Egy sor uborka, egy sor tök, egy sor egyiptomi bab [és újból] egy sor uborka Rabbi Eliezer szerint szabad, a bölcsek megtiltják.

A tel avivi Purim fergeteget legalább egyszer látni kell az életben! Mindenki, aki már részt vett a sohasem alvó város ezen őrült partiján tanúsíthatja: a tel aviviak érmet érdemelnének a legelképesztőbb, legtalálékonyabb és legszokatlanabb purimi jelmezekért. Íme egy összeállítás … Tovább »

Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés elférgesedik és fel kell szántania, csak ezután vethet árpát.

Uri Asaf költő és a zsidó hagyomány szövegeinek elkötelezett fordítója. Miért és hogyan fordítja a szent szövegeket magyarra?

Ne szánts ökörrel és szamárral együtt, (MTörv 22). Szántóföldedet ne vesd be kétféle vetőmaggal és a szőlődet ne vesd be kétféle vetőmaggal, (Lev 1, 9).

Kapedli és kokárda  – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

“Mikor a poharát megtöltik azt mondja: Amit hagyni szándékozom a pohár alján,  az a tized…”

“Prozelita és pogány, kik a pogány apjuktól örököltek, a prozelita testvér mondhatja a pogány testvérnek: Vedd a  bálványokat, én veszem a pénzt [valamely fizetség fejében].”

“…a szegény, aki kenyérdarabokat vagy datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.”

Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?

“A városba megy, ahol nem ismer senkit, azt mondja: Ki jártas itt? Ki rója ki tizedet? Valaki azt válaszolja: Én. Nem bíznak benne.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

Immár második évadát kezdte meg az egyre jelentősebb nemzetközi renoménak örvendő kanadai jiddis sitcom. Ha akarsz röhögve tanulni a zsidóságról, ne hagyd ki!

Miről is szól a YidLife Crisis?

Jamie “Chaimie” Elman és Eli “Leizer” Batalion társszerzői, rendezői … Tovább »

Ha abból az okból veszi fel a gyümölcsöt, hogy ne menjen veszendőbe, mentes [a tizedtől].

“A megbízható ember tizedet ad az után is, amit eszik, az után is, amit elad, az után is, amit vásárol, és nem megy írástudatlanok társaságába.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »

Egalitárius imahelyet alakítanak ki a Siratófalnál.

A keverék olaj Bet Sámáj szerint [adó]köteles, Bet Hillél szerint [adó]mentes .

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

Mikortól szabad a lehullott mag akárkinek? Amikor már a görnyedt hátú szegények mindent felszedtek.

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

“…a fürt, melyet lecsíp, a levelekbe gabalyodik, majd a földre hull és a szemek szétgurulnak. Ez a gazdát illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket rövidíti meg.”
A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni … Tovább »

Két szár len sichehá (szándékosan otthagyott termés) , három már nem, két szőlő szem lehullott szőlőnek számít [peret], három már nem…