Leonard Bernstein és egy magyar csellista lágerkoncertjei

Írta: Lázár György - Rovat: Történelem

A magyar holokauszt tragédiájából még ma is új történeteket ismerhetünk meg. Amikor Janet Horvath, a Minnesotai Szimfonikusok egykori vezető csellistája elmesélte nekem családtörténetét, úgy gondoltam, erről írni kell, mert Budapesten kevesen hallottak Leonard Bernstein és a holokausztot túlélő muzsikusok 1948-as európai koncertjeiről.

Bernstein az 1948 május 8-i koncert után virágcsokrot kap Feldafing menekülttáborban. (United States Holocaust Memorial Museum, Washington DC)

A koncerteknek magyar vonatkozásai is vannak.

Janet Horvath 2018 májusában a németországi Landsberg városába utazott. Landsbergről azt kell tudni, hogy a második világháború után ebben a német városkában működött az egyik legnagyobb DP-tábor, ahol menekültek ezrei, köztük magyar zsidók is, zsúfolódtak össze. 1945 után sokmillió verődött össze, gyakran az egykori koncentrációs táborokból kialakított DP-táborokban. Évekig éltek embertelen körülmények között a táborokban miközben kivándorlási dokumentumaikra vártak. (DP az angol Displaced Person rövidítése.)

Janet Horvath

2018-ban Landsberg városi tanácsa koncerttel emlékezett meg arról, hogy Leonard Bernstein 1948-ban éppen az itteni DP-táborban adott hangversenyt. Janetet is meghívták, hogy amerikai zsidó csellistaként a landsbergi zenekarral lépjen fel ugyanott, ahol édesapja, Horváth György 70 évvel korábban Bernsteinnel együtt muzsikált.

Bernstein felpróbálta egy koncentrációs tábor rabruháját is. (United States Holocaust Memorial Museum, Washington DC)

Leonard Bernstein 1948-ban mindössze 30 éves volt. Ígéretes sztár, akit a müncheni operaház vendégszereplésre hívott meg. A meghívás akkoriban sajtószenzáció volt, hiszen egy zsidó származású amerikai vezényelhette a német zenekart, ráadásul Bajorországban. Amikor megtudta, hogy egy menekült zsidó muzsikusokból alakult zenekar a München környéki DP táborokban játszik, elhatározta, hogy koncertezni fog velük. A fellépésre Feldafing és Landsberg táboraiban került sor. Bernstein kiváló zongorista is volt, így nemcsak vezényelte, de maga is játszotta Gershwin Kék Rapszódiáját a hálás közönségnek. Ma már nehéz megérteni, milyen sokat jelentettek ezek a koncertek a zenekar 17 holokausztot túlélő muzsikusának. A híres amerikai sztárral léphettek fel és amerikai katonák ünnepelték őket. Sokuk számára életük egyik legfontosabb pillanata volt ez; erőt adott életük újrakezdéséhez.

*

Horváth György 1922-ben született Budapesten. 1940-ben már a Zeneakadémián tanul cselló szakon, ahol olyan mesterei voltak, mint Kodály Zoltán.  Az Akadémián találkozott Katalinnal és a szerelemből házasság lett. 1944 májusában esküdtek meg. Az esküvőre egy nappal azelőtt került sor, hogy Györgynek, zsidó származása miatt munkaszolgálatra kellett bevonulnia.

Horváth György – fiatal csellistaként Budapesten, még a munkaszolgálat előtt

A hírhedt bori rézbányákba került, de csodával határos módon túlélte a szörnyűségeket. Szerb partizánok szabadítják ki és visszajut Budapestre. (Radnóti Miklós is a bori bányákba került, de nem élte túl a halálmenetet.)  Katalin Budapesten vészeli át a nyilas uralmat és a fiatal házaspár hamarosan úgy dönt hogy elhagyja Magyarországot. Sok viszontagság után kerültek a landsbergi menekülttáborba, ahol a híres hangversenyre sor került.

Horváth György (George Horvath) és felesége, Katalin 1950-ben Torontóban

A Horváth család később Kanadába emigrált.  Janet már ott született, de szülei soha nem beszéltek világháborús szenvedéseikről. Édesapja a Torontói Filharmonikusok csellistája lett, édesanyja zongorát tanított. Jól ismerték a magyar holokauszt túlélő, és később világhírűvé vált amerikai csellistát, Starker Jánost is. Janet az Indiana Egyetemen Starker növendéke volt.

*

Édesapja csak röviddel halála előtt mondta el túlélésének részleteit. Janet ekkor szembesült először szülei holokauszt történetével, és ma úgy véli, hogy a zene döntő szerepet játszott abban, hogy szülei túlélték a háború fizikai és pszichológiai megpróbáltatásait. Mivel maga is professzionális csellista, erről írni akart. Könyve The Cello Still Sings: A Generational Story of the Holocaust (Még mindig szól a Cselló: Családtörténet és a Holokauszt) címmel fog megjelenni.

Az 1948-as concert műsorfüzete (Museum of Jewish Heritage, Living Memorial to the Holocaust, New York, NY)

Janet történeteit hallgatva arra gondolok, hogy vajon hány igéretes zenei karriert tört ketté a magyar holokauszt?  És vajon milyen lenne ma a magyar zenei élet ha a túlélők közül kevesebben emigráltak volna?  Kodály azt írta: “A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

Horváthék számára a zene, a muzsikálás öröme maga az életet jelentette. Túlélésükhöz és új életük megteremtéséhez a zene volt a gyógyír.

támogatás
[popup][/popup]