Megjelent a Szombat nyári száma

Írta: Szombat - 2013-06-13 Rovat: Cikkek, Kiemelt, Szombat magazin

Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette a magyar zsidó lélek mélyéből fakadó elvárást: minden alkalommal és minden helyen képviselte a holokauszt áldozatait, sérelmeiket a világ elé tárta. Mivel azonban ezt az igen hálás szerepet többnyire magának tartotta fenn, kivívta mások, köztük Zoltai féltékenységét, akik szintén szerettek volna ebből a dicsőségből részesülni (…) Ám aki a Holokauszt áldozatainak nevében beszél úgy, hogy közben semmiféle demokratikus kontroll nem fékezi, azzal könnyen elszalad a ló. (…) Feldmájer a közösségen belül egyik embert a másik után sértette meg. Sorsa akkor pecsételődött meg, amikor fensőbbséges stílusa Zoltai hiúságát is sérteni kezdte.

Előjáték elnökbuktatáshoz
A BZSH közgyűlésén élesen bírálták a gazdálkodást és a ZSVK-szereplést

A kis per – Feldmájert megbuktatták
Feldmájer Péter bukásával végződött a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése, melyet Feldmájerrel szemben álló képviselők kezdeményeztek. Egy váratlan húzással, végül, lényegében Zoltai puccsolta meg az elnököt. Az okok összetettek. Az ülés kezdetén még úgy tűnt, hogy az elégedetleneknek nem sok esélyük van.

Sanders Iván: Kassai nagyapám
1956 nyarán anyám elvitt magával szülővárosába. Nagy élmény volt a kirándulás, hisz ez volt életem első külföldi útja. Egyébként is újdonságszámban ment még akkor egy ilyen átruccanás a szomszédos „baráti” országba. Érezni lehetett a kupéban az izgatottságot, az emelkedett hangulatot. Anyám inkább filozofikusan fogta fel a helyzetet. Amikor elhagytuk a magyar határt, a vonatablakból egy libafalkára mutatott és álkomolyan magyarázta: „Látod, ezek már csehszlovák libák…”

Kassai impressziók
Ha elutazom valamely vidéki városba az ottani zsidókról írni, a közösség vezetői rendszerint várnak rám és erősen törekszenek arra, hogy minden szempontból a legjobbat mutassák. (…) Kassán ilyesmitől nem kellett tartani.

Klein Rudolf: Kaschau-Kassa-Kosice
Míg számos magyarországi városban a 18. század végén megalakulnak az első zsidó hitközségek, Kassa 1840-ig judenfrei. 1765-ben még büntetést szabtak ki arra a keresztény polgárra, aki zsidótól vásárolt. A zsidók mozgástere azután is szűk volt, zsinagógáik is elég behatárolt területen épültek, városképi szerepük sokáig alárendelt maradt. Ez akkor igazán feltűnő, ha figyelembe vesszük, hogy számos magyar városban, mint például Szabadkán, Kecskeméten a zsinagóga és a zsidó intézmények közel kerülnek a város szívéhez – az utóbbi esetben a főterhez, bár Kecskeméten csak városrekonstrukció nyomán jutott ki Zitterbach remek zsinagógája a főtérre a többi felekezet templomaival és a Lechner Ödön tervezte városházával együtt, azzal farkasszemet nézve.

Emlékezetközösség – Háy János: A múltra nem
Különösen nehéz helyzetben vagyunk a különböző magyar közösségek emlékezetével, hiszen ezek szinte kivétel nélkül traumára épülnek. Ha szenvedéstörténet mentén bújunk össze, az emlékezet rögvest kettéosztja a világot: mi, akik a sérelmeket elszenvedtük, ők, akik a sérelmeket elkövették. Sokszor már régen nincsenek közöttünk a szenvedést átélők, az utódok még mindig dédelgetik a valahai sérelmeket, s ennek révén a világ szenvedőkre és szenvedést okozókra oszlik. Ki a fájdalom, ki a gyanú árnyékába van evakuálva. Hamis ez a kép, de biztonságot adó. Sokszor rettegünk kibújni belőle, mert attól félünk, ezzel elveszítjük a személyiségünk kötőanyagát. Holott egy identitás annál erősebb és magabiztosabb, mennél inkább engedi a hamis tudatok átértékelését, mennél inkább meri az emlékeket a reálisabb történelmi értékelés szintjére hozni.

Ki hitte volna? Zsidó reneszánsz Oroszországban – Polgár György írása
A zsidóság java része szekuláris, akiket nem annyira a zsinagóga vagy a sabbat tart össze, hanem sokkal inkább származásuk és szociális kapcsolataik. Nem feltétlenül zsidó vallásúnak, hanem zsidó nemzetiségűnek tekintik magukat. A zsidó szokásokat orosz világiakkal vegyítik. Sokuk számára a kóserság elméleti fogalom. Nem ritka a vegyes házasság. „Manapság divat a zsidó férj – súgja meg a még házasulatlan Iván. – Jó partinak számítunk: szorgalmasak és ebből kifolyólag jómódúak vagyunk. Mindemellett nem vagyunk iszákosak, gondos családapák viszont annál inkább!”

Rabbi Regina – Szántó T. Gábor Groó Diana filmrendezővel beszélgetett
A ’80-as évek végén amerikai reformzsidó kutatók fedezték fel levelezéseit, összegyűjtött újságcikkeit, és a rabbivá avatását igazoló dokumentumát az egyetlen megmaradt fényképpel együtt. Terezinbe való deportálása előtt ugyanis mindezeket átadta a berlini hitközségnek, ha ő maga nem térne vissza, tudjon róla a világ. Nekem nem volt más szándékom, mint elmesélni egy különleges és értékes nőnek a történetét, akinek egyetemes gondolkodása és hitvallása nemcsak zsidókat érint, és akire a zsidóság büszke lehetne.

Borbély Szilárd: Már elment a Mesijás? (regényrészlet)
Azt a szót, hogy zsidó, apám nem ejti ki. Csak amikor részeg. Egyébként soha. És ilyenkor is halkan, szinte súgva. Érezni lehet a szavaiból, hogy a zsidó valami sötét titkot jelent. Valami félelmetest. Amiről nem beszélünk. Valami szégyellnivalót. Mert fojtott hangon beszél. Amikor józan, sosem ejti ki ezt a szót. Csak annyit mond anyámnak: „Na, tudod. Az.” Vagyis zsidó. Mert kerüli a szót.

Dalos György: A közgazdász bukása (regényrészlet)
Isten nemigen volt jelen a Szovjetunióban.
Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban.

Kránicz Bence: A pusztítás diszkrét bája – Tarantino igazságot szolgáltat
Mennyiben jelent újdonságot a Becstelen Brigantyk és a Django elszabadul filmpárja Tarantino pályáján?

Elfelejtett emigráns
Körmendi Ferenc Júniusi hétköznap című könyvéről
Szarka Zsuzsanna: „Vasfekete szerb éjszaka”
Csapody Tamás Bori munkaszolgálatosok – Fejezetek a bori munkaszolgálat történetéből című könyvéről

***

Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
, Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.), Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.), Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.), Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.), Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. ), Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.), Olvasók boltja (V. ker., Váci utca 21.), Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)

Internet: www.szombat.org
Telefon/Fax: 311-6665, 311-9214/137.
E-mail: [email protected] Internet: www.szombat.org
Facebook oldalunk ide kattintva tekinthető meg

2013. június / XXV. évfolyam 6. szám