Kell-e üldözni ma a náci háborús bűnösöket?
A szeptember közepén 300 ezer gyilkosságban való bűnrészességgel megvádolt Oskar Groening ügye nyomán ismét fellobbant a vita az egykori náci háborús bűnösök felelősségre vonásáról. Az egyik oldal szerint nem szabad futni hagyni a náci rezsim működtetőit – legyenek azok “csupán” őrök -, ám sokan vannak azok, akik szerint a vádlottak idős kora és a bizonyítási eljárásokban felmerülő jogi akadályok miatt abba kellene hagyni üldözésüket.
A hannoveri ügyészség szerint Oskar Groening az auschwitzi haláltábor vasútállomásának peronján teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket a rámpáról egyenesen gázkamrákba küldtek. A vádlott az ő holmijukkal foglalkozott, és a vádhatóság szerint tudta, hogy a tárgyak tulajdonosait a halálba küldik. A csomagokat eltakarította a rámpáról, hogy a következő szerelvényen érkező foglyok ne sejthessék, mi következik.
A ma 93 éves, Hannoverben élő férfi azon több mint harminc egykori auschwitzi őr egyike, aki ellen a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság (ZSt) javasolt előzetes vizsgálatot a John Demjanjuk ügyében hozott ítélet nyomán.
A precedens jellegű ítélet a 27 900 zsidó fogoly meggyilkolásával vádolt, két éve elhunyt John Demjanjuk perében született meg. A Demjanjuk-ügyben 2011-ben hozott ítélet megváltoztatta a nácik által elkövetett háborús bűncselekmények addigi jogi megítélését: míg korábban a tettesek felelősségre vonásához bizonyítani kellett a részvételt legalább egy gyilkosságban, az egykori sobibori haláltábor őre ellen úgy emeltek vádat, hogy egyetlen gyilkosságot sem lehetett rábizonyítani.
Az idő nem számít
Thomas Walter húsz, az auschwitzi haláltáborban elhunyt áldozat családját képviseli. Mint fogalmazott: “ez az áldozatok utolsó esélye arra, hogy igazságot szolgáltassanak egy olyan SS-tiszt pere által, aki részt vett szeretteik meggyilkolásában”. Ingo Müller jogászprofesszor a The Guardian napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a bűncselekmény definícióját ki kellene terjeszteni a holokauszt vonatkozásában. A német törvények szerint ugyanis ma a holokausztban való részvétel nem számít, állítja a professzor, aki ezt “történelmi véteknek” nevezte, mondván, a szűkre szabott jogi alap miatt nem sikerült korábban az SS-tiszteket elítélni.
