Kenyértörés

Írta: Novák Attila - Rovat: Történelem

Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén[1]

Engländer Tibort 1953. január 29-én vette őrizetbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Budapesti Osztálya. A letartóztatások másokat is érintettek, másnap Forgács Jánost, Fényes Istvánt és Radó Miklóst tartóztatták le. Február 26-án Kovácsi Editet, Pollák Tibort és Schmelzer Kornélt vették őrizetbe. Schmelzer kivételével – aki a Bne Akiva vallásos cionista ifjúsági szervezetet vezette – a letartóztatottak a baloldali Hasomer Hacair cionista szervezet vezetőségi tagjai vagy vezető munkatársai voltak.[2] Meg kell jegyeznünk, hogy a Bne Akiva vallásos cionista ifjúsági szervezet volt, míg a Mizrachi[3] a felnőtt szervezetük – az 1949 előtti időkben. Schmelzerék magukat nem mizrachistáknak tartották, hanem a Bne Akiva tagjainak, ami igaz volt, bár a Hasomer Hacair tagjai vallomásaikban nem hivatkoztak erre a különbségtételre.

A vallásos cionisták ideológiája bár más volt, mint a baloldali marxista Hasomer Hacairé, de az illegalitás és a hasonló társadalmi-urbanisztikai háttéren kívül a kollektivista szemlélet is közelítette őket a baloldali cionistákhoz. De kezdjük a történetet a végén, fejtsük fel innen a szervezkedés (rövid) történetét.

A letartóztatott Schmelzer, aki később Menachem Schmelzer néven a The Jewish Theological Seminary professzora, egyik vezetője lett, a budapesti VII. Dohány utca 59. sz. alatt lakott. Schmelzer édesapja korábban borkereskedő volt, majd a zsidótörvények következtében elvesztette kereskedését, és ami mégis megmaradt belőle, az a háború után államosították. A letartóztatás pillanatában a Jánoshalmi Földmívesszövetkezet alkalmazottja volt a Wesselényi utca 56. sz. alatti borkimérésben.[4] Schmelzer Kornél apja munkaszolgálatos is volt, őket deportálták és Strasshofba kerültek, ahonnan 1945 áprilisában tértek vissza Kecelre, korábbi lakhelyükre. A család szigorúan vallásos volt, ahogyan az államvédelmis környezettanulmány írja:

Mélyen vallásos érzelmű, az ortodox valás (sic! NA) szabályait szigorúan betartja pl. szombatonként nem jár liften, és pénzt nem vesz a kezébe. Kóser háztartást vezetnek.”

Schmelzert a négy elemi elvégzése után beíratták a hajdúhadházi, majd az egri jesivába, de ezt 1950-ben abbahagyta, és visszajött Budapestre, gimnáziumba. Három osztályt magántanulóként végzett el, majd 1951 őszén a zsidó gimnázium negyedik osztályába iratkozott be. 1952-ben leérettségizett. Az ELTÉ-re járt, 1953 januárjában keleti nyelveket tanult. Schmelzer 1949 előtt nem volt cionista szervezet tagja, bár részt vett korábban az Agudat Jiszraelben, mely (nominálisan legalább is) anticionista ortodox szervezet volt. Bár szülei pártonkívüliek, maga DISZ és MSZT tag. Nagybátyja, Schmelzer Lajos 1947-ben kivándorolt Palesztinába. Őt is magával akarta vinni, de a szülei – fiatal kora miatt – nem engedték.

