Holokauszt-oktatás személyes példákkal – a “svéd modell”

Írta: Czimbalmos Mercédesz - Pataricza Dóra - Rovat: Oktatás, Történelem

A magyar tankönyvekben, bár szerepel a holokauszt, de az újkori történelemnek ezen fejezetét a legtöbb esetben 12. osztály második felében tanítják, így sok esetben az adott iskolán és annak történelemtanárain múlik, hogy milyen alaposan, melyik aspektust kiemelve adja át a tananyagot. Míg a magyar oktatási intézményekben egyáltalán nem, vagy alig hallunk arról, hogy személyes történetekkel próbálnának demonstrálni bármilyen történelmi eseményt, a svéd gyakorlat evidenciának tekinti a narratív megközelítés fontosságát.  

Fränkel Lívia (fotó: Eva-Karin Gyllenberg)

Svédországban a holokauszt oktatása a nemzeti tanterv része. A diákok 13 és 15 éves korban tanulnak a világháborúkról, okaikról, következményeiről és természetesen Svédország a háborúkban betöltött szerepéről. A második világháború esetében a svéd Vöröskereszt által küldött “fehér buszok” kiemelt jelentőséggel bírnak a svéd kulturális emlékezetben. (A „Fehér buszok” szállították a háború után a koncentrációs táborok számos foglyát svédországi gyógykezelésre. A szerk.)

Göran Persson egykori svéd miniszterelnök kezdeményezésének köszönhetően az ország 1997 óta különösen nagy figyelmet szentel a holokauszt oktatásának. Az ő kezdeményezésére indult a Forum för levande historia (Az Élő Történelem Fóruma) elnevezésű projekt, azzal a céllal, hogy a múlt tapasztalatait hangsúlyozva oktassa a felnövekvő generációkat. A projekt keretein belül számos oktatási anyag készült, melyek célja a felnövekvő nemzedék toleranciára való nevelése egy olyan társadalom létrehozásának érdekében, mely nem csupán a múlt eseményeire hívja fel a figyelmet, de a jelenkorra is reflektálva igyekszik az emberi jogok és a demokrácia fontosságát is előtérbe helyezni.

A projektnek köszönhetően, napvilágot látott oktatási segédanyagok jelentősen hozzájárultak a kulturális emlékezet megőrzéséhez és az antiszemitizmus elleni harc tudatosításához. Az egyik – és talán legismertebb – a Paul A. Levine és Stéphanie Bruchfeld szerzőségében megjelent Tell Ye Your Children (Meséld el gyermekeidnek) a holokauszt történetét mondja el és számos országban a tananyag részét képezi. 1997-es kiadása után több mint egymillió példányban kelt el és számos nyelvre (köztük finnre, arabra, és törökre is) lefordították, és számtalan új kiadásban terjesztették a világ legkülönbözőbb országaiban.

Fried Hédi

A formális iskolai oktatás mellett, Svédország nagy hangsúlyt helyez a narratív történelem oktatásra is és támogatja az informális kezdeményezéseket. 2019 júniusában, Fränkel Lívia, egy 92 éves máramarosszigeti (ma: Románia) holokauszt túlélő egy vele készített interjú során elmondta nekünk, hogy nagyjából 25 évvel ezelőtt állt először a nyilvánosság elé saját történetével, mivel ő és néhány társa úgy érezte, egyre többen tagadják a holokausztot:

 “…[mi lesz] ha mi már nem leszünk? Úgyhogy elhatároztuk, hogy most megyünk és elmeséljük.”

Testvére, a ma 95 éves Fried Hédi akkor már többször állt a nyilvánosság elé és osztotta meg saját történetét. A testvérpárt azóta is gyakran felkérik, hogy látogassanak el svéd oktatási intézményekbe, ill. nyilvános eseményekre, és tartsanak beszédet a diákok számára, hogy azok az ő szemszögükből kapják meg a történet azon aspektusát, amelyet egy tankönyv alig, vagy csak nagyon nehezen tud átadni.

Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy Svédországban számos a holokausztról szóló felnőtteknek és gyermekeknek szóló kiadvány is megjelent az elmúlt évek során. (Pl. Skärvor av ett liv. Vägen till och från Auschwitz – Egy élet íve: út Auscwitzba és vissza; Livet tillbaka – Vissza az életet; Ett tredje liv: från jordbävning i själen till meningsfull tillvaro – Harmadik élet: az lélek földrengéséről a jelentőségteljes életig.)

A gyerekirodalomból talán a két legérdekesebb, a 2018-ban a Jessica Bab Bonde és – a többek között J.K. Rowling and J.R.R. Tolkien könyveit is illusztráló – Peter Bergting által írott, 11 éves kortól ajánlott rajzos novella, a Vi kommer snart hem igen (Hamarosan újra otthon leszünk); illetve a 9-15 éves korosztálynak szánt, Fried Hédi által írt, Stina Wirsén által illusztrált Historien om Bodri (Bodri története). Ezek bár nem kötelezően használt anyagai a tanterveknek, oktatási segédleteket is tartalmaznak, így kiválóan használhatók kiegészítésként mind formális, mind informális közegben is.

A Vi kommer snart hem igen (Hamarosan újra otthon leszünk) borítója Szerzők: Jessica Bab Bonde & Peter Bergting; kiadó:  Natur & Kultur, Stockholm, 2018

Blonde és Bergting könyve hét holokauszt túlélő (köztük Fränkel Lívia és nővére, Fried Hédi) személyes történetét meséli el képregényes formában. Középpontjában az emberi élet értékének kérdési és annak múlandósága áll. Néhány szereplője még gyermek volt, amikor átélte a holokauszt borzalmait, mégis el akarják mesélni, mi történt velük a háború során: érzéseik, anyagi és érzelmi veszteségeik, szétszakított családjaik története olyan formában lettek lejegyezve, hogy az gyermekek számára és értelmezhető és érezhető legyen.

Fried Hédi és Stina Wirsén 2019-ben megjelent Historien om Bodri (Történetek Bodriról) című könyve hasonló módon hivatott illusztrálni Fried Hédi személyes elbeszélését. A Stina Wirsén által illusztrált gyermekkönyv az ifjú Hédi és testvére történetét meséli el a köztük és szeretett kutyájuk (Bodri) közti kötelék bemutatásával olyan formában, hogy az a legfiatalabbaknak is megragadó legyen.

A Historien om Bodri (Bodri története) borítója szerzők: Hédi Fried & Stina Wirsén kiadó:  Natur & Kultur, Stockholm, 2019

A két könyv mellett, az Élő Történelem Fórumának honlapján korosztályokra bontva lelhetők fel workshop tervezetek, gyakorlatok, ill. audiovizuális anyagok különféle témákban. Ezek használhatóak az antiszemitizmus és a romaellenesség elleni fellépés terén, az LMBTQ+ kérdéskörről szóló oktatásban, illetve az általános forráskritikára való nevelésben.

Ezek, és a fentebb említett két könyv nem csupán a holokauszt oktatás szempontjából bírnak kiemelkedő jelentőséggel. Olyan módon világítanak rá a háború, antiszemitizmus, és a xenofóbia különböző aspektusaira, hogy azok gyermekek számára is értelmezhetővé válnak. Példájuk jól demonstrálja, hogyan lehetne és hogyan kellene a Soát, a Porrajmost és más emberiség ellen elkövetett bűntettet oktatni úgy, hogy az nyomot hagyjon azokban a fiatalokban is, akik elsőre talán úgy érzik, hogy nincs személyes érintettségük a témában. A Jom Hásoá napján talán ideje ismét átgondolni mindazt, amit még tehetünk az emlékezésért.

támogatás
Pop up banner

Címkék:Holokauszt-oktatás, Svédország

[popup][/popup]