Összesen 9,969 találat (5601 - 5620) : .
“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.
Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »
Váratlan reakciókkal szembesült két ATV-s stáb is szombaton.
Az árvízi helyzetről készítettek vágóképeket a 11-es főúton Leányfalu és Tahitótfalu között a televízió munkatársai – adta hírül a televízió honlapja, amikor az út mellett várakozó 10-12 tűzoltó egyike odaszólt … Tovább »
Mások mellett elsőként tiltakoztunk itt, a Szombat hasábjain, hogy Tormay Cécile utcát kapjon. Elértük célunkat.
Ki se helyezik az új utcanév-táblát, így csak “papíron” és úgy is csupán két hétig létezik Tormay Cecile-ről elnevezett közterület Budapesten – értesült a Népszava.
Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »
Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.
Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.
Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »
Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.
Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról
Válasz Bodansky György Miért nem bírok zsidó lenni című cikkére, mely az Élet és Irodalom 2013. április 5-i számában jelent meg.
Anyám, apám zsidó. Budapesten születtek mindketten. Anyám a háború után pár évvel, apám negyvennégy tavaszán született. A családunkból senkit … Tovább »
„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.
AQABAT JABER CAMP – adja tudtára a világnak Jerikótól alig két kilométernyi fekvő menekülttábor bejárat előtt öles betűkkel a kék-fehér színezetű ENSZ logóval megtűzdelt tábla.
Menekülttábor, ami már csak a nevében az. A tábort 1952-ben az ENSZ húzta fel, hajlékot és … Tovább »
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény, amellyel kezdetét vette a magyarországi zsidóság teljes jogfosztása.
Darányi Kálmán miniszterelnök, az első zsidótörvény beterjesztője
A magyarországi zsidóság 19. század közepétől … Tovább »
Marton Lászlóval, a Vígszínház főrendezőjével beszélget Várnai Pál
Ramallahot, Palesztina de facto fővárosát, Betlehemhez és Hebronhoz viszonyítva, messzi elkerülik a turisták. Nagy kár.
Pedig Ramallahban csak úgy pezseg az élet. A városban nem politizálnak nyíltan. Alig látni palesztin zászlót, és a még mindig nagy tiszteletnek örvendező Arafat … Tovább »
2013. június 5-7. között két amerikai művész hozza el Budapestre Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című kisregényének első angol nyelvű színpadi változatát. A darab a Kaddis címet viseli.
Kertész Imre 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, ma Európa-szerte … Tovább »
Gantner Ádám a Nyugati Parton jár, a palesztin területeken, onnan küldi helyszíni tudósítását.
Ramallahtól északnyugatra, az alig húsz kilométerre fekvő arab településen, Bil’inben, kilencedik éve minden pénteken palesztinok demonstrálnak a településük illetve Palesztinát … Tovább »
Részlet a szerző V. és Ú. című regényfolyamának első könyvéből, melynek bemutatóját május 28-án, kedden 18.00-kor tartják a a Kossuth Klubban.
Felingerli Emmát a séta Párizsban, első úgynevezett nyugati utunk alkalmából, éppen a Luxembourg-kertben, tudniillik Emmát … Tovább »