Hatvany Lili, az egyszemélyes női magazin 1.

Írta: Németh Ványi Klári - Rovat: Irodalom, Történelem

„Íronesz – baronesz” – ironizált sziszegve Bródy Lili a 30-as évek észbontóan szexi és népszerű újságírónője vetélytársáról, báró Hatvany Liliről, amikor a Pesti Napló szerkesztőségben átlapozta a konkurens Színházi Életet, melynek címlapján Hatvany Lili baronesz pazar estélyi ruhájában hódított.

Hatvany Lili a harmincas évek Budapestjének divatikonja, élővirággal díszített koktélruhában

A lap hasábjain divattanácsokat, szépségápolási praktikákat adott, és vicces kis tárcákat, sokszor ezoterikus és spiritiszta töltettel bíró elbeszéléseket jegyzett, sőt attól sem rettent vissza, hogy megosszon néhány jól bevált ételreceptet olvasóival, akik idővel nagy rajongótáborrá nőtték ki magukat.

Féltékenység, irigység fűtötte Bródyt, nyolcvan év távlatából nehéz eldöntenünk.

Az biztos, hogy Bródy Lilinek kispolgári család sarjaként keményen meg kellett küzdenie azért, hogy szürke eminenciás banki alkalmazottból a harmincas évek egyik legsikeresebb újságírójává váljon. A Hernád utcai századelős, gangos bérházak zsúfolt kis lakásainak atmoszférája merőben különbözött a Falk Miksa utca elegáns, tágas polgári otthonaitól, és a Hatvany – Deutsch klán luxus villáitól.

Akármit is gondolt egymásról a két Lili, közös származásukon, keresztnevükön és a vezetéknevük végén pöffeszkedő ipszilonon kívül, (amivel zsidóságukra szerettek volna fátylat borítani) mégis az, hogy ez a két nő volt az 1930-as évek Budapestjének legsikeresebb újságírónője és egyben a Pesti Nő nagy szakértője is.

Bródy szókimondó, helyenként már-már bicskanyitogató feminizmusát Hatvany, a jóval konzervatívabb úrinő szűk pórázon tartott feminizmusa szépen ellensúlyozza.

Hatvany Lili a Színházi Élet címlapján hódít

Egy kis időre vegyünk most búcsút Bródy Lilitől, engedjük eltipegni a Városliget felé (ígérem, szó lesz még róla következő lapszámaink valamelyikében) és koncentráljunk Hatvany baroneszre, aki a legendás Hatvany – Deutsch család ötödik nemzedékének sarja volt.

1890-ben született. Nyolc évvel a Tiszaeszlári per után. Igazi emancipált, budapesti nőnek nevelték. Rég elfeledte őseitől örökölt hitét, és ükapját az egyszerű szatócsboltos, vallásos kis zsidócskát, aki valamikor a 18. század végén alapozta meg a család gazdasági javait, melyek az évszázadok során egyre csak bővültek. A Deutsch név és a vallás egyszerre koptak ki az ötödik generációból. Megmaradt az 1879-ben elnyert nemesi előnév, a Hatvany meg a bárói cím, (akárcsak a Szalkay Schwartz családnál, akik – ha csak egy kis időre is – az elektromos világítással szatmári New Yorkot csináltak Mátészalkából).

Hatvany Lili szélesebb családi rokonságában nemcsak az irodalmár és mecénás Hatvany Lajost találjuk, hanem a költő és iparművész Lesznai Annát is, akinek eredeti neve Moskovitz Amália volt. Lesznai anyai ágon unokatestvére volt Hatvany Lilinek. A költő és iparművész egyébként Kafka Margit Állomások című regényének egyik szereplője, Szörény Tekla.

Nem volt klasszikus szépség, ahhoz túl karakteres arca volt, viszont tökéletes alakkal rendelkezett és olyan ruhatárral, amiről sokan álmodni se mertek

Ha végigböngésszük az OSZK elsárgult katalógusát, Hatvany Lili művei között fordításokat, színdarabokat, és regényeket találunk. Figyelmünket nem kerülheti el Öltözködés és divat címmel polgárasszonyoknak szerkesztett könyve, mely a Pesti Napló sorozatában jelent meg, és a bárónő Estlapokban publikált divat és szépségápolási cikkei közül válogat (1936).

