Vita a zsidótörvények árnyékában – Mekkora a magyarországi zsidó földtulajdon?
A második zsidótörvény elfogadásának évében, 1939. december 31-én elindult a zsidó Képes Családi Lapok folyóirat. A periodika, nyájas címe ellenére húsbavágó kérdésekkel foglalkozott, így pl. a zsidótörvények következményeivel. Névtelen szerkesztőségi cikke arról írt, hogy az antiszemita statisztikák ellenében a magyarországi zsidók valójában nem a „magyar föld” tíz, hanem csupán három százalékát birtokolják és azt is nagyobb hatékonysággal művelik, mint az átlag.
(szerkesztett, rövidített változat)
A földről van vita, szerte felé a magyar földről, hogy a zsidó új gazda ezen a földön, hogy jelentékeny része van a magyar földnek zsidó kézben, hogy a zsidó kiuzsorázza földjét és béreseit…
Dr Csilléry András leszögezte parlamenti felszólalásában már 1938-ban, hogy 1,5 millió kat. hold föld van zsidó kézben — tehát ezt el kell venni. (H. Szabó Mihály—Zentay Dezső: Mit mondanak a számok a zsidókérdésben. Bp. 1938. 21.)
…A zsidó földtulajdon ellen megindított offenzívát statisztikai pergőtűz vezette be… Az 1920-as földreform végrehajtását — ha más címen is — valójában a zsidó tulajdonban volt földeken kezdték meg. Az akkori törvény azonban még komolyan vette azt a gyakorlati és észszerű elvet, hogy a mintaszerűen kezelt birtokegységek megbontása súlyos nemzetgazdasági kár. Akkor az az elvitathatatlan tény, hogy a zsidó gazdák jól gazdálkodnak, hogy mintaszerű állattenyésztést folytatnak, hogy a mezőgazdasági tudományok fejlődését gyakorlatilag is elősegítik és felhasználják, sok birtokot megmentett a szétdarabolástól. Rövid szünet is keletkezett e kérdésben. Az agitáció is elcsendesedett…
A gazdasági válság elején azután újból megkezdődött a harc. A nyitó tüzet statisztikai bombák indították el. Most, hogy országszerte összeírják a zsidó tulajdonban levő földeket és igénylők tízezrei jelentkeznek a nagy osztogatásra, remélhető, hogy hamarosan pontos adatokat kapunk majd a zsidó tulajdonban levő földekről és a zsidó földtulajdonosok számáról. Mielőtt még ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek, nem lesz érdektelen megnézni, hogy kilenc esztendővel ezelőtt milyen statisztikai adatokkal operáltak a zsidó birtokososztály ellen. A Magyar Statisztikai Társaság nagytekintélyű testület, tagjai kizárólag tudósok és az állam szolgálatában, hivatásszerűen statisztikai adatgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó férfiak. Ebben a társaságban hangzott el 1930. elején, hogy bár a zsidó lakosság arányszáma az ország népességében 5.6%, ezzel szemben a földbirtokosok arányszáma 7.4%, a zsidótulajdonban levő föld pedig 10,4 százalék…
Akik tudták, hogy a csonka ország összes földterülete 16 millió kat. hold körül van, gyorsan kiszámították, hogy eszerint a zsidóknak több mint 1,6 millió hold földjük lehet…
A kérdés ismerői mindeddig úgy tudták és ma is úgy tudják, hogy ez a terület 4–500.000 hold körül van. Ilyen számokról beszéltek a legutóbbi földviták során is. Hogy a pontos számokat ma sem tudja még senki, annak az a magyarázata, hogy eddig az 50 holdon aluli birtokokról nem készült külön felekezeti, vagy ha úgy tetszik, faji statisztika. Ha ez elkészül, lehet hogy a zsidó tulajdonban levő földek területe nagyobb számot mutat majd valamivel. Nagyobbat mutat majd azért, mert a hazai zsidóság falusi rétege, eleven cáfolatául annak a megállapításnak, hogy a zsidók hazánkat csak »átvonulási területnek tekintik, minden szegény falusi zsidó első megtakarított filléreiből 1—2 hold földecskét vásárolt. Miután pedig csak az 50 holdon felüli birtokok tulajdonosairól készült felekezeti statisztika, már az egész magyarországi földterület fele kimaradt a statisztikai felvételekből. Az 50 holdon aluli birtokok területe, ugyanis 8 millió kat. hold körül van. Az 50 holdon felüli birtokok területe 8.700,000 hold. Az 50 holdon felüli birtokok 40 százaléka kötött birtok. Ilyen zsidónak nincs. Ezek ugyanis a keresztény egyházak célvagyonát képezik és történelmi főúri családok hitbizományai. A dolog így már egyszerűbb lett. A 8.700,000 holdból le kell vonni 40 százalékot, közel 4 millió holdat, a megmaradó 4 millió és négyszázezer holdnyi terület 10 százaléka már az a terület, amelyre a zsidó tulajdonban levő földbirtok reálisszámítással becsülhető. Hogy azután ez a terület az összes magyar földtulajdonnak alig valamivel több, mint 3 százaléka, Magyar Statisztikai Társaság nagytekintélyű testület tagjait már 9 esztendővel ezelőtt sem zavarta. Nem az igazság a fontos, hanem a cél, amelyet a számok hirdetésével elérni akartak. Ezt a célt talán legjobban jellemezhetjük Lessing Bölcs Náthánja egy idézetével: »Der Jude wird verbrannt…«
Forrás: Képes Családi Lapok, 1939. december 31.
