Egy varázslatos szombat Mádon

Júliusban az első sabati barheszemet huszadmagammal fontam meg Mádon, majd a frissen felújított rabbiház udvarán, a szabadtéri kemencében sütöttük aranybarnára. Mindannyiunk számára felemelő érzés volt, amikor a szombatfogadáson újra imádsággal telt meg Európa egyik legszebb barokk zsinagógája.

Sabat kimenetele után, az enyhe nyári éjszakában felsétáltunk a hegytetőn fekvő régi zsidó temetőbe, hogy elhelyezzük kvitli céduláinkat a csodarabbik sírjánál. Pedig nagyon nehéz kérni, amikor az ember a tökéletesen csillagos, kupolaszerű ég alatt úgy érzi, mindent megkapott, amit lehet. Inkább hálát mondtam a fűből nézve pontosan a zsinagóga sarkához biggyesztett Göncölszekérért.

A Mádon töltött három nap alatt egészen különös, kézzelfogható közelségben éreztem magam a valaha virágzó helyi zsidó közösséghez, akik a bortermesztés megújításával egykor meghatározó szerepet töltöttek be Tokaj-hegyalján. Jó viszonyt ápoltak a keresztény szomszédsággal, és a térség polgárosodásának motorjaivá váltak.

Ezenkívül vallásuk örömteli megélését, a Teremtő felé irányuló odaadást középpontba helyező zsidók vezetői, a szent életű csodarabbik messze földön híresek voltak bölcsességükről és gyógyító képességeikről. Így vallási hovatartozástól függetlenül sokan fordultak hozzájuk a gyógyulás vagy a jobb élet reményében.

A program szervezőivel Frank Mariannal és Erdős Judittal beszélgettem. Frank Mariann Budapestről költözött Mádra öt évvel ezelőtt.

– 2011-ben költöztem a faluba – meséli Mariann. A párom Mádról származik, Budapesten élt, amióta befejezte a tanulmányait, de soha nem szerette a pesti létet, vágyott vissza a családi szőlő és földművelés közelébe, engem pedig  meggyőzött, hogy Mád a világ közepe. Én viszont tősgyökeres budapesti vagyok, vidéken még rokonom sincs.

– Milyen az élet Mádon?

Mádon teljesen másban gondolkodom, mint korábban. Itt hiányzik az életemből a “multikulti” életmód, viszont átvette a helyét az ötletelés, hogy miként lehet az itteni adottságokhoz – történelmi helyszínek, világszínvonalú borok, gyönyörű földrajzi környezet , stb – további értéket adni. A hétköznapi élet azonban nem nagyon tér el a fővárositól. Gondoskodni a gyerekekről, családról, háztartásról, elmenni dolgozni, ez nagyjából be is határolja a napjainkat.
Mi most fordított életet élünk mint az átlag városi. Hétköznap vidéken dolgozunk, hétvégén, ha éppen nem dolgozunk, megyünk Budapestre a szülőkhöz, barátokhoz, színházba.

Én egyébként bármilyen furcsa , nem tartozom azok közé, akik azért költöznek vidékre, mert itt kertet, földet szeretnék művelni, vagy állatokat tartani. A párom igen, engem viszont inkább az vonz, hogy itt sokkal több a lehetőség új dolgok létrehozására, és egyben sokkal egyszerűbb is megvalósítani azokat, mint Budapesten.

– Hogy kerültél kapcsolatba az óbudai közösséggel? Mi a feladatod a rabbiházban?

Amikor Mádra költöztem, rögtön felvettem a kapcsolatot a helyi önkormányzattal és megbíztak a kulturális rendezvények szervezésével.  Már akkor rebesgették, hogy van valami pályázat, valaki majd felújítja a rabbiházat és foglalkoznak majd a régió zsidó múltjával. Álmomban sem tudtam volna számomra testhezállóbb és érdekesebb projektet kitalálni. Amikor 2014-ben hivatalossá vált, hogy az Utazás a zsidó örökségben Észak-Magyarországon ÉMOP pályázatot elnyerte az EMIH, akkor felkerestem Köves Slomó vezető rabbit, hogy én itt vagyok, beszélek angolul, héberül, tanultam judaisztikát, és nagyon érdekel a dolog. Végül a pályázat megvalósítási időszakában projektvezető lettem, most pedig én vagyok a felelős az üzemeltetésért.

– Milyen programokat szervezel? Kik a látogatók? 

