Örökre zsidó!

Újabb válasz Gerő Andrásnak

Gerő András viszontválaszában igencsak ex cathedra módon érvel saját igazsága mellett. Ezt, mint történész, nyilván megteheti, én – rabbiként – csupán logikus érveket tudok felhozni álláspontom igazolásaként. Azt írja: “Modortalanság lenne, ha nem reagálnék az ő tiszteletteljes és kritikus írására”, ám írása többi része ezen igazságot megcáfolja.

Magam részéről ÚJFENT leírom, hogy Gerő András vitaindító cikkében foglaltak EGYIKE (a “ki a zsidó?”) indította el gondolataimat, majd írtam is ki magamból. Gerő ezzel a kimondott redukált fókusszal elégedetlen, és vár valami mást. Sajnos nem változom, ezúttal is a viszontválaszának EGYES megállapításaira kívánok kitérni.

Első és legfontosabb érvem, hogy a zsidóságról, a zsidóság haláchikus megközelítéséről írtam. Ez az én szakterületem, s ezért nem folytam bele a vita egyéb pontjaiba. Hiszem, hogy nem tisztem ízlésbeli vagy más tudományok által vitatott kérdésekben állást foglalnom. Az én tudományágam a vallástudomány, annak is egy speciális szelete: a zsidó vallástudomány. Gerő András új tudományágban jeleskedik, hiszen e kérdéskörben nyilvánul meg, szakértőnek tűnő módon.

Ami az emberábrázolás megítélését illeti: hogy Gerő András mit minősít hiteltelennek, az szubjektív. Nem kell rabbinak vagy történésznek lenni ahhoz, hogy belássuk, nincs lényegi különbség egy falon lógó fénykép, vagy egy más formátumban megjelenő képmás között. Dániel szerzetes esetéhez csak annyi a hozzáfűzni valóm, hogy Izrael Állam szekuláris állam, hogy a vallási törvényekből mit és hogyan fogad meg, tart meg vagy értelmez, az kizárólagosan izraeli belügy. Itt némi csúsztatást vélek felfedezni Gerő András írásában.

A “judaizmus szellemi tartalma” kapcsán: ha és amennyiben a zsidóság csupán a vallás iránti elkötelezettséget jelentené, ha csupán az lenne zsidó, aki hiszi és vallja a judaizmus rituális tételeit, akkor Gerő Andrásnak igaza is lehetne. Ámde azt kell mondanunk, hogy a zsidóság nem csupán hit vagy rituálé. Erre kívántam rávilágítani responsumomban, melyet nem Mazsihisz- vagy Bzsh-rabbiként, hanem neológ rabbiként írtam. A fajelméletet összemosni a halácha által adott válaszokkal nem pusztán “csintalan”, több annál – a szavaim, gondolataim kiforgatása!

Ami Jézus e körbe citálását illeti, előző mondatom ide is illik. Mindazonáltal van válaszom rá. Ma már nehezen vitatható, hogy zsidóként született, élt és halt meg. Mint említettem, az én szakterületem a vallástudomány, e tudomány műveléséhez elengedhetetlen más vallások szent iratainak legalább felületes ismerete. Ezen ismereteim közül Gerő András figyelmébe ajánlom Máté 5:17-18-at: “Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik.”. Több keresztyén lelkész kollégám is megerősítette, hogy itt bizony Jézus zsidó mivolta szólal meg.

Végezetül: nem írtam felül senki identitását. Nem vontam kétségbe Radnóti Miklós vagy Szerb Antal maga választotta útját. Nekik megadatott a választás szabadsága, de ugyanakkor nekem is adassék meg az ő választásuk elfogadásának vagy elutasításának szabadsága.

Így tisztességes.

*

Frölich Róbert másodszori válaszát személyes megszólíttatása miatt közöljük. Szerkesztőségünk ezzel a vitát lezártnak tekinti. 

*

A vélemény rovat cikkei nem feltétlenül esnek egybe a szerkesztőség álláspontjával.