‘Hírek – lapszemle’ rovat archívum
Összesen 14,663 találat (9781 - 9800) a(z) Hírek – lapszemle rovatban.
Megjelent az Imák Auschwitz után című kötet
A rabbik, püspökök, egyházi gondolkodók és a kortárs művészet kimagasló személyiségei által létrejövő emlékezet-kiállítás katalógusa ezer példányban jelent meg a Luther Kiadó jóvoltából. Az eddig több mint tízezer látogatót számláló kiállítás a bűnbánatra, az összefogásra és a közös emlékezésre kívánja felhívni a figyelmet.
Pénz és hatalom
Pénz és hatalom – ahogyan más szervezeteknél megszokhattuk, a hitközségben is ennek megszerzéséért folyik a harc. Az apropót ezúttal a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adja, amelyet a tervek szerint milliárdos nagyságrendű költségvetési … Tovább »
A szlovákok inkább a románokkal fogtak össze – 70 éve volt a kiugrási kísérlet
Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.
Horthy és Szálasi – 1944-ben
Zsidókat mentett, összeverték a nyilasok, majd beállt hozzájuk
1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.
Lázár 2,7 milliárdos ajánlata ugrasztotta össze a budapesti zsidó vezetőket
Konferencia a Horthy-korszakról az Akadémia történettudományi intézetében
A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.
Tiszaeszláron a MIÉP nyert. Nem tévedés, az a Tiszaeszlár és az a MIÉP
Hagai Levi: A terapeuta is ember
Tordai mégis meneszteni akarja Schwezoffot
Az Index információi szerint Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke november elejére rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy a testület döntsön a BZSH ügyvezető igazgatójának sorsáról.
Tordai körlevélben tudatta a hitközség tagjaival, hogy fegyelmi eljárást … Tovább »
Mindennél jobban szeretne hazatérni az Iszlám Államhoz önként csatlakozó két osztrák tinilány
Egy kelet-európai stetl amerikai amatőr kamerával
5,4 milliárd dollár a palesztinoknak
„Kamenyec-Podolszkij a Soá elfeledett epizódja” – Iványi Gábor lelkész
Százszor száz méteres ország
Az izraeli-libanoni határtól alig négy kilométerre évtizedekkel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét egy különös hippi” mikroállam, amely békében él szomszédságával, s immár mintegy tizenöt éve beletörődtek létébe az izraeli hatóságok is.
Eli Avivin, az önálló” mikronemzet … Tovább »
A Herzog-gyűjtemény 32 darabja a Nemzeti Múzeumban
Csak azért is idegenrendészet! – Fenntartja botrányos állításait Szakály Sándor
Tormay Cécile különös vonzódásai
Hogyan viszonyult Tormay Cécile a homoszexualitáshoz magánéletében, írói munkásságában? A nemi identitásra való rákérdezés nem csupán járulékos jellege lehet a tudományos megismerésnek, hanem olyan szempont, amely alapvetően befolyásolhatja a képek, irodalmi szövegek megítélését, de tanulságos lehet a későbbi értékelés szempontjából is.