Schmelzer Kornél a Kazinczy utcai zsinagógába járt imádkozni. A szervezet másik tagja, Ábrahám György a lakása közelében lévő kis imaházba, a Nefelejcs utcába[5], míg a szintén vallásos cionista Kendi Antal (később Izraelben Arye Kendi) a Rumbach Sebestyén utcába, ahol édesapja örökölte meg nagyapja örökülését. Ábrahám és Kendi a zsidó gimnázium szombati istentiszteletein is részt vett. Érdemes még megjegyezni azt, hogy a Kazinczy-utcai ortodox establishmenttel nem volt kapcsolatuk.[6]

Az Agudat Jiszrael 1949 tavaszán megszűnt, a szervezet helységei többnyire (így például a Holló utca 1.-i) imaházzá alakultak át.[7]  Az illegális Mizrachi korábban is létezett, hiszen 1950 őszén a sómérok (a Hasomer Hacair tagjai) új csoportot akartak szervezni, és a sómér Mayer Tibor elhozta egy gellérthegyi találkozóra Kendi Antalt, aki közölte, hogy egy másik cionista szervezet vezetője, így a beszervezése feleslegessé vált.[8]

Schmelzer Kornélt végül 1951-ben, a zsidó gimnáziumban szervezték be a Mizrachi ifjúsági szervezetébe, a Bne Akivába,

mégpedig Ábrahám György (aki fölötte járt, akkor harmadikos volt) és Kendi Antal. A beszervezés úgy történt, hogy a két fiatal megkérdezte őt, nem akarna egy olyan zsidó szervezetben részt venni, mely a zsidó kérdéssel foglalkozik – nem vallási alapon. 1951. február végén volt egy összejövetel a Lánchíd budai oldalán, ahová Ábrahám hívta meg, Kendi csak a találkozón lepte meg azzal, hogy ő is tag. A találkozó (állítólag) a Bne Akiva alapítási évfordulóján történt „Ábrahám és Kendi közölték velem, hogy ahová beléptem, mint tag, az az illegális „Mizrahi” cionista ifjusági szervezet,, melynek az a célja, hogy a tagjai Palesztinába jussanak és addig itt Magyarországon a cionista-nacionalista szellemet ápolják.”[9] Összejöveteleket szerveztek, kirándulásokat tartottak, presszókban és lakásokon találkoztak. Ábrahám kezdetben „nevelőként” lépett fel. Az összejöveteleken 4-5 ember vett részt, Schmelzer zsidó irodalmi és történelmi előadásokat tartott. A mozgalom kb. 10 tagot számlált, de aktívan igazából 5-en voltak.[10] 1951 végén a passzívvá váló (érettségire-felvételire készülő) Ábrahám miatt egyre inkább  Kendi kezébe csúszott át a mozgalom vezetése. 1952 tavaszán Ábrahám kivált a csoportból, ekkor Schmelzer lett a mozgalom vezetője.

A cionista szervezkedés főszervezetével, Engländer Tiborral és sómér csoportjával kapcsolatba léptek, ez már 1950 végén megvalósult. 1952 márciusában Kendi Antal budapesti, Jókai tér 10. sz. alatti lakására meghívta az illegális Hasomer Hacair vezetőit is. Schmelzer a megbeszélésen elmondta, hogy nem értenek egyet a sómérokkal, de kapcsolatot akarnak velük fenntartani, mely abban merült ki, hogy helységet szereznek nekik, és a sóméroknak esetleg később hébert is tanítanak. Ábrahám segített a sóméroknak megszerezni a Bethlen-téri templom egyik helyiségét. 1952 őszén állítólag a Hasomer Hacair héber nyelvtanárt kért tőlük, (egyes források szerint) meg is jelent az Ivrit Moadonban Kaufmann Judit a Bne Akiva részéről, de – Schmelzer utólagos és nem önkéntes reflexiója szerint – azért maradt abba, mert Avner Gerson izraeli követ óvó figyelmeztetését tartották szem előtt.[11] Ugyanakkor Kaufmann Judit később nem emlékezett arra, hogy ilyen kapcsolatfelvétel történt volna.[12]

A két szervezet közötti kapcsolat következő állomása az volt, hogy 1953 januárjában (valószínűleg 20-25-e közötti találkozón megegyezve) „információs szolgálatot” szerveztek, megállapodtak arról, hogy a Slánský-perrel és az orvos csoport (itt a sztálini kampányról van szó) „leleplezésével” kapcsolatos magyarországi visszhangokról tájékoztatják egymást, „mely a hitközségben és a Joint-ban történhetnek.”[13] A Bne Akiva részéről Bayer Tibor, a Hasomer Hacair részéről „Cvi” (Glückstein), azaz Kosály György vállalták az információs összekötő szerepét. A Hasomer Hacair – valószínűleg információszerzés céljából – Signer Juditot ajánlotta fel nekik tagként, de ők nem fogadták ezt el.[14]

