A történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő… 

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól 2014. novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének részleteit közöljük.

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

A Haarec újságírójának novemberben az Atlantic Press kiadónál magyarul is megjelenő könyvének alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.
Egy reggel furcsa emberek jelennek meg a táborban. Keki színű sortnadrágot … Tovább »

Csapody Tamás: Bori
munkaszolgálatosok – Fejezetek
a bori munkaszolgálat történetébõl.
Vince Kiadó, 2011, 647 oldal, 5495 Ft
Áldozatok és tettesek közös történetérõl írt könyvet Csapody Tamás. A jogász és szociológus végzettségű szerző hétévnyi kutatómunkával, … Tovább »

Útirajz száműzötteknek

Nézz és emlékezz. Nézd az eget.
Nézz mélyen s mélyen a tengertiszta légbe,
A végtelen az ima végső menedéke.
Szólj most, beszéld tele a megszentelt kupolát.
Mit hallasz? Az ég mit felel neked?
Az egek elvétettek: ez nem a te hazád.

Nézz és emlékezz. … Tovább »

Turi Tímea: Jönnek az összes férfiak, Uri Asaf: A jeruzsálemi erdő. Kalligram kiadó, 2012
Mindkét kötet a hagyományos költészetfelfogástól eltérően teremti meg a líra önazonosságát. Turi Tímea az értekező beszéd, Uri Asaf a képzőművészet felől újítja meg a hagyományos … Tovább »

Holokauszt-túlélő szülők gyermekeiként, mivel kevés élő rokonuk volt, a „kompresszió törvénye” szerint környezetükből gyűjtöttek maguknak rokonokat, nagybácsikat, unokatestvéreket, nagyszülőket. Ezeknek a gyakran furcsa, bogaras, különc embereknek az volt a közös vonásuk, … Tovább »

Nyolcvanegy éves korában még naponta bejárt a szerkesztőségbe. Pontosan nem tudom, mit csinált, talán levelekre válaszolt a vénséges ERIKA írógépen. De hát nem is volt fontos, hogy mivel tölti az időt, csak ott legyen. Hozzá tartozott a berendezéshez.
A lágertestvérem, mutatta be … Tovább »

Bauer Júlia. És mégis. Noran Libro. Budapest, 2012. 562 oldal.
A nemrég megjelent vaskos kötet nem csak egy újabb könyvvel gazdagította a holokauszt irodalmat, de több helyen is különbözik az általam eddig ismertektől. Egymást követően közöl egy interjút, majd két, különböző … Tovább »

Leo Perutz: Az Utolsó Ítélet mestere, Jelenkor Kiadó, 2011, 254 oldal, 1900 Ft
Gottfried von Yosch báró egy este vendégségbe érkezik Bischoffhoz, a híres színészhez, akit nem sokkal később – miután egy felettébb különös öngyilkossági históriáról számolt be a társaságnak … Tovább »

Százöt éves lenne Hajnal Anna. És mégsem köszönti őt senki. Úttörők és cserkészek izgalomtól nedves markában nem szorong virágcsokor. A zuglói önkormányzattól sem keresi föl őt senki a Stefánia úton, szemben Lechner Ödön Gaudí-val vetekedő palotájával, a Földtani Intézettel. … Tovább »

Uri Asaf

A PÁRHUZAMOSOK
találkozásra készülnek.
Bíznak és kimondják: létünk kész tény,
és ha örökre elfordulunk egymástól, jó esetben ugyanazok maradunk.
Egész életünkben egymást nézzük, és már a változatlan se kínálja magát.
Mózes, a kősziklával bosszantani akart, … Tovább »

Tömör, osztatlan csend honolt a tájon, a világon mintha nem lett volna, se a sztyeppe, se a köd, se a Volga, csak a csend. A sötét felhőkön gyors fényfodor futott végig, aztán a szürke köd vörös lett, és egyszerre mennydörgés rázta meg az eget és a földet…
Az ezernyi izzó ágyúcső … Tovább »

A honvágy idézetei
Egy vágy történetéről, a száműzöttség fájdalmáról szól Peremiczky Szilvia könyve, melyben Jeruzsálem mint a zsidóság számára közös kód szerepét vizsgálja az irodalomtörténész és hebraista szerző. Jeruzsálemre kultúrák rétegei rakódnak, más okból … Tovább »

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

A kis zsinagógában a kályha mellett két jesiva-bóher üldögélt, Hajim és Zelig. Hajim egy kis jegyzetfüzetből olvasott fel hangosan, Zelig pedig hallgatta, miközben tűvel és cérnával javított egy cipőt.
– „… és olyan szép volt Hane, mint Vénusz…”
– Te, Zelig, mit … Tovább »