A cél az iráni fegyverszállítmányok megsemmisítése

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

A nyugat-európai közvélekedés szerint antiszemita megnyilvánulások az átlagot meghaladó mértékben köthetők a moszlimokhoz. Erre a következtetésre jutott Günther Jikeli is, a párizsi ISGAP (Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy) igazgatója is, aki közelmúltban publikált tanulmányában (Antisemitic Attitudes among Muslims in Europe: A Survey Review) összegezi az európai muszlimok antiszemitizmusára vonatkozó kutatások eredményeit.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint „bizonyos üzleti körök” és a zsidó állam állhat a párizsi terrortámadások mögött. A fideszes városvezető erről az önkormányzat november 16-i bizottsági ülésén beszélt a többi képviselő előtt. Az ülésről készült hangfelvétel felkerült az internetre – hozta nyilvánosságra a Nyugat.hu.

„Most talán jobban megértik majd az izraelieket” – mondta Dan Diamant. A Tel-Avivban élő újságíró és idegenvezető rendszeresen publikál különböző zsidó témájú lapokban, és elég markáns véleménye van Izraelről és a terrorizmusról. „Ha van ország, amelynek polgárai évtizedek óta kénytelenek együttélni a terrorral, akkor az Izrael. Igen, van olyan, hogy egy őrült hátba szúr valakit az utcán, fényes nappal, de őrültek mindenhol vannak – vallja Dan Diamant. – Ettől nem áll meg az élet. Mi azt mondjuk: mit csináljunk? Bújjunk az ágy alá? Mit gondolnak, most jobb lenne bárkinek Párizsban vagy Brüsszelben?”

Vasárnap délelőtt egy harminc év körüli nőt ért támadás – közölte a helyi média.

Jeruzsálem belvárosában, a Samgár utcán egy autóbusz mellett támadt a tettes a nőre, aki könnyebben megsérült. A nőt a jeruzsálemi Sáréj Cedek kórházba szállították. A Ciszjordániából … Tovább »

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elrendelte az együttműködés felfüggesztését az EU intézményeivel és képviselőivel a palesztin-izraeli békefolyamat ügyeiben, válaszul arra, hogy az Európai Parlament megszavazta a megszállt területekről származó izraeli áruk megjelölését … Tovább »

Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye (1941 k.) most három változatban jelenik meg az idén 110 éve született író munkásságáról szóló, Az ellopott tragédia című emlékkötetben. Szerkesztő Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus.

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Jeruzsálembe látogat csütörtökön II. Tavadrosz, az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkája, ahol Jeruzsálem és a Közel-Kelet metropolitájának, Ábrahám érseknek a temetési imáját fogja vezetni. Egyiptomi kopt pápa 1967 óta nem járt Jeruzsálemben.

A szerdán elhunyt érsek … Tovább »

November 24-én, az ENSZ közgyűlése hat alkalommal marasztalta el Izraelt. A világ többi országát egyszer sem.

A környezetvédelem és fenntartható fejlődés miniszteri posztjára Sergio Bergman parlamenti képviselőt és rabbit nevezte ki a jobbközép irányzathoz tartozó Mauricio Macri, az új argentin államfő, aki november 23-án aratott választási győzelmet. 

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

– Ne aggódj! – próbálok lelket önteni belé. – Az antiszemiták legnagyobb része, legalább kilencvenöt százalékuk egyáltalán nem akar megölni minket. Csak az van, hogy a maradék öt százaléktól olyan rosszakat hallanak rólunk, hogy mégis kénytelenek lesznek rá.

–Ugyanígy … Tovább »

A frankfurti Auschwitz-per kompromisszum nélküli államügyésze Lars Kraume új filmjében.

Hónapok óta éles vitában állnak a zsidó szervezetek, hogy melyikük felügyelje a kormányzati támogatásból induló, egymilliárd forintos temető-felújítási programot. A napokban kipattant nyíregyházi botrány tovább növelte a feszültséget: egy Amerikában élő ortodox család szerint eladták nagyapjuk, a neves Wieder rabbi sírhelyét, ezért a szenátushoz fordultak.

Egy friss felmérés szerint 5-ből 1 brit muszlim szimpatizál azokkal, akik az Iszlám Állam oldalán harcolnak Szíriában. Több százezerre tehető azok száma, akik támogatják a dzsihadista terrorszervezet működését.

A lengyelországi Cieszynben hatalmas falfestménnyel tisztelegnek Irena Sendler emléke előtt. Irena lengyel ápolónő volt, aki mintegy 2500 zsidó gyerek életét mentette meg azzal, hogy – saját élete kockáztatásával – kicsempészte őket a varsói gettóból.

A kormány, a hadsereg, a rendfenntartó erők képtelennek bizonyulnak letörni a Júdeában és Somronban élő arabságtól kiinduló késes őrjöngést.