„Európában kevés zsidó könyvtár élte túl a holokauszt pusztítását”

„1944-ben a Rabbiképző könyvtárából Eichmann utasítására sok ezer kötet könyvet, kéziratot hurcoltak el”.

Történész, hebraista. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett PhD tudományos fokozatot „Jeremiás és Báruk hagyományai…” című disszertációjával. Doktori tanulmányai mellett az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott előbb könyvtárosként, majd osztályvezetőként.

2011-ben megpályázta és elnyerte az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteménye részét képező Kaufmann Gyűjtemény kurátori posztját. 2017-ben az OR-ZSE Könyvtára vezetőjévé nevezték ki. Megbízott előadóként nyolc éve oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az OR-ZSE Történelemtudományi Tanszékének egyetemi docense. Tudományos társaságok tagja, többek között a Magyar Hebraisztikai Társaságnak, a Magyar Ókortudományi Társaságnak és az European Association for Jewish Studies-nak. A Vallástudományi Szemle szerkesztője. Az ókori nyelvek közül klasszikus héber, arámi, szír, görög és latin nyelveken kutat. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnökségi tagja, továbbá képviseli az egyházi felsőoktatási intézményeket az elektronikus adatbázisok beszerzéséért felelős MTA EISZ Program Tanácsában.  Fő kutatási területei a hellénisztikus kori zsidóság és a magyarországi zsidó kézirat- és könyvgyűjtemények. Néhány tanulmányának címe:
– Levi, Levites and Worship in Qumran (2022);
– Fogság utáni történeti korszakolás egy qumráni kéziratban (4Q390) (2018);
– Baruch as a Prophet in 2 Baruch (2013);
– A qumráni Jeremiás apokrifon – avagy adalékok Jeremiás próféta szerepéhez a korai zsidó irodalomban (2012);
– Egy újonnan felbukkant Aaron Wolf Herlingen-kézirat (2010);
– Qumráni szövegek – pártütő angyalok: A “rossz” eredete a közösség világképében (2006).

Akivel beszélgetek:

Tamási Balázs

Miért választotta fő kutatási területének a hellénisztikus kori zsidóságot?

Ez a babiloni fogság és a perzsa-kor utáni átmenet kora, melyről fennmaradtak történeti források, legfontosabbként talán a biblián kívüli zsidó irodalom.  Ugyancsak ez a kor az, melyből a rabbinikus zsidóság és a korai kereszténység kialakulásának nagyon érdekes információit kinyerhetjük. Ebből a korból való a jelenleg ismert leggazdagabb leletegyüttes, a qumráni szövegek, ismertebb nevén, holttengeri-tekercsek.

Mit adott az emberiségnek eddig Qumrán kutatása? 

Például a bibliakutatás az 1947-es qumráni felfedezéseknek rendkívül fontos, új információkat köszönhet. Ha elfogadjuk, hogy a qumráni irodalom szövegei az esszénus zsidó vallási csoporthoz köthetők, akkor megismerhetjük ennek a qumráni közösségnek az eszméit is, mely csoport az i.sz. 70-es évek után eltűnt a történelemben. Azt gondolom, hogy a qumráni leletek segítségével a korai kereszténység eszmei hátterét is sokkal pontosabban látjuk már. Sorolhatnám még tovább a paleográfiát (az írás történetével foglalkozó tudományág) és sok mást.

Kifejtené a rabbinikus zsidóság fogalmát?

A rabbinikus zsidóság eszmei irányzata a judaizmus úgynevezett farizeus ágából fejlődött ki.  Az egyetlen hellénisztikus kori zsidó eszmei irányzat, amely fennmaradt és aztán teljes egészében a judaizmust jelenti. A Tórát úgy értelmezték, hogy annak van egy szóbeli Tan része is. A Tóra rabbinikus értelmezése – nagyon leegyszerűsítve – maga a Talmud szövege, a szóbeli Tannak rendszerbe foglalt, összegző, írott változata.  A farizeusok a kor zsidóságának egy csoportja volt, mely az időszámítás első századától egyre inkább elkülönült a többi zsidó irányzattól. Sajnos a farizeus szó az újszövetségi és keresztény teológiai használat miatt egy pejoratív jelentést kapott, de a tudományban ez a rabbinikus zsidóságnak a hellénisztikus kori megnevezése.

A qumráni és egyéb leletek mennyiben támasztják alá a judaizmus általunk ismert vallási szokásait?