A színházi Élet kiadásában orvos társszerzőkkel, egy praktikus egészség centrikus életmód tanácsadóval, az Ételművészet és Életművészettel örvendeztette meg az úri közönséget, főként az újlipótvárosi nagyságákat.

Művei nem pusztán divattörténeti csemegék, amelyekből többek között az is kiderül, hogy nézett ki egy előkelő divat és kalapszalon a Váci utcában, és, hogy milyen melltartót hordtak a lányok 1929-ben, továbbá, hogy egy lovira milyen outfitet érdemes összedobni, hanem az is, hogy mi történik a Király utcai lokálokban, a Teréz körúti gangos bérházak fénytelen egyszobás odvaiban. Hatvany nem ver sátrat Újlipótváros közepén, kilép a zsidó nagyságák elegáns parfüm illatú szalonjából, és megmutatja, milyen is valójában Budapest, a „csodás”.

A Színházi Élet divat mellékletének címlapja 1928

„Nem reszketek bolsevikitől, a saját nememtől azonban, annál inkább”

Asszonyok egymás közt (1929 Rózsavölgyi és társa) című kötete novellákat, párbeszédeket és megfigyeléseket tartalmaz. Olyan rövid írások, cikkek gyűjteménye, melyek bármelyik mai női magazin hasábjain is megállnák a helyüket, annak ellenére, hogy 2018-at írunk.

Hatvany Lili ízig-vérig újságíró. Regényeiben sem sikerült megszabadulnia zsurnaliszta énjétől, újra és újra megelevenedik bennük. A figurák, különböző karakterek, akiket életre kelt könyveiben, nem a fantáziája szüleményei, hanem egytől-egyig ismerősei, hús-vér emberek. Látta őket a Halászbástyán sétálni, valamelyik Király utcai lokálban mulatni, a Velencébe tartó luxusvonat étkezőkocsijában a félelemtől vacogva vacsorázni, divatszalonokban hisztizni. A legjobb sztorikat mindig a lovin csípte meg. Belehallgatott úrinők telefonbeszélgetéseibe, néha teljesen véletlenül rosszhelyre kapcsolnak a központban, ő pedig figyel, ahogyan egymásnak panaszkodnak, vagy éppen negédes szavakkal egymást savazzák, esetleg csak csevegnek az úrinők. Hatvany kis noteszába rögtön lejegyezte ezeket a titkon elcsent történeteket.

Divatrajzok Párizsból a 30-as évekből

Ezekből születtek vicces, társadalomkritikái, melyeknek középpontjában az úriasszony állt, de van olyan hátborzongató szövege is, melyben egy lehetséges kéjgyilkosság áldozatáról ír, aki segítséget kér tőle, és ő nem mer neki segíteni. Ennek a 25 éves bécsi bordélyból elrabolt fiatal nőnek a tekintetét sokáig nem bírta elfelejteni, ahogyan azt a keservesen síró ortodox zsidó menyasszonyt sem, aki nem engedte levágni, gyönyörű bokáig érő haját.

„Nem vagyok különösen gyáva, nem borzadok egértől, se békától, nem reszketek bolsevikitől, betörőktől, részeg embertől, negyvenedik születésnapomtól, de meghalok a félelemben saját nememtől, hogy egymásnak mit csinálnak az asszonyok, azt toll nem képes leírni! A Cseka hírhedt tagjai pirulva fordulnak el azon rafinált kínzások látásán, amit nők okoznak nőknek. Félem és kerülöm a nőket és néha még magamtól is megijedek a tükörben, ha eszembe jut, hogy én is ehhez az érthetetlen nemhez tartozom!” – ezekkel a sorokkal indul Lili bárónő legjobb könyve, az Asszonyok egymás közt.

Hallgassunk bele egy rövid telefon csevelybe, ami 1929 egyik álmos őszi reggelén hangzott el két úrinő között, akik délelőtt 11 óra magasságában ejtőztek baldachinos ágyukban. A párbeszédek előtt álló korabeli telefonszámok jelzik, hogy a két asszony telefonon beszélget.

 

3 -97: Halló! Jaj, Istenem! Halló!

4-86: Halló

3-97: Hála Istennek! Hála Istennek!

4-86: Miért adsz hálát Istennek?

3-97: Hogy hallom a hangodat!

 

412 -20: Halló

923 -20: Jaj, csak te vagy az!

412 -20: Miért kit vártál?!

Címkék:Bródy Lili, Hatvany Lili

[popup][/popup]