Szombathely: karnevál a „zsidó udvarban”

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Közösség, Történelem

Bohém komolyság jellemzi az augusztus végén karneváli helyszínné avanzsáló Zsidó udvart (Curia Judaica) Szombathelyen. Idén 106 éves túlélőjüket is köszöntötték a megnyitón a helyiek, tárlatvezetést tartva az épületben található Szemtől szemben kiállításon.

Márkus Sándor köszönti a karneváli programokra érkezőket és az ünnepeltet (A szerző felvételei)

A történelmi bemutatók köré fonódó rendezvényfolyamnak csak egyik helyszíne a felújított egykori zsidó iskola udvara, amely egyszerre része és elkülönülő szigete az egésznek. Itt rendezték be három éve a Zsidó Kultúra Házát, benne a szombathelyi zsidóság történetét bemutató egyedülálló fotó- és kutatási tárlattal. Ilyenkor azonban koncertek, fórumbeszélgetések, családi programok töltik be az épületet négy napon át.

2013-ban nyílt meg először a karnevál fő helyszínei felé is átjárható udvar, mint rendezvénytér – akkor és most is polgármesteri köszöntővel. Puskás Tivadar elmondta: ezzel a város egyik értékét emelték be a kulturális seregszemlébe. Fontosnak látta a programok kapcsán, hogy azok alkalmat adnak a közösség helyzetének, problémáinak, lehetőségeinek megbeszélésére.

Spiegler Elemér, 106 évével a közösség legidősebb tagja és Heisler András Mazsihisz elnök

Heisler András Mazsihisz-elnök is jelen volt a megnyitón, a zsidó-keresztény kultúra egymásra épüléséről beszélt, kitérve politikai és társadalmi kérdésekre. „Nincs a világtörténelemben még két olyan vallás – fogalmazott –, amelyik ennyire és ilyen eltéphetetlenül összefonódott volna egymással, bármennyire is ellentmondásos a kereszténység és a zsidóság közös vallástörténetének első kétezer éve”. Meg kellene tanulnunk mindnyájunknak, mondta, hogy „Magyarországon mindig zsidó-keresztény kultúráról kell beszélnünk”.

A megnyitó résztvevői

A városról szólva hozzátette: „Ha újra el akarunk jutni az őseink által már megélt vallási eseményekhez, ha újra át akarjuk élni azokat az élményeket, melyeket apáink, nagyapáink a zsidó családokban, iskolákban, a jesivákban, a zsinagógákban, vagy akár a magyar társadalommal történő szimbiózisban egykoron megéltek, akkor jobban kell figyelnünk egymásra – legalább úgy, mint itt Szombathelyen teszik a polgárok.”

Márkus Sándor, a helyi zsidó közösség elnöke mindkettejüknek emlékplakettel köszönte meg a szombathelyi zsidó közösség támogatását, majd velük együtt felköszöntötte a hitközség legidősebb tagját, aki egyben a város lakói között is a korelnök. Spiegler Elemér augusztus 24-én töltötte be 106. életévét. Ebből az alkalomból fia, Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő, illetve Márkus Sándor tartott tárlatvezetést a Szemtől szemben kiállításon. (Kelbert Krisztina és alkotótársai munkájáról írások itt.)

dr. Balázsy Péter megyei főjegyző, dr. Puskás Tivadar polgármester, Spiegler Elemér Holokauszt túlélő, Heisler András Mazsihisz elnök és Márkus Sándor, a szombathelyi hitközség elnöke

Spiegler Tibor a részletes és helytörténeti szempontból is érdekes információk mellett elmondta saját családjuk történetét: édesanyja Auschwitzból, édesapja Mauthausenből tért haza – róla dokumentumfilm is készült néhány évvel ezelőtt, Napfényember címmel. A kiállításon az a kép is látható, amelyet Spiegler Elemér a háború után véletlenül talált meg a feldúlt zsinagóga padlóján heverő több ezer fotó között: ez szüleit, testvéreit, valamint őt magát ábrázolja kisgyerek korában. Így ismerhette meg fia is ezeket a családtagjait.

A két vezetésen összesen mintegy 70-80 ember vett részt, többségében olyanok, akik még nem jártak a tárlaton. Kérdeztek, könyvet vásároltak a végén – volt, aki azt mondta, már régóta tervezte a teljes kutatási anyagot tartalmazó album megvásárlását.

Spiegler Tibor tárlatvezetést tart

Spiegler Tibor és Márkus Sándor két új projektre is felhívta a figyelmet: a hitközség egyrészt a kiállítótér melletti helyiség kutatószobává alakítására gyűjt, másrészt Szántóné dr. Balázs Edit, az OR-ZSE docense és Kerschbaum (Ungár) Katalin családfakutató közreműködésével – Nemes Jeles László kezdeményezéséhez csatlakozva – a holokauszt helyi gyermek áldozatainak sorsát is szeretnék feltárni. (Jelenleg a 613 elhurcolt szombathelyi zsidó gyermek közül mintegy nyolcvanról áll rendelkezésre valamilyen fotó vagy információ.)

A deportálásból hazatérve találta ezt a családi fotót Spiegler Elemér a zsinagóga padlóján szétszórt több ezer fotográfia között. A képen ő a legkisebb gyerek

A zsidó udvarbeli idei rendezvények minden korábbinál több pozitív visszajelzést kaptak. A szombathelyi zsidóság a város szemében mára erős, jól szervezett, prominens közösség érzetét kelti, amire Márkus Sándor úgy reagált: a hitközségeknek a közösségi életen, a társadalmi szerepvállaláson túl lényege, megtartóereje a hit, ezért a jövőben is erre szeretnének még nagyobb hangsúlyt fektetni.

A Curia Judaica csupán időszakos rendezvényhelyszín az augusztus végi karneváli forgatagban, de épületében egész évben várják a látogatókat a kiállításra, udvarán jótékonysági, családi és hitközségi programokra, valamint a közösség más, közeli intézményeiben szabadegyetemi előadásokra, kerekasztal-beszélgetésekre, ünnepi rendezvényekre.

Címkék:Savaria karnevál, Szombathely, Zsidó udvar

[popup][/popup]