Kendi – Forgács János vallomás szerint – A BIH fiúgimnáziumában szervezett és ő szervezte meg 1952 tavaszán azt, hogy a diákok „egy izraeli nemzeti ünnepen azt hiszem Izrael állam megalakulásának évfordulóján, egységes fehér kék öltözetben jöjjenek iskolába.”

1952 őszén felajánlotta nekik, hogy a BIH fiúgimnázium DISZ szervezete titkárának a Hasomer Hacair egyik tagját, Ungár Róbertet válasszák, „mert mint mondta, erre módja van”.[15]

A bal-és jobboldali cionisták viszonya nem szűkölködött a kölcsönös rivalizálásban és információszerzésben sem, Signer Judit ezt a kapcsolatot „kölcsönös bizalmatlanságként” jellemezte.[16] Forgács János azt vallotta, hogy 1952 végén elhatározták, hogy Signer Juditot “beépítik” a Mizrahiba, őt Kosály ajánlotta Schmelzernek és Kendinek.[17] „Azt állítva róla, hogy régebben a mi illegális szervezetünk tagja volt, de innen jobboldali beállítottsága miatt kizárták.” Több találkozón is vett részt Schmelzer és Kendi – együtt Signerrel. Majd közölte, hogy felveszik és be fogják osztani egy csoportba és barátokat fog neki szerezni.

  1. január 29-én felkereste Signert egy Klein Vera nevű lány, akivel S egy faluban nyaralt 1952 nyarán, de azóta nem volt vele kapcsolata. A sómérok meg voltak róla győződve, hogy a Bne Akiva vezetői küldték Klein Verát. Radó Miklós egyenesen úgy emlékezett, hogy Engländer Tibor éppen akarta beszervezni Signer Juditot, hogy „belülről bomlassza Mizrachit, mert az volt a véleménye, hogy harcolni kell a „vallási és jobboldali cionizmussal szemben”.[18]

Schmelzer Kornél, már mint Menachem Schmelzer, a Jewish Theological Seminary (New York) tanára

Schmelzernek az izraeli követséggel való kapcsolata érdekesen alakult. Kezdetben nem mozgalmárként, hanem ügyintéző állampolgárként ment be: 79 éves kivándorló nagyanyja ügyét szervezte. 1951 őszétől ő is bejárt a követségre, melynek alapjait Ábrahám György teremtette meg. 1952 tavaszán Cvi Haszkel feleségétől megkérdezte héberül, hogy mikor mehet be propaganda-anyagért, ezért Haszkel többet nem fogadta őt, és nyáron történő elutazása után is Kendi Antalt „adta át” Moshe Dak diplomatának, a követség első titkárának. A konspiráció legelemibb szabályainak megszegése azonban nem érintette azt, hogy Schmelzert letiltották volna a jövőre vonatkozólag is. 1952 őszén találkozott Gerson Avnerrel, akihez Kendi Antallal együtt ment be. A nagyjából tízperces bent létük alatt ismertették mozgalmukat, majd a végén Gerson azt üzente velük a Hasomer Hacairnak, hogy nyugodtan bemehetnek hozzá. „Kihangsulyozta, hogy ő nem azért jött Magyarországra, hogy csak a Külügyminiszterekkel tárgyaljon, hanem azért, hogy a magyarországi zsidók helyzetével foglalkozzon, azok problémáit megismerje, és ha tud segítsen rajtuk.” [19] Ő ezt aznap átadta „Cvi”-nek. A sómérokkal az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél találkoztak. Jellemző módon Schmelzer héberül beszélt az ügyvivővel. Avner azt javasolta, ha úgy érzik, veszély fenyegeti őket, hagyják abba az egészet, főleg az Ivrit moadon-okat, mivel a cionizmus elleni harc a népi demokráciákban felerősödött. Reményét fejezte ki, hogy a háromezres alija hátramaradó részében meg tud állapodni a kormánnyal.[20] Schmelzer az ügyvivőnek a segítségre vonatkozó szavait úgy értelmezte, hogy a követség segít a személyes kivándorlásban.[21] Steiner Júlia rendszeresen cionista anyagokat adott át nekik. Schmelzer később azt vallotta, hogy a követséggel való kapcsolattartást a Slánský-per miatt nem nagyon erőltette.[22]

