a rendőrök nem képesek megfelelően azonosítani az antiszemita eseményeket.”

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség a jogilag nem kötelező érvényű munkadefinícióját 2016-ban fogadta el:

„Az antiszemitizmus a zsidók olyan megítélése, amely a velük szembeni gyűlölet kifejezéseként nyilvánulhat meg. Az antiszemitizmus verbális és fizikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó személyekre és/vagy e személyek vagyonára, a zsidó közösségi intézményekre és vallási létesítményekre irányulnak.”

A szövetségnek harmincegy állam a tagja, továbbá nyolc megfigyelő státusszal rendelkező ország és hét nemzetközi szervezet. Magyarország 2002-ben csatlakozott az együttműködéshez.