Izraelben – legalábbis szekuláris körökben – alapvetően a határok megszabását nélkülöző, liberális és gyermek-centrikus modell a mérvadó.
A gyermek szent és sérthetetlen, minden kívánságát lesni illik, és ha lehet, azonnal ki kell elégíteni, az amerikai elképzelésekhez … Tovább »

A szekuláris zsidó nevelés
A kérdés kínzó, a vita folyamatosan izzik. Létezik-e pozitív értelemben vett világi zsidó kultúra, lehetünk-e zsidók, tovább megyek, „jó zsidók” úgy, hogy közben identitásunk szekuláris? És vajon, hogyan neveljük gyerekeinket ebben az igencsak … Tovább »

Barbie-n nem fog az idő, pedig túl van már az ötvenedik születésnapján. Ráncfelvarrás nélkül is állja a sarat, még csak nem is őszül! Kire ütött ez a nő?

Barbie ősanyja, Bild Lilli

Barbie egy német újságnak, a Bildnek köszönheti születését. 1952. június 24-én az … Tovább »

Az első számú magyar náci honlap, a kuruc.info fölelevenítette régi hagyományát, az embervadászatot. Vajon sikerül-e nekik ismét – mint 2006-2008 táján – zavartalanul, a hatóságok teljes tétlensége közepette megfélemlíteniük, otthonukból elüldözniük kiszemelt áldozatukat?

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

A magyar kormány garantálja a kisebbségek, beleértve a zsidók biztonságát – fogalmazott a miniszterelnök. Köves Slomó cikke a vérvádról a Magyar Nemzet másnapi számában jelent meg. Köves rabbi aznap feljelentette a Jobbikot, délután találkozott Orbán Viktorral. Kérdés: a feljelentés nyomán lesz-e végre elmarasztaló ítélet?

Megannyi ünnepünk liturgikus és talán történelmi háttere is egy megmenekülés-történet. Ezek közül kétségkívül Peszah a legnagyobb jelentőségű.
Nem tudom, feltűnt-e valakinek, hogy Magyarországon a neológ irányzat megszűnt. Persze a jogutód intézményrendszer néha felekezetpolitikai okok (értsd: állami támogatás) miatt használja a nevet, de ez senkit se tévesszen meg. Az eszmeileg neológ, vagy ahogyan magukat általában nevezték, a haladó (ha úgy tetszik, progresszív) párt identitását nem néhány kopott reverenda és az orgona adta. Ezt azért érdemes leszögezni, mert egy ideje hódít Magyarországon a felekezettörténeti fikció műfaja, így a neológ infrastruktúrát használó újtradicionalista rabbik által életben tartott történeti tévhit szerint a neológia esztétikai reform, nem teológiai, se nem vallásjogi.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

„Pedig a kereszténység a zsidók innovációja. Egyes tevékenységeket azonban kénytelenek voltunk kihelyezni, szűkre szabott létszámunkra való tekintettel. Bár alaptevékenységünk, a törvények betartatását outsourcingolni kellett, mivel humán erőforrás oldalon kihívásokkal küzdünk. Ezért tűztünk dávidcsillagot minden seriff mellére. Emlékeztetőül.”

Ma 18.30-tól a Szombat Filmklub keretében A rend őre című filmet vetítjük az Odeon-Lloyd moziban, előtte 17.30-tól Nógrádi György Közel-Kelet és biztonságpolitikus szakértővel beszélgetünk a Közel-Keletről. Alább írásunk a filmről, melynek rendezőjével holnap közlünk interjút.

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

Elgondolkodtató adatokat tett közzé a New York-i ADL (Rágalmazásellenes Liga) felmérése nyomán az MTI és a Népszabadság a magyarországi antiszemitizmust illetően. 10 vizsgált európai ország közül Magyarországon a legmagasabb, és négy év alatt nálunk nőtt leginkább az antiszemitizmust mérő kijelentésekkel egyetértők aránya.

Nagyanyám lakásában élek, ott, ahol a gyerekkoromat is töltöttem. Ebben a lakásban élt idős korában Eszti dédnagyanyám is. Itt gyúrta órákon át a lángos tésztát, amíg az el nem vált a kezétől és hólyagos nem lett, úgy, ahogy azt még kislányként édesapjától, Knapp Adolftól, a péktől, és a cselédlányuktól, Rózától látta.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Andris Berzins köztársasági elnök megvédte országa hagyományos évi felvonulását, amely a náci Németországért küzdő lett légió előtt tiszteleg.

Te vagy „a séf, aki Izraelben dolgozott”. Hol kezdődik a sztori? ’89-ben egy kofferrel indultam útnak, nem volt mögöttem háttértámogatás, előttem biztos jövő, kicsit a sorsra bíztam magam, mikor elindultam Izraelbe. Ugyanakkor a dolog nem volt előzmény nélküli, és különösen nem volt véletlen. Módom volt 1987-ben és ’88-ban is Izraelbe látogatni.

Amikor – 1957 őszén – beköltöztünk második New York-i, illetve brooklyni otthonunkba, fogalmunk sem volt, hogy új címünk: Eastern Parkway 777 sok brooklyni zsidónak már akkor ismerősen csengett, hiszen könnyen össze lehetett téveszteni az Eastern Parkway 770-nel, ami akkor is, azóta is a lubávicsi haszid közösség központja, főhadiszállása.

A rendező Nabil Ayouch anyai ágon tunéziai zsidó, apai ágon marokkói muzulmán. Ezzel a kettős identitással vágott neki filmje megrendezésének: dél-libanoni menekülttáborokban élő palesztinokat szólaltatott meg, majd a felvételeket az egykor arabok, ma már zsidók lakta települések fiataljainak mutatta meg.  

Továbbra sem találják a Rohoncnál legyilkolt magyar zsidó munkaszolgálatosok tömegsírját, pedig februárban újabb nagyszabású akció indult az 1945. március 24-én zajlott mészárlás során elhunyt áldozatok végső nyughelyének azonosítására.