Qumránból történetírói munkák nem maradtak fenn, viszont a régészeti leletekkel elég sok tárgyi emlék került elő. Qumránban például felfedeztek egy telephelyet, ahol rituális fürdők, mikvék voltak, ezek a legkorábbi zsidó mikvék közé tartoznak. Előkerültek tfilinek is, ami bizonyítja, hogy az esszénusok tfilinnel a karjukon és a homlokukon imádkoztak. Ezt a tfilint a Tóra négy helyen is említi egyébként. Egy példa: „Vegyétek azért eme szavaimat szívetekre és lelketekre, és kössétek azokat jelül kezetekre és legyenek homlokkötőül szemeitek között. (5Mózes 11:18)” De beszélhetünk a sokrétű régészeti kutatások eredményeiről a qumráni területeken kívül is, melyek sok mindent igazolnak Josephus Flavius római kori zsidó történetíró műveiből.  Visszatérve a Qumránban talált vallási szövegekre, itt is előfordulnak olyan történelmi adatok, minthogy egyes hasmoneus uralkodók konfliktusba kerültek a farizeusokkal és ennek során több ezret keresztre feszítettek. Ez a kivégző eszköz a kereszténység előtti időszakban elterjedt volt. Qumránban továbbá fennmaradt egy gazdag, bár elég nehezen megfejthető kézirat, illetve töredék csoport, amely a bibliai Jeremiás nevében újraértelmezett történelmi próféciákat tartalmaz. [1]

Több tanulmánya alapján kérdezem: vannak zsidó angyalok?

Igen, vannak. A qumráni felfogás az emberiséget és a szellemi lényeket kiélezetten két csoportra osztja, az istenfélő igazakra, a jókra, valamint a bűnösökre. Kissé leegyszerűsítetten ezt a két csoportot különböző angyal lények vezetik. A keresztény angyal képzetek egyértelműen a hellénisztikus zsidó angyal eszmékből fakadnak. A babiloni fogság előttről származtathatóan hosszú út vezetett ezekhez az eszmékhez. A babiloni és perzsa korban nagy hatást gyakoroltak a mezopotámiai szárnyas lényekről vallott gondolatok a zsidóságra. A héber szentíráson kívüli ókori zsidó apokrifekben, a rabbinikus Midrásokban, a Talmudban, a szóbeli hagyományokban nagyon gazdag angyal képzetek vannak, de a zsidó liturgiában is fontos szerepet játszanak. Ajánlom a téma iránt érdeklődőknek az „Angyalok az ókortól Szent Tamásig” című kötetet, amely a Sapientia Főiskola 2010-ben tartott szimpóziuma előadásaiból lett összeállítva.  A kötetben többek között Koltai Kornélia Angyalok az Ószövetségben és jómagam Angyalok a qumráni könyvtár anyagában címmel írtunk tanulmányokat.

Egyik tanulmányának címe: Báruk apokalipszisének (2 Báruk) válasza a Második Szentély pusztulására. Mi Báruk válasza?

Báruk második könyvét nem Jeremiás próféta írnok társa, a babiloni fogság előtt élt Báruk írta, hanem egy, az időszámítás utáni első század végén élt személy. Kettős idősíkot használ a szerző, mintha a babiloni korról beszélne, de valójában a római hódítók koráról ír.  A mű i.sz. 70 után születhetett, egy olyan időpontban, amikor a templom lerombolásának eseményei még túl közel voltak. A szerző azt a minimumot próbálja megfogalmazni, hogy mi a zsidóság fennmaradásának záloga a Második Templom elpusztítása után. A Tóra törvényeinek betartását és a messiásvárást adja meg a fennmaradás döntő tényezőiként, továbbá a jeruzsálemi szentélyt a mennybe helyezi át, aminek újraépítését a messiási kortól várja.

Talán térjünk át a történelmi kutatásokból az Ön által vezetett OR-ZSE Könyvtárra. Összefoglalná a könyvtár történetét nagyon röviden?

1877-től jön létre ez a nagyszerű – akkori meghatározás szerint – zsidó teológiai szakkönyvtár. A magyar zsidó felvilágosodás (hászkálá) korának, a neológia létrejöttének, a rabbiképző tudományos igényének szülötte. Megszervezésében, vezetésében meghatározó szerepet játszott Kaufmann Dávid vallásfilozófus, történész, a rabbiképző intézet tanára. A könyvtárba jelentős külföldi és magyar rabbihagyatékok érkeztek ezután, melyekből európai, sőt világviszonylatban is rendkívül gazdag, muzeális könyv és kézirat gyűjtemény alakul ki. Ezek mellett létrehoztak a tanuláshoz-kutatáshoz szükséges szakkönyvtári állományt is, mely akkor főleg német nyelvű, judaisztikai könyvekből állt. A könyvtár állománya egészen az 1930-as évek közepéig jelentősen gyarapodott. Aztán egy nagyon komoly megtorpanás és cezúra következett be a holokauszt időszakában, amikor a német megszállás idején Eichmann utasítására elhurcoltak sok ezer kötet könyvet, kéziratot. Ezek jelentős része a háború után a Prágai Zsidó Múzeumba került. Sajnos a könyvtár jelentős károkat szenvedett el Budapest ostroma alatt is.„Európában kevés zsidó könyvtár élte túl a holokauszt pusztítását”.

Hogyan áll a nácik által elrabolt könyvek visszaszerzésének ügye?

Szerencsére elég sok könyvet visszakaptunk az elmúlt évtizedekben. Scheiber Sándor törekvései nyomán mintegy száz darab, majd Schweitzer József igazgató professzor idején közel háromezres gyűjtemény érkezett vissza. Persze vannak még jelentős számban eltűnt értékeink és folyamatosan fel is bukkannak ezekből a muzeális könyvek, kéziratok külföldi aukcióin.

