Sir Mark Aurel Stein, avagy Stein Aurél újrafelfedezése

Könyvek és cikkek jelennek meg újabban szerte a világon Sir Mark Aurel Stein-ről, a budapesti születésű angol archeológusról és orientalistáról. Ami nem meglepő, hiszen élete és kutatói munkássága rendkívüli jelentőségű. A Steinről szóló magyar nyelvű írások viszont, legalábbis azok, amelyekhez hozzáfértem, részben félrevezetőek.

Többek között arról írnak, hogy Stein „magyar” volt. Identitása valójában ennél bonyolultabb volt. Stein Márk Aurél 1862-ben Pesten született, és beszélt magyarul habár családja otthon szinte kizárólag németül kommunikált. Később angol állampolgárságára volt büszke és ragaszkodott ahhoz hogy sírkövére is rávéssék azt, hogy 1904-ben hivatalosan brit alattvalóvá vált. Baktay Ervin, aki jól ismerte, 1936-ban azt írta róla hogy az angol tudós „magyarnak született” és hivatalos életrajza szerint „magyar születésű” angol ortientalista. 1912-ben lovaggá ütötték és ezután a Sir Aurel Stein megszólítást használta, de nem tagadta magyar származását.

Azt is olvasom, hogy Stein „zsidó” volt. Valóban zsidó származású család sarja volt, és a család gyakorolta a zsidó hitet. A kis Aurélt viszont már evangélikusnak keresztelték. Keresztény temetőben temették el és sírjára keresztet állítottak ezzel is hangsúlyozva hitét és vallási elkötelezettségét.

Késői gyerek volt. Idős szülei Stein Náthán és Hirschler Anna korán elhunytak. 19 évvel idősebb bátyja, Ernő, valamint befolyásos nagybátyja, Hirschler Ignác nevelték. Hirschler szemészorvos volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a zsidó emancipáció egyik élharcosa és főrendiházi tag is.

Aurél a piaristákhoz járt középiskolába, de a Deák téri evangélikus gimnáziumban érettségizett. Önkéntesként még a Ludovika Akadémián is eltöltött egy évet. Még tizenéves, amikor elhagyja Magyarországot. Először Bécsben majd Lipcsében tanul majd 1883-ban Tübingenben szerez doktorátust szanszkrit és összehasonlító nyelvészet szakon.

Angliában Londonban és Oxfordban képezi magát tovább majd 25 évesen, 1887-ben az angol gyarmati bürokrácia szolgálatába áll. Indiában, Lahoréban (ma Pakisztán) tanfelügyelőjeként dolgozik. A fiatalember álma expediciók szervezése és sikeresen lobbizik anyagi támogatásokért. 1899-től a calcuttai madrasa igazgatója.

Stein könyveivel, előadásaival és főleg nagysikerű expedícióival már életében világhírnevet szerzett. Korának egyik legismertebb és egyik legjobban tisztelt orientalistája. Expedícióival a világlapok foglalkoznak, sőt, a nagypolitika is felfigyel konfliktusára a kínai hatóságokkal. 1931-ben a New York Times is részletesen foglalkozik azzal az incidenssel, amikor a Harvard Egyetem által szponzorált kínai kutatását fel kell függesztenie mert az ottani hatóságok gyakorlatilag kiutasítják az országból.

A magyar tudósokhoz fűződő kapcsolatai szorosak. Már 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja; könyvei és cikkei jelennek meg magyarul is. A Magyar Földrajzi Társaság tagjává választja és 1922-ben elnyeri annak Lóczy-érmét. 1925-ben, 1929-ben és 1934-ben előadásokat tart a Tudományos Akadémián, sőt, Berzeviczy Albert felterjesztése alapján, Horthy Miklós 1931-ben a II. Osztályú Magyar Érdemkereszt a Csillaggal kitüntetésben részesíti. Már 1925-ben 1154 db-ot tartalmazó néprajzi gyűjteményt ajándékoz a magyar Akadémiának. 

De Stein kapcsolata a magyar tudományos körökkel 1938-ban megváltozik. Az idős tudós hitetlenkedve értesül a zsidótörvények elfogadásáról. Végrendeletében eredetileg azonos jogköröket biztosított volna az angol és magyar akadémiáknak hagyatékával kapcsolatban, de halála előtt három héttel megváltoztatja annak szövegét.

Stein kijelenti, hogy nem tartja magához méltónak továbbra is közösséget vállalni olyan magyar tudományos egyesületekkel, amelyek azonosítják magukat a barbár zsidótörvényekkel. (Ez magyarul is megjelent Igaz Szó, 1943, november 23.)

1943-ban az akkor már 80 éves Stein újabb afganisztáni expedíciót szervez. Megkapja az engedélyt, de miután Kabulba érkezik, halálosan megbetegszik. Az afgán főváros keresztény temetőjében nyugszik.

Angolul jelentek meg könyvek életéről, de magyar szerző eddig nem publikált hasonló művet. Stein egyszerre volt régész, nyelvész és földrajztudós; expedíciói, gyűjtései valamint naplói korszakalkotó jelentőségűek. Személyes kapcsolatok kötötték olyan magyar (vagy magyar származású) orientalista tudósokhoz is, mint Duka Tivadar, Goldziher Ignác vagy Vámbéry Ármin.

Kasmirban emlékkő őrzi kutatásainak színhelyét, Balatonfüreden egy utcát neveztek el róla.