Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Eran Riklis Zaytoun című filmjét az Izraeli Filmhéten láthatta a közönség.

Dés Andrással beszélget Ayhan Gökhan

Részlet Sayed Kashua – angolul Second Person Singular címen megjelent regényéből. 

Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye (1941 k.) most három változatban jelenik meg az idén 110 éve született író munkásságáról szóló, Az ellopott tragédia című emlékkötetben. Szerkesztő Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus.

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

– Ne aggódj! – próbálok lelket önteni belé. – Az antiszemiták legnagyobb része, legalább kilencvenöt százalékuk egyáltalán nem akar megölni minket. Csak az van, hogy a maradék öt százaléktól olyan rosszakat hallanak rólunk, hogy mégis kénytelenek lesznek rá.

–Ugyanígy … Tovább »

A frankfurti Auschwitz-per kompromisszum nélküli államügyésze Lars Kraume új filmjében.

„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”

Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?

November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival.  Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.

A Magyar Humor Napja Karinthy Frigyes születésnapja: június 25. Emléket állítunk a klasszikus pesti humornak, amelynek a legjelesebb írói: Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Királyhegyi Pál, Kishont Ferenc, Örkény István és Hollywood filmvígjátékainak magyar megteremtői: Lengyel Menyhért, László Miklós, Görög László, Lőrincz Miklós, Vadnay László. Műveik feledhetetlen tolmácsolói között olyan zsenik voltak, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán, Kellér Dezső, Alfonzó és Hofi Géza. A humor napja egyben tisztelgés a túlélés humora művelői előtt.Salamon Béla épp 50 éve halt meg.

A történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő… 

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

David Cesarani ötvennyolc évesen távozott. Egykori kollégája, Márton László író, újságíró idézi fel alakját, pályáját.

Éppen egy nemzedék választott el bennünket, de harminc egynéhány éve egymásra találtunk. Egy rövid-életű angol folyóirat munkatársai voltunk mindketten, … Tovább »

Női képzőművészek Tóra értelmezése a „Woman of the Book” kiállításon.

Nem akarok senkinek az idegein táncolni, még kevésbé szeretnék pánikot kelteni, de a tények tények maradnak.

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

Interjú Avishai Cohen izraeli jazz trombitással