16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále
2018. 05. 26-11. 25

Gábor Mariann festőművész életútja – pályakép.

Gábor Marianne ötéves korában, 1922-ben – amikor még sem írni, sem olvasni nem tudott – váratlanul lerajzolta édesapját. Nem tehetséges gyerekrajz, hanem figyelemre méltó mű készült, amely méltán megérdemli az egyes sorszámot … Tovább »

Baruch Spinoza, a hitehagyott zsidó elhitte azt, hogy messzire juthat régi-új hitében és a világ megismerésében. 

Búcsúztató Berkovits György író, szociográfus temetésén. Elhangzott a Kozma utcai zsidó temetőben, 2018. június 3-án.

Vajon lehet-e, illő-e, rendjén való-e egy fájó búcsúzáskor szóba hozni a nevetést? Gyuri ezt a kérdést úgy tette volna föl, hogy mindez oké-e?

Mert … Tovább »

A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni.

A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa … Tovább »

Volt már majd húsz éve, amikor először kísérletet tettem rá, hogy megfejtsem Petri költészetének titkát. Jó előre bebiztosítottam magam azonban mindenfajta kudarc ellen.

Először is nem valamelyik verseskötetéről írtam, hanem összegyűjtött interjúiról. Legalábbis ezt … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Joseph Roth „Zsidók vándorúton” című esszéjében felvázolta a kelet-európai zsidók hontalanságának térképét. Régi és új otthonokról ír – otthonokról, amelyek nem otthonok.[1] Ezért adta Claudio Magris Roth-ról szóló könyvének ezt a címet: Mitől messze?[2]

Roth könyvének … Tovább »

Mezei Márk Utolsó szombat című regénye a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadó gondozásában. A szerzővel árulásról, szerelemről, zsidóságról és pusztító előítéletekről beszélgettünk.

KULTer.hu: Amikor beléptem a lakásába, rögtön megakadt a … Tovább »

A napokban elhunyt Philip Roth az amerikai zsidó identitást artikuláló szerzők közül az egyik legnépszerűbb és mégis legellentmondásosabb író volt. Kétkedők című kötetében szerzőnk is őt idézi a legtöbbet. Az alábbi részlet Roth 1959-ben megjelent első könyvének egyik elbeszéléséről … Tovább »

Hatvany Lili, az egyszemélyes női magazin 2.

Hatvany Lili írásaiban nem bánik kesztyűs kézzel nőtársaival. Éles kritikát fogalmaz róluk. Szövegeiben kiábrándító pillanatképeket készít az egymást verbálisan gyilkoló úrinőkről. Néhány kedves jelző, „jókívánság”, … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Amikor nincs más választás, mint az éles lőszer bevetése azok ellen, akik a kerítést ostromolják, a katonák akkor is hősiesen, néha saját magukat veszélyeztetve téve igyekeznek nem megölni, csak megsebesíteni az áttörni készülőket. A Cahal tapasztalt parancsnokokat rendelt ki minden … Tovább »

„Íronesz – baronesz” – ironizált sziszegve Bródy Lili a 30-as évek észbontóan szexi és népszerű újságírónője vetélytársáról, báró Hatvany Liliről, amikor a Pesti Napló szerkesztőségben átlapozta a konkurens Színházi Életet, melynek címlapján Hatvany Lili baronesz … Tovább »

A Fegyvertelenül a tűzvonalban abban különbözik a bori menet szemtanú-leírásaitól, hogy a hiteles beszámolón túl egy nagy elbeszélés keretébe foglalja a szenvedéstörténetet. Mint számos sorstársa, György István egy szerelmes asszonyt hagyott otthon. A hazavágyást színezte és … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Az Anders-hadseregről manapság szinte soha nem esik szó Magyarországon, pedig katonáinak szerepe volt Izrael állam létrehozásában, sőt, Anders katonája volt a zsidó állam későbbi miniszterelnöke, Menachem Begin is. 

Nemrég jelent meg angolul Norman Davies könyve Trail of Hope … Tovább »

Az Izraeli Kulturális Intézet 70 év – 70 tárgy – végtelen történet címmel rendezett kiállítást a modern Izrael Állam születésének 70. évfordulójára. A tárgyakból és a köréjük írott szövegekből válogatunk.

Yossi Amrani, Izrael Állam magyarországi nagykövete:

“Minden … Tovább »

A következő félórában kiderült, hogy Jólesz László, úgy is, mint a Magvető egyik főszerkesztője, nem volt rest megszámolni, hogy Jó vér című regényem kéziratának háromszázhetven oldalán hányszor fordul elő a van, illetve a lesz szó.

Előbb hatásszünetet tartott, hogy … Tovább »

Rádióhang: „Figyelem, figyelem! Itt a harcoló Cion hangja! A felszabaduló Cion hangja! A Nemzeti Katonai Szervezet adóállomása valahol Izrael földjén. A Nemzeti Katonai Szervezet hadijelentése. Egységeink tegnap éjjel három helyen felrobbantották a kairói vasútvonalat, hogy megbénítsuk … Tovább »