Megemlékezések, konferenciák, kiállítás Goldziher Ignác halálának 100. évfordulóján

A világ számos táján rendeztek konferenciákat, megemlékezéseket Goldziher Ignác orientalista 1921. november 13-i halálának 100. évfordulója alkalmából.

Hazánkban szülővárosában, Székesfehérváron 2021. november 14-én, vasárnap délután emlékeztek meg a róla elnevezett utcában szülőháza előtt, ahol Vargha Tamás államtitkár, országgyűlési képviselő méltatta a város híres szülöttjének keletkutató tevékenységét, majd Cser-Palkovics András polgármesterrel együtt közösen helyezték el a koszorút Goldziher emléktáblájánál.

A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében tartott emlékkonferenciát és kiállítás megnyitót 2021. november 15-én az MTA Székházban. Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntő szavai után említést tett Goldziher filológiai munkásságának, arab, perzsa és török fordításainak jelentőségéről. Ezt követően Maróth Miklós, az MTA rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója ismertette Goldziher életútját és az iszlámtudomány megteremtésében szerzett érdemeit.

Az előadások sorát Yohanan Friedmann, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Ázsiai és Afrikai Tudományok Intézetének emeritus professzora „Goldziher fogadtatása az arab világban” címmel nyitotta meg, amit egy személyes visszaemlékezéssel kezdett: ő maga az egyetlen a teremben a jelenlévők között, aki elmondhatja, hogy az édesapja Goldzihernél tanult. Mint kiderült, apja, Moricz (Mose) Friedmann a Rabbiképző Intézet diákja volt az I. világháború alatt, és Goldziher-tanítványként arab nyelvet hallgatott. A professzor az előadásában Goldzihert az arab világ kontextusából nézve mutatta be: Goldzihert a 20. században és napjainkban is elismeri az iszlám vallási- és jogtudományi élet.

„Jutalom és büntetés” címmel vette kezdetét az emlékkonferencia 1. része, ahol Yair Lorberbaum, a Bar-Ilan Egyetem Jogtudományi Karának tanára „Maimonidesz az i-teni jutalomról és büntetésről, mint szükséges hitről” tartott előadást, majd Jules Janssens, a Wulf-Mansion Center Ókori, Középkori és Reneszánsz Központjának kutatóját hallhatták az érdeklődők, aki „Ibn Sina – a túlvilági életről és felelősségről” címmel tartotta meg előadását.

 

 

Az MTA Székház aulájában tartották a Goldziher-emlékkiállítás megnyitóját. A tárlat kurátora, Dévényi Kinga, az MTA KIK Keleti Gyűjtemény munkatársa, egyetemi docens köszöntötte a megjelenteket és mutatta be a kiállítás anyagát, mely végigkíséri Goldziher életútját gyermekkorától haláláig. Olyan személyes tárgyak kerültek a fürkésző szemek elé, mint például Goldziher diákkori fogadalma, esküvői meghívója, az idősebb fia születésére írt héber köszöntő versike Bacher Simontól. Megtekinthetők részletek a Jeruzsálemben és Kairóban gyűjtött arab népdalokból, és szemügyre vehető I. Ferenc József császártól kapott útlevele is. Kiállításra kerültek levelezéseiből személyes jellegű szemelvények, mint például Pfeiffer Izsák rabbi, egykori tanítvány levele mesteréhez, melyben sűrű elnézést kér a szóbeli vizsgán tanúsított felkészületlensége miatt.

A kiállítás megtekinthető 2022. február 15-ig az MTA Székház aulájában.                

 

A konferencia 2. része Piliscsabán, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetben folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták Goldziher emléktábláját és betekintést nyerhettek a tudós naplójába is. Ezt követően Maróth Miklós, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója „Iszlám kutatási módszertan és morál”, Szombathy Zoltán, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense „Mi a megfelelő fenyítés, ha nem tud elég jól arabul?” előadásait kísérhette figyelemmel a nagyérdemű. Végül Lánczky István, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének kutatója „Emberi felelősség a teológiai és filozófiai perspektívák között a Mu’tazilita nézet kontextusában” és Jari Kaukua, a Jyväskylä Egyetem tanára „Szabadság és felelősség Avicennánál” című prezentációja zárta a konferenciát.

     

     

Goldziher Ignác emlékülést tartott a Kőrösi Csoma Társaság is 2021. november 16-án este 17.30-tól, melyen a résztvevők online formában kísérhették figyelemmel Dévényi Kinga előadását, aki „Goldziher Ignác: a tudós és az ember” címmel tárta elénk e rendkívüli orientalista munkássága mellett emberi nagyságát is. Prezentációjában felhívta a figyelmet az MTA új digitális gyűjteményére, mely az MTA és a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet közreműködésével látott napvilágot, ahol Goldziher művei, 13500 levele, életműve, munkássága és utóhatása érhető el az érdeklődök számára. A gyűjtemény ezen az oldalon tekinthető meg: https://goldziher.mtak.hu/ A virtuális térbe lépve 11 teremben kísérhetjük figyelemmel a modern iszlámkutatás megteremtőjének, a neológ tudományos élet meghatározó személyiségének, a Rabbiképző oktatójának, a Pesti Izraelita Hitközség titkárának életútját: családtörténetét, magyarországi és külföldi tanulmányait, zsidó tudományok terén való munkásságát, arabista és iszlámkutató tevékenységét, akadémiai és egyetemi oktató működését, nemzetközi kapcsolatait, és életművének utóhatását. Az előadó kitért e géniusz emberi nagyságára is, különösen levelezéseinek ápolására, ahogy képes volt közel 1600 emberrel folyamatos kapcsolatot fenntartani. Ezek a levélváltások mind visszaigazolják Goldziher szakmai tökéletessége mellett erkölcsi nagyszerűségét is, ahogy mindenkire alázattal figyelve adta át tudását és ajándékozta meg az emberiséget felbecsülhetetlen értékével.