Készült akkor leltár a könyvtár elhurcolt tulajdonáról?

Nagy probléma, hogy az a leltár nincs meg, amely az elszállításkor készülhetett, vagy melyet azután készíttethettek zsidó foglyokkal Prágában és környékén. Csak töredékes jegyzékek vannak. Ezért is van olyan nagy szerepe annak, hogy rekonstruálni tudjuk a Rabbiképző könyvtárának 1944. március 19. előtti gyűjteményét. A Prágán kívülre elkerült, szétszóródott könyveinkből a német állami Hochschule für Jüdische Studien Heidelberg könyvtárában a dokumentumok eredetének kutatása során megtaláltak tőlünk származó, mintegy 17 értékes dokumentumot, melyből négy darab XVI. századi héber könyvritkaság. Szép példaként ezeket idén áprilisban visszaadták. Az egyik közülük: Maimonidész Misné Torá című művének négy kötetes kiadása Jószéf Káró kommentárjával (Velence, 1574-76). Az esetlegesen, szovjetek által elvitt könyvtári értékeinkről jelenleg nincs információnk. A vészkorszak után Scheiber Sándor országos gyűjtést szervezett a vidéki és fővárosi zsidó közösségek, személyek megmaradt, árválkodó könyveire, dokumentumaira, ami nem volt egyszerű, mert a begyűjtött anyag számára nem voltak megfelelőek a raktári körülmények, nem volt elegendő könyvtáros azok katalogizálására. Emiatt a rabbiképző majd minden helyiségében voltak tárolt, begyűjtött könyvek. Ezekben a kissé kaotikus időkben előfordultak könyveltűnések, de ilyenek sajnálatosan később is voltak, még a rendszerváltás körüli, utáni időkben is. Úgy gondolom, hogy a jövőben mindennek kutatása-vizsgálata szükségszerű.

 

Hogyan áll most a raktározás ügye a könyvtárban?

Évek óta kész a tervünk a raktározásunk korszerűsítésére, fejlesztésére a megfelelő nagyságú anyagi források azonban jelenleg hiányoznak. Számos esetben felhívtuk a fenntartó és az állami szervek figyelmét erre a körülményre, és bízunk kérésünk meghallgatásában a közeljövőben. A hiányosságok mellett pozitívum, hogy a héber állományrészt korszerű feltételek között tároljuk, ugyanakkor sajnálatos, hogy leromlott épületben. A kéziratok, régi könyvek, ritkaságok modern vagyonvédelmi és tűzoltó rendszerekkel védettek. A teljes könyvtár tűzvédelmi rendszerét az elmúlt években egy németországi támogatással valósítottuk meg.

Hol tartanak a digitalizálással?

A helyben digitalizálást és archiválást szakemberképzéssel, valamint egy műhely létesítésével megalapoztuk. Nagyértékű, állományvédelmi digitalizáló eszközöket vásároltunk és országos, digitalizálást támogató intézményekkel működünk együtt, mint a Forum Hungaricum Nonprofit Kft és az OSZK. Digitalizált állományaink elérhetőek többek között a MaNDA, az Europeana adatbázisaiban, valamint a saját, nemrég létrehozott OR-ZSE Könyvtár Digitális Repozitóriumban. Ezekben már szabadon elérhető közel 800 könyv, többszáz kisnyomtatvány, valamint a magyarországi zsidó folyóiratok 900 lapszámot is meghaladó példányai. Elérhető saját és külső digitális tartalmainkról az érdeklődők tájékozódhatnak a honlapunkon.

Saját maguk restaurálják is a régi dokumentumokat, könyveket?

Büszkén mondom, hogy az utóbbi években sikerült létrehoznunk papír- és könyvrestauráló műhelyünket EMMI és MAZSÖK támogatással. Egy jelentős külföldi pályázati segítséggel legújabb, 2022 végére befejezett munkánk során a teljes héber kézirat gyűjteményt restauráltuk majd digitalizáltuk, a restaurálásba külső szakembereket és műhelyeket is bevontunk.

Önt idézem: Az Izraeli Nemzeti Könyvtárral együttműködve a világ héber kéziratait egyesítő adatbázisban lesznek elérhetőek a kézirataink. Milyen irányban fejlődhet tovább ez az együttműködés? 

Az 1990-es évek kezdetétől magas szinten együttműködünk az Izraeli Nemzeti Könyvtárral, ekkor történt meg az MTA Könyvtárának közreműködésével a korábbi kézirat állomány mikrofilmezése és alapos katalogizálása izraeli kollégák részvételével. Az együttműködés 2021-2022-ben folytatódott, melynek során az eredeti kéziratokról készült, közel 40 ezer színes digitális felvétel vált elérhetővé az Izraeli Nemzeti Könyvtár Ktiv elnevezésű online adatbázisában. A jövőbeli együttműködés során szívesen átvennénk a judaikák, hebraikák tárgyszavazásában szerzett izraeli tapