Wladyslaw Anders tábornok – “a lengyel Mózes” 

Az Anders-hadseregről manapság szinte soha nem esik szó Magyarországon, pedig katonáinak szerepe volt Izrael állam létrehozásában, sőt, Anders katonája volt a zsidó állam későbbi miniszterelnöke, Menachem Begin is. 

Nemrég jelent meg angolul Norman Davies könyve Trail of Hope (A remény ösvénye) címmel amely széles visszhangot kapott.  Különösen azért mert először próbálta hiteles dokumentumok és interjúk alapján a nagyközönség elé tárni a különös hadsereg történetét.

A szovjet-német megnemtámadási szerződést (közismertebb nevén a Molotov–Ribbentrop paktum) 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop náci német külügyminiszterek írták alá.  A szégyenletes szerződésben megállapodtak Lengyelország felosztásában.  A nyugati részt a nácik foglalták el, míg keletre Sztálin csapatai vonultak be és a lengyel katonákat hadifogolyként kezelték, a tisztikar jelentős részét pedig Katyn erdeiben legyilkolták.

Mindennek ellenére két évvel később, miután Hitler megtámadta a Szovjetuniót és a Molotov–Ribbentrop paktum halott volt,  megkötötték a Sikorski – Majszkij egyezményt amely meghatározta a lengyel-szovjet viszonyt a második világháború alatt.   Aláírására 1941. július 30-án került sor Sikorksi, a londoni lengyel kormány vezetője és Majszkij londoni szovjet nagykövet között.

Az egyezményben megállapodtak egy lengyel expedíciós hadsereg felállításáról is, amelynek létrehozását Wladyslaw Anders lengyel tábornokra bízták.  Anders tábornokot egy moszkvai börtönből hozták ki, majd maga Sztálin fogadta és kérte fel  hogy szervezze meg a hadsereget.

Majd 120 ezer lengyel hajózott Anders vezetésével Iránba.  A cél az volt, hogy az akkor még angol fennhatóság alatt levő Palesztinában csatlakozzanak az angol csapatokhoz.  Sztálin a gesztussal egyrészt a londoni legyel kormány jóindulatát igyekezett megnyerni, másrészt megszabadult soktízezer lengyel hadifogolytól is, akik nem szívesen csatlakoztak volna a Vörös Hadsereghez. Tudni kell mindehhez, hogy legalább 1,2 millió lengyel állampolgár menekült Hitler elől a szovjet fennhatóság alá került keleti területekre. Jelentős részük hadifogoly volt, de több százezer volt a zsidó menekültek száma is, akik a lengyel hadsereggel együtt menekült keletre a nácik elől.

Anders tábornok hadserege Krasznovodszk (ma Turkmenbasi) kikötőjében gyülekezett és onnan a Kaspi tengeren keresztül az iráni Pahlavi (ma Bandar-e Anzali) kikötőjébe hajóztak.  Vannak akik 120 ezerre, míg mások 200 ezerre teszik az Anders hadsereg összlétszámát.  Az eltérés abból adódik, hogy a katonákhoz nagyszámú lengyel menekült nő, sőt gyerekek is csatlakoztak.

A többhónapos viszontagságos út során sokan “lemorzsolódtak”, voltak akik Iránban és Irakban vészelték át a második világháborút.  De a hadsereg kb. 70 ezer katonája eljutott Palesztinába, és ott csatlakozott az angol csapatokhoz.  Köztük volt mintegy 5000 zsidó lengyel katona és többezer lengyel zsidó polgári menekült.  Feltételezik, hogy az Anders-hadsereggel legalább 10 ezer lengyel zsidó érkezett Palesztinába.

A Palesztinában működő cionista szervezetek azonnal kapcsolatba léptek a zsidó katonákkal és dezertálásra próbálták rábírni őket. Mintegy 3 ezer közülük valóban kivált a seregből és csatlakozott a cionistákhoz.  A zsidó katonák mintegy fele viszont Anders vezetésével 1943-ban elhagyta Palesztinát és Olaszországban harcolt tovább, ahol Monte Cassino bevételénél szereztek jelentős érdemeket.

Sokak szerint a protestáns származású Anders tábornok szimpátiával viseltetette a cionista mozgalom iránt és sok esetben gyakorlatilag “elengedte” a zsidó katonákat.  Ugyanakkor antiszemita jelenségek is előfordultak a hadseregben, de ez Norman Davies könyve szerint nem volt jelentős.

A második világháború után a kommunista lengyel kormányok “nyugati kollaboránsnak” kiáltották ki a tábornokot, és feketelistára tették.  A szovjetellenes Anderst még lengyel állampolgárságától is megfosztották.   1970-ben Londonban hunyt el, nem érhette meg rehabilitálását.

Anders tábornokot sokan a „lengyel Mózesként” tisztelik.  Lengyelek tízezreit vezette át az iraki sivatagon Jeruzsálembe, és személye a mai Izraelben is nagy tiszteletnek örvend.  A fiatal Menachem Begin is vele került egy szovjet fogolytáborból Palesztinába.  Begin, fegyelmezett katonaként, nem dezertált, hanem szabályosan kérte felmentését lengyel hadseregtől és azt Anders tábornok érdemei elismerése mellett megadta számára.

Anders végakarata az volt hogy Olaszországban, Monte Cassino katonai temetőjében temessék el.  Ott nyugszik lengyel katonái között.