Nyolc Európai Uniós ország követeli Izraeltől, hogy fizesse vissza az uniós támogatásokból épült, de Izrael által  lebontott és elkobzott mobil épületek árát vagy állítsa vissza azokat – írja a The Times of Israel.

A zsidó állam a közeljövőben fogja készhez kapni … Tovább »

A nyugat-európai zsidók Izraelbe történő vándorlása soha nem látott mértékben nőtt.
A zsidóság az erősödő nyugat-európai antiszemitizmus elől menekül Izraelbe, főként Franciaországból.

A világ zsidóságát összekötő Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) szerint a rekordot … Tovább »

Merénylet volt a kedd délelőtti isztambuli támadás.
A török elnök egy ankarai rendezvényen terrorcselekménynek nevezte és határozottan elítélte a robbantást.
A merénylet 10 halálos áldozatának nagy része külföldi állampolgár.

Merénylet volt a kedd délelőtti … Tovább »

Jelentősen csökkent a keresztény zarándokok száma idén a ciszjordániai Betlehemben a hónapok óta folyamatosan tartó erőszakhullám miatt.

A híres betlehemi Manger téren a Születés temploma közelében, amelyet ott építettek, ahol Jézus Krisztus született a keresztény hit … Tovább »

Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekről származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfőn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.

Az … Tovább »

Hiába a nukleáris megállapodás, Khamenei ajatollah az Egyesült Államokat továbbra sem partnernek tekinti. A két állam Közel-Kelet-politikája olyannyira különböző, hogy elképzelhetetlen a kooperáció.

Mohammad Baqer Qalibaf teheráni és Tarlós István budapesti polgármester hétfőn írták alá a megállapodást, adta hírül az IRNA iráni hírügynökség.

A nukleáris tárgyalásokat illető véleménykülönbség, valamint Benjamin Netanjahu tervezett márciusi beszéde a Kongresszus előtt rég nem látott mélységbe zúdítják az amerikai-izraeli kapcsolatokat.

Nagy port kavart Benjamin Netanjahu törvénytervezete, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg, és amelyet a kabinet már el is fogadott. A javaslatot a jövő héten tárgyalja a parlament, de addig is a kritikusok száma legalább eggyel nőtt: Simon Peresz volt izraeli elnök … Tovább »

A közös nevező: az iszlám fenyegetés

Túl vagyunk egy újabb Izrael – Gáza háborún, többszörös tűzszüneten, amit hol az egyik fél, hol a másik sértett meg. Több ezer halott, több szétlőtt ENSZ iskola, felrobbantott alagút és otthon Gázában, számos halott Izraelben is. Hogy látják a helyzetet az ott élők? Egy magyar lánnyal, Kisvári Kingával készítettünk interjút.

Egyre valószínűbb, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) Irakot széthullás-közeli állapotba taszító erőszakos terjeszkedése lesz az önálló Kurdisztán létrejöttének első állomása. Iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nemrég egy CNN-nek adott interjújában kiemelte: “eljött az idő a kurd nép számára, hogy döntsön a jövőjéről”. Az elnök felkérésére a parlament megkezdte egy függetlenségi referendum előkészítését. Bár egyelőre korai biztosat mondani, úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy nép magányos “szabadságharcáról”: a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoktól kezdve az ISIS-szel harcoló államokig sok szövetségesre lelhetnek. A kurdok az 1800-as évek vége óta várnak egy ilyen lehetőségre. Kérdés, hogy ki tudják-e használni a kínálkozó alkalmat?

Az iraki összeomlást kihasználva a kurdok is lendületbe jöttek, és újra ringbe szállnak saját függetlenségükért, melyet egy népszavazással szeretnének megerősíteni. Pénzügyi forrásaikat a Bagdad által igen rossz szemmel nézett olajeladásaikból szeretnék biztosítani, amelyben … Tovább »

Mahmoud Ahmadinezsád szerint Izrael tehet a Közel-Kelet jelenleg dúló polgárháborúiról, valamint a cionisták felelősek a különböző vírusokért

Január 22-én sok szeretettel várja az érdeklődőket az Izraeli Kulturális Intézet az izraeli előrehozott választások alkalmából rendezett eredményváróján. A rendezvényen lesznek kerekasztal-beszélgetések, szakértők elemzik az izraeli kampányfilmeket, valamint az izraeli televízió … Tovább »

Farouk Hosny egyiptomi kulturális miniszter helyett a bolgár Irina Bokova az UNESCO új vezetője, így határozott a szervezet szeptember végi szavazásán. Bár az egyiptomi miniszter lett volna az első arab a szervezet élén és jó esélyekkel is indult, mint annak az országnak a képviselője, amelyet az emberiség bölcsőjének is neveznek, mégsem ő lett a befutó.