Heti Midrás: ekkor Júda József elé lép (Vájigás)
Jákob fiai már indulnának vissza Kánaán földjére, de József „visszatartja” a legkisebbik testvért, Benjámint. „Ekkor Júda József elé lép” és elmondja, hogy mit jelentene ez öreg apjuknak, Jákobnak: „midőn eljövök szolgádhoz, az én atyámhoz és a fiú nincs velünk az ő lelke pedig össze van kötve lelkével” (1Mózes 44, 30).
Mielőtt József felfedi kilétét testvérei előtt, vitát folytat Júdával, ő azonban visszautasítja a vádaskodásokat. Izrael sorsa Júda és Benjámin kezében van: valamikor, a távoli jövőben csak az ő törzsük marad meg, és a léviták. Miután József felfedi kilétét testvérei előtt, Jákob is „lejön” Egyiptomba. Végül is a világméretű éhínség egyesíti a családot, de idegenben.
„Ekkor Júda József elé lép” (1Mózes 44, 18) Vádaskodva szól (Józsefhez): uram, kérlek, légy velünk elnéző. Hadd szóljon a szolgád az uram fülébe. Talán így kellett volna: mondhatok-e valamit az uramnak? Júda szavában a keménység a szelídséggel keveredik.
József áldása
Címkék:Heti Midrás