Az engedélyeket júniusban kaptuk meg, azóta vagyunk hivatalosan nyitva. Sokan érkeznek külföldről vallásos céllal, felkeresni az egykori nagy cadikok sírjait, emlékhelyeit. Jönnek a vallási kultúra iránt érdeklődők, vagy más céllal a régióba érkezők, de kíváncsiak a zsinagógára és a történetekre, illetve iskolai csoportok is az ország minden részéről.
Idén először szerveztük meg a Mádi Zsidó Napokat, amiből hagyományt szeretnénk teremteni. A vallásos vendégek egy igazán különleges zsidó múlttal rendelkező helyszínen tölthetik a sábeszt, a nem vallásos vendégek pedig bepillantást nyerhetnek a vallás részleteibe, illetve érdekes előadásokat, kóser kulináris élményeket kínálunk a három napos rendezvény alatt. Állandó programjaink mellé tervezünk rendszeresen előadásokat, koncerteket, kulturális programokat.

– Hogyan készültetek az első hétvégére? 

A megnyitás körüli teendők miatt nem voltunk benne biztosak, hogy már idén megszervezzük a Mádi Zsidó Napokat. Azt már a projekt alapkoncepciójában is lefektettük, hogy lesz egy ilyen rendezvény, csak féltünk, hogy idén nem lesz rá kapacitásunk. Végül egy nagyon jó szervező csapat állt össze Erdős Judittal és Bérczi Lindával hármasban, illetve nagyon sok segítséget kaptunk az EMIH munkatársaitól és a mádi önkormányzattól is, így belevágtunk.
A visszajelzések nagyon pozitívak, a vendégek jól érezték magukat. Valakit a hely varázsolt el, másokat pedig a zsidó hagyományok. Jövőre szeretnénk egy ennél nagyobb volumenű programot, ahova már több vendéget várunk.

– Mi lesz a következő projekt?

Július 21- én Brooklynból érkezik egy 50 fős vallásos csoport, akik közül sokan az egykori mádi rabbik leszármazottai. Sábeszt ünnepelnek, illetve Jahrzeit-ot. Utána Alef Kids gyerektábor lesz egy hétig, majd a szeptemberi Mádi Furmint Ünnepre készülünk saját programmal.

– Mit szólnak a helyiek az újra fellendülő zsidó élethez?

Abszolút pozitív élményeim vannak. Örülnek, hogy egy régi, romos épület megújul, ráadásul turistákat csalogat a településre. Érdeklődnek, kíváncsiak a programjainkra.

Erdős Judit, az EMIH rendezvényszervezője:

– Az első Mádi Zsidó Napok rendezvényen a  fellépő művészek, előadók meghívása és koordinációja volt a feladatom. Ezenkívül a program arculatának kialakításáért voltam felelős, mint például a dekoráció és a kiadványok megjelenése. Együtt ötletelünk a mádi rendezvények előtt Mariannal és fésüljük össze  az EMIH céljaival, valamint Köves Slomó vezető rabbi és a többi nagyszerű munkatársunk ötleteivel.

– Hogy sikerült a hétvége, milyen visszajelzéseket kaptatok?

Kiváló visszajelzéseket kaptunk a vendégeinktől. Levelek tucatja érkezett és szóban is sokan fejezték ki elégedettségüket. Egy programszervező számára nincs nagyobb öröm, minthogy amit kitalált, befogadó közönségre is lel. Nagyon aktívak voltak a vendégeink. A hajnali csodarabbik sírjához tartó buszos túránkon is megtelt az 50 fős busz. A két és fél nap alatt részt vehettek vallási – főleg kabbala előadásokon -, helyi történészek segítségével képet kaptak a tokajhegyaljai, azon belül is mádi zsidó történelemről a XVIII. századtól napjainkig. Ezenkívül  élvezhették a meghívott zenészek muzsikáját, fonhattak barheszt, vagy csak egy pléden fekve élvezhették a táj szépségét és finom kóser falatokat, borokat.

– Legközelebb milyen programra készülsz?

Budapesten  az augusztus 28-i II. Sólet Fesztivál rendezésében veszek részt, ami a tavalyi óriási érdeklődésre való tekintettel most még nagyobb területen kerül megrendezésre. Szeptember 4-én pedig a Pozsonyi Piknik idején kinyitjuk az Újpesti rakparton a ZSILIP kapuit, és idegenvezetés keretében megmutatjuk milyen is lesz a legújabb, 2000 nm-es központunk. Napközben lesz falfestés, előadások, kóser street food és még sok meglepetéssel készülünk. Ez a szívemhez nagyon közel álló projekt, hisz a Zsilip melletti házban nőttem fel.

            

*

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija nyitja meg ma Mádon a felújított rabbiházat. A helyszín, az újonnan megnyílt Csodarabbik Útja Fogadó interaktív kiállítások helyszíneként is működik majd, illetve szálláshelyként is egész évben várja a gyökereiket vagy a környék hagyományait kutatókat. (A szerk.)