Az államvédelmis kihallgatási terv Ábrahám Györgyre koncentrálódott, s az ő tevékenységét és kapcsolatait firtatta a követséggel Seres László áv.-százados.[23] Schmelzer Kornél ügyének „összefoglaló feljegyzése” 1953. március 27-én készült el.[24] A feljegyzés kihangsúlyozta azt, hogy a Mizrachi célja az, „hogy a követséggel való kapcsolaton keresztül, minden áron Palesztinába kijusson.”[25] A feljegyzés „felfedte” azt a hálózatot, ahogy emberek megismerték egymást, illetve, ahogyan kiépült az egymással való kapcsolatuk. Ábrahám és Kendi beszervezte iskolatársát, Schmelzer Kornélt, majd utóbbi Bauer Tibort, aki szintén a gimnázium tanulója volt. Szintén érdemes megjegyezni, hogy Schmelzer (állítólag) visszautasította azt, hogy a Kazinczy utcai zsinagógában tagokat toborozzon – holott erre Kendi utasította. „Ezt a szervezést nem hajtottam végre azzal az indokkal, hogy ezek szélsőségesen vallásosak, és a mi szervezetünkbe nem lépnek be”[26] Számítottak a letartóztatásukra, Kendi Antal későbbi személyes közlése szerint vastagtalpú cipőkben jártak az utcán, ha elviszik őket, ez ne legyen probléma. [27] Nem csak a hidegre, de a nehéz fizikai körülményekre is gondoltak.

Schmelzer Kornélt – akit az illegális Bne Akivából egyedül tartóztattak le – az ÁVH Budapesti Osztály vizsgálati alosztálya a vizsgálat befejezése után 1953. április 8-án átadta az ügyészségnek.[28]

Innentől kezdve a csoportról már csak múlt időben beszélhetünk. Schmelzer Kornélt – Engländer Tiborral együtt – elítélték, 1954. Januárjában szabadult. 1956-ig a Rabbiképzőben volt diák, majd elhagyta Magyarországot – novemberben.

Az egykori (illegális) Bné Akiva vezetői jó része is elhagyta azt az országot, ahol felnőttek, de ahol jogtalanságok sorozatával kellett szembesülniük.

Az illegális magyar hagyományőrző cionistáknak – a baloldaliakkal ellentétben – nem volt kidolgozott ideológiájuk, nem is törekedtek erre annyira, mint a Hasomer Hacair. Ugyanakkor a létük maga kihívást jelentett nem csak az államhatalom, de a hivatalos zsidóság, sőt a mainstream baloldali cionizmus számára is, amely akkor legális vagy illegális körülmények között, de az abszolút mainstream-et testesítette meg a zsidó világban és Izraelben.

Szerzőnk új könyve

 

Jegyzetek

[1] Az írás rövid részlet az Engländer Tibor és társai cionista szervezkedését tárgyaló kötetből, melyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jelentet meg..

[2] Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBT): 13-OD-2381 („Ellenséges tevékenységet kifejtő cionisták”) és V-108606/1-4 (Engländer Tibor és társai).

[3] Mizrachi: Vallásos cionista világszervezet. 1902-ben, Vilnában alakult meg. A cionista mozgalom vallási aspektusát, az Erec Jiszráélre (Izrael Földje) vonatkozó tradicionális előírásokat hangsúlyozta ki. A Mizrachi fontos szerepet játszott mind a cionista kongresszusokon, mind a  jisuv (palesztinai zsidó társadalom) életében. Magyarországon a Mizrachi a szervezett cionisták harmadát alkotta s ez az arány a 2. világháború után is ugyanaz maradt.

Bne Akiva: („Akiva fiai”: itt a híres talmudi Rabbi Akiváról/Akibáról van szó): a vallásos-cionista Mizrachi szervezet ifjúsági „tagozata”. A vallásos fiatalok cionista nevelésük mellett tórai és talmudi tanulmányokat is folytattak. Magyarországon, mely a vallásos cionizmus számára jó terepet nyújtott, már a 20-as években működött a „Bachuré Hamizrachi” egyesület, mely a Bne  Akiva elődje volt. A vallásos fiatalok a magyar cionisták egyharmadát-egynegyedét adták a koalíciós időszakban, 1945 és 1949 között.

[4] Környezettanulmány. Budapest, 1953. február 4. In: ÁBTL V-108606/4

[5] Ez a Nefelejcs utca 6. sz. alatt működött Reim Ahuvim Imaház lehetett, mely ugyanúgy a BIH Orthodox Tagozatához tagozatához tartozott. Az imaház sokáig működött, 1956-ban még biztosan, de minden bizonnyal utána is. In: Magyar Orthodox Izraelita Levéltár (Budapest)

[6] Arye Kendi személyes közlése. 2018. január 2.

[7] Schmelzer Kornél kihallgatása. Budapest, 1953. február 27. In: ÁBTL V-108606/4

[8] Forgács János őrizetes vallomása. Budapest, 1953. február 25. In: ÁBTL V-108606_2

[9] Összefoglaló feljegyzés. Budapest, 1953. március 27. In: ÁBTL V-108606/4

[10] Az illegális M. vezetőkkel együtt 5 emberből állt: Bayer Tibor (BIH 9., 17-18 éves), Kaufmann Judit (BIH III., 16-17 éves), Simor (tag). Bayer nem vett részt az ivrit moadonokon. Egy „Rozunfeld” (?) nevű tag állítólag 1951-ben elhagyta az országot. Schmelzer Kornél kihallgatása. 1953. március 5. In: ÁBTL V-108606/4

[11] Összefoglaló feljegyzés. Budapest, 1953. március 27. In: ÁBTL V-108606/4

[12] Arye Kendi, Kaufmann Judit férje személyes közlése. 2018. január 1.

[13] Schmelzer Kornél kihallgatása. Budapest, 1953. február 27. In: ÁBTL V-108606/4

[14] Összefoglaló feljegyzés. Budapest, 1953. március 27. In: ÁBTL V-108606/4

[15] Forgács János vallomása. Budapest, 1953. február 25. In: ÁBTL V-108606_2

[16] Signer Judit önvallomása (kézzel írt). In: ÁBTL V-112/014

[17] Forgács János önvallomása. Budapest, 1953. március 4. In: ÁBTL V-108606-2

[18] Radó Miklós kihallgatása. Budapest, 1953. február 3.

[19] Schmelzer Kornél kihallgatása. Budapest, 1953. március 23.. In: ÁBTL V-108606/4

[20] Schmelzer Kornél kihallgatása. Budapest, 1953. február 28. In: ÁBTL V-108606/4

[21] 1953. március 27. Összefoglaló feljegyzés. In: ÁBTL V-108606/4

[22] 1953. március 27. Összefoglaló feljegyzés. In: ÁBTL V-108606/4

[23] Schmelzer Kornél kihallgatási terve. Budapest, 1953. március 16. In: ÁBTL V-108606/4

[24] In: ÁBTL V-108606/4

[25] In: ÁBTL V-108606/4

[26] In: ÁBTL V-108606/4

[27] Arye Kendi személyes közlése. 2018. január 1.

[28] Értesítés a vizsgálat befejezéséről. In: ÁBTL V-108606/4

Címkék:2019-10

[popup][/popup]