‘Kultúra-Művészetek’ rovat archívum
Összesen 2,844 találat (1221 - 1240) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
Dés Mihály: Lehet-e jól írni a Rosszról?
“Semmi szükség nem volt még egy szentimentális holokausztfilmre”
Még csak tizenöt év telt el a 21. századból, de az már világos, hogy tévedtünk, ha azt hittük, hogy a huszadiknál véresebbet nehéz elképzelni – mondta Röhrig Géza, a Saul fia című, Oscar-díjra jelölt film főszereplője, aki arról beszélt az MTI-nek adott interjúban, hogy … Tovább »
„Szabálytalan szeretek lenni”
Nemes Jeles László a neten zsidózókról
Míg az egész világ örül a Saul fia sikerének – 80 ország vette meg eddig a film vetítési jogát – Magyarországon az elismerő fogadtatás mellett hallani az ellendrukkerek, fórum-hőzöngők előítéletes hangjait is.
‘Miért pont egy holokauszttal foglalkozó film nyeri meg ezt … Tovább »
A Saul fia Golden Globe-ot nyert!
A zsidó identitás problémái Rubin Szilárd Csirkejátékában
Népsirató
Jelentésváltozatok operett kémnővel
„Ők ketten a sehol lakói voltak, se magyarok, se zsidók, se külföldiek, se elvtársak, se honfitársak.
Elvtársnak zsidók, zsidónak kommunisták, kommunistának magyarok, magyarnak idegenek. Hazátlanfiak. A Seol lakói lettek, személyes pokluk lakói. Nem kötelező, hogy egy bolygó … Tovább »
Múltfeldolgozás, megbékélés?
– egy kiállítás margójára.
Nyár végén nyílt meg a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című állandó kiállítás a vasi megyeszékhelyen, melyről lapunk is tudósított.
A téma egyéni és történelmi feldolgozásáról beszélgettünk … Tovább »
Teleki tér – delikatesz
Péntek éjszakánként a Teleki téren nem lehetett aludni a lónyerítéstől. Hajnali hattól a Karácsony Sándor utcától a Lujza utcáig télen-nyáron álltak végig a lovas kocsik, hozták az árut. Kistarcsa mellől, Soroksár környékéről érkeztek a bolgárkertészek, mérleget a szekér elé tették, mázsálták a friss árut.
December 24-én este nyitva tartó szórakozóhelyek
A diaszpórában élő, öntudatos, ám nem mélyen vallásos zsidók visszatérő dilemmája, hogy mit csináljanak december 24-én este, amikor a környező világ elmerül a karácsony örömeiben.
Alább felsorolunk néhány éttermet, romkocsmát és mozit, melyek közt az alternatív programok … Tovább »
Élő kötet nem marad
1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják “PÁPAI-né” beszervezési és munkadossziéját. Fia 2014 márciusában értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma ez a könyv. Ítélet nincs.
,,A kávéházi beszélgetésen – ahol ki kellett derülnie, hogy ki is az illető, az a bizonyos családtag, akiről a telefonhívásban már név nélkül szó esett -, én már azelőtt, hogy meghallottam volna a nevét, már azelőtt biztos voltam benne, hogy bár ez teljesen és tökéletesen lehetetlen, és ha valami, akkor az az egy ki van zárva, és éppen azért, mert teljességgel ki van zárva, de nyilván az anyám. De mitől is volt bennem ez a bizonyosság? Talán a rebbenő ajka, amikor éreztem, hogy mondani akar valamit, hogy ott van a nyelve hegyén, de végül mégsem mondja ki?”
Forgách András 1952-ben született Budapesten. Író, műfordító, dramaturg. Prózai művei: Aki nincs (Magvető, 1999); Zehuze (Magvető, 2007); 12 nő voltam (Libri, 2013); Valami fiatal szélhámos (Libri, 2015) Esszék: Valami Figaró-féle alak (Jelenkor, 1993); Gonosz siker (Magvető, 2000)
Howard Jacobson: Zs
Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.
Bartis Attila: A vége
Egy fotográfus története, aki… Nem: egy férfi története, aki… Nem: egy szerelem története, ami… Vagy több szerelem története, amik egymással… Vagy egy ország története, ami… Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.
(Kemény István)