Magda Göbbels – Hitler zsidó származású nagyasszonya

Magda Göbbels megdöbbentő története évtizedek óta foglalkoztatja a történészeket és pszichológusokat. Fanatikus, könyörtelen szörnyeteg volt-e az amúgy mindig barátságos Magda? Hogyan tudta a 43 éves anya hidegvérrel meggyilkolni hat egészséges és gyönyörű gyermekét?

Hogyan torzíthatta el a vak lojalitás, a megfelelni akarás, a vezérhez való hűség, vagy a tőle való félelem a náci vezetők humanitását és ítélőképességét? Hogyan váltak saját gyermekeik és ártatlan milliók fanatikus gyilkosává?

Magda Göbbels szerepéről évtizedekig nem sokat lehetett tudni. Anja Klabunde 2003-ban több nyelven is kiadott életrajza addig kevéssé ismert részletekre hívta fel a figyelmet. Antoine Vitkine nemrég bemutatott francia dokumentumfilmje (Magda Goebbels, la première dame du 3e Reich) pedig mesterien helyreállított filmklipjeivel keltett érdeklődést. Az is csak évtizedekkel halála után került nyilvánosságra, hogy Magda tizenévesként a cionista mozgalommal is kapcsolatban állt. Amit később titkolni kellett, hiszen nemcsak Hitler közeli barátja volt, de platinaszőkén gyakran megjelent náci rendezvényeken és egyfajta náci „First Lady”-ként tartották számon.

*

Johanna Maria Magdalena 1901-ben született Berlinben. Édesanyja a 22 éves kacér cselédlány Auguste Behrend volt, sok udvarlóval. Kislánya születésekor nem volt férjnél. Korábban randevúzgatott egy zsidó ügynökkel, Richard Friedländerrel, de volt egy másik barátja is, Oskar Ritschel építési vállalkozó. A kislány születése után hozzáment Ritschelhez, akinek apaságát hivatalosan is bejegyezték.

Így lett a kis Johanna Maria Magdalena, vagy ahogyan később ismerték, Magda, első családneve Ritschel.

De a házasság (vagy látszatházasság?) nem tartott sokáig. Három év múlva elváltak. Ritschel gondoskodott a kislányról és miután Belgiumban kapott munkát az ötéves Magdát egy ottani katolikus leányneveldébe adta be.

Közben Auguste ismét összejött Friedländerrel, aki 1908-ban feleségül vette őt és örökbefogadta a kislányt. A család Belgiumba költözött ahol a hétéves Magda új családneve Friedländer lett. Ma már tudjuk hogy nagy valószínüséggel saját biológiai gyermekét fogadta örökbe Friedländer. A család megtartotta a zsidó és katolikus vallási ünnepeket egyaránt.

Ez a házasság sem tartott sokáig. Az első világháború előestéjén, 1914-ben elváltak és a 13 éves Magda ismét apa nélkül maradt. Nagy nehézségek árán visszament édesanyjával Németországba és ott a gyorsan barátkozó kislány katolikus iskolákban folytatta tanulmányait.

1920-ban a 18 éves Magda a vonaton találkozott a majd 40 éves megözvegyült Günther Quandttal, Németország egyik leggazdagabb családjának sarjával. (Ma is a Quandt család tulajdonában van a BMW részvények jelentős része.) Günther első felesége spanyolnáthában hunyt el és a milliomosnak annyira megtetszett a lány hogy 1921-ben feleségül vette!

Az esküvő előtt Magda zsidós Friedländer családnevét mindenhonnan kitörölték; újra Ritschel lett. A Quandt család protestáns volt és így Magda készségesen feladta katolikus hitét is. Hamarosan vezető náci körökben forgolódott, hiszen férje Hitler csodálója is volt. Egyetlen közös gyerekük született, Harald, de a házasság zátonyra futott és 1929-ben elváltak.

Magda 1930-ban egy politikai összejövetelen találkozott a náci propagandafőnökkel, Göbbels-szel. Szerelem volt ez az első látásra és Göbbels 1931-ben Hitler jelenlétében feleségül vette. Magda annyira szoros barátságot ápolt Hitlerrel hogy Göbbels még féltékeny is volt Führerére. És amikor Göbbels összeszűrte a levet a szőke cseh színésznővel, Lida Baarovaval, Magda kérésére, maga Hitler lépett közbe. Göbbelsnek szakítania kellett.

Richard Friedländerrel lánya minden kapcsolatot megszakított. A zsidótörvények után csak alkalmi pincérként kapott munkát. 1938. június 15-én Buchenwaldba vitték ahol hamarosan tüdőgyulladásban meghalt. Magda a kisujját sem mozdította apja megmentése érdekében.

A család luxuséletet élt és Magda hat szőke gyereket szült 1932 és 1940 között. Hitler gyakran látogatta a családot és játszott a gyerekekkel. A család a végsőkig kitartott Hitler mellett, sőt, Magda a gyerekekkel és férjével beköltözött a berlini bunkerbe is. 1945. május 1-én már a berlini bunker közelébe voltak a szovjet csapatok, amikor a szülők ciánkapszulákkal megmérgezték gyermekeiket, majd magukkal is végeztek.

Magda kapcsolata édesanyjával is megszakadt, de Auguste Friedländer túlélte a második világháborút és 1952-ben Németországban hunyt el.

2016-ban egy német történész, Oliver Hilmes, megtalálta Friedländer 1901-es berlini lakcímkártyáját, amin az áll, hogy Magda az ő lánya. Úgy tűnik maga Göbbels is tudott erről. Egy 1934-es naplóbejegyzésében utalt arra hogy „sokkoló” információkat fedezett fel felesége származásáról. Meglehet, hogy a legfelsőbb náci vezetés is tudott Magda zsidó származásáról, de eltussolták azt, és Magda is mindent megtett, hogy titkolja azt.

Pedig Magda tizenévesként még a cionista eszmékkel is kapcsolatba került. 13 évesen barátkozott össze a zsidó Lisa Arlozorovval, akinek bátyja, a későbbi ismert cionista vezető Viktor (később Chaim) Arlozorov volt. A tinédzser Viktor és Magda együtt jártak cionista rendezvényekre is. Egy évtizeddel később, a 20-as évek végén miután Magda elvált Quandttól, ismét kapcsolatba került Arlozorovval, sőt, azt is feltételezik hogy a kapcsolat romantikus jellegű volt.

Chaim Arlozorov befolyásos cionista vezetőként tárgyalásokat szorgalmazott a nácikkal, mert úgy vélte hogy csak így lehet kimenteni a zsidóságot Németországból. 1933 nyarán a tel-avivi tengerparton gyilkolták meg és a bűntény a mai napig megoldatlan. Arlozorov özvegye akkoriban férje cionista politikai ellenfeleit vádolta a gyilkossággal, de a bíróság nem bizonyította egyértelmüen a politikai merénylet tényét.

Összeesküvés-elméletek is napvilágot láttak. Az egyik szerint a féltékeny Göbbels küldött merénylőket Palesztinába, miután felfedezte Magda zsidó származását és romantikus előéletét Arlozorovval.

Magda korai cionista kapcsolatait mindenképpen titokban kellett tartani, elvégre a Göbbels-család a náci rezsim sokat reklámozott árja mintacsaládja volt.