Rubin Eszter: Az olaj
Szerveződtek a bulik huszonnegyedikére, hanuka ez évben épp karácsonyra esik. Tárcanovella.
December közepén már számtalan meghívása volt. Szerveződtek a bulik huszonnegyedikére, hanuka ezévben épp karácsonyra esik. Van, amikor korábban jön be a fény ünnepe, de ez az este minden körülmények közt a házibuliké.
Taxiba ül, beszélgetésbe elegyedik a sofőrrel.
Hogy hívnak? – kérdi a taxis.
Braun Jonatán.
B’emet? – válaszol a sofőr – Mazl tov!
Mazl tov! – feleli az utas, összenéznek a visszapillantó tükörben, azután felszabadultan megtárgyalják a buli-helyszíneket.
Tágas belvárosi lakásban gyülekeznek a bennfentesek, sok ismerős arc. Mindenkinek megvolt az esti rántott hal, töltött káposzta, ajándékosztás, csillagszóró. Vacsora után távoznak otthonról, ilyenkor vannak a legjobb bulik a városban.
Háromszáz fő tuszkolódik a lakásban. Mint a heringek. Első emelettől a másodikig végeláthatatlan sor. Nem is akarnak bejutni, lényeg a smúz party, csevegnek a lépcsőházban; nahát, te is eljöttél, tavaly láttalak utoljára, hogy vagy, mi van veled.
Éjfél után elegük lesz a tömegből, indulnak a Piafba és a Szódába. Épp turnusváltás van, kicserélődik a közönség.
A beavatottak biztonságával, inkább másik helyszín felé veszi az irányt. Zuglói lakás, idősebb korosztály, liberálisok, reformzsidók, maszortiak. Női minjent gründoló leszbikusok. Alternatív vallási irányzatokról folyik a szó, itt már gyertyagyújtás is van, éneklik együtt a máoz cur-t. Palacsintatésztában frissen sült almát kínálnak körbe, almaciderrel készült a tészta, izraeli recept, forralt bort isznak hozzá. Híresen jó konyhatündér a festőművész háziasszony, élettársnőjével együtt részletesen magyarázzák Jonatánnak a kelesztés misztériumát. Rejtélyes konyhájukban, a fánkszalagok kialakulásának titkaiba vezetik be a fiút.
Jonatán szeret főzni, ízekkel kísérletezni, hanuka első napjára kenyérlabdákat készített a vacsorához. Római köményt, mustármagot, nagy szemű tengeri sót, áttört fokhagymát kevert össze, ebbe forgatta a megkelt tésztagolyókat. Serpenyőben sütötte meg, pár perc alatt, szülei imádták, bár az olajban sütést nem értették. Egészségesebb lenne sütőben – tanácsolták. Vagy gőz fölött párolva. Jobb, ha a középutat választod mindenben, nem kell túlzásokba esni azzal az olaj dologgal – intették.
Lisztet szitál a két nő, a tojást ellenőrzik, élesztőt morzsolnak. Langyos tej, puha vaj, cukor kerül a tésztába. Napszínű narancs héját reszelik, meglehetős kanál rumot löttyintenek hozzá. Csipet só, és lehet gyúrni. Dagasztják hárman a tésztát, kezük összeér. Ha megkelt, egyikük kinyújtja, a másik szaggatja. Pihentetik a korongokat, a háziasszony, ujjával benyomja a lágy anyag közepét. Egy-egy perc sütés mindkét oldalon. Ne legyen se túl forró, se kevéssé meleg az olaj, melyben a tészta fánkká lényegül – magyarázza a festőnő.
Mégis átugrik a Szódába, hogy fejét kiszellőztesse, teli gyomorral jól esik a séta a kihalt utcákon. A kereszteződésben meggondolja magát, hazafelé indul a metszően hideg téli éjszakában. Gondolatai az ünnep körül járnak. A kóser olaj csodája. Meg a fánk. A palacsinta, a zsidók karácsonyfája, Antiochus Epiphanes.
Waskow rabbi írása jut eszébe a hajnali derengésben, a makkabi felkelésről. Eredetileg polgárháború robbant ki az elgörögösödött zsidók és az ortodoxok között, csak később vált a megszállók ellen folytatott szabadságharccá.
Sok zsidó csodálta a hellén kultúra erejét, sikerét, követték és felvették szokásait. Végül éles konfliktus tört ki a hellenizált asszimilánsok és a hagyománykövető, tradicionalista zsidók között. Antiochus, hellén kormányzó, közbeavatkozott, betiltotta a szombattartást, a körülmetélést és a kóser étkezést. A helytartó még arra is megpróbálta rákényszeríteni az ortodoxokat, hogy disznót áldozzanak.
A győztesek megírták történetüket a Makkabeusok könyvében. De a rabbik soha nem vették be szent könyveik közé, mivel sajnálatos – és utólag visszatekintve paradox – módon, a könyvek görögül íródtak. Még a nevük is görög jövevényszó: makkabi – pöröly. A héber pöröly.
Hanuka a hitehagyott, asszimiláns zsidók bukásának ünnepe – töpreng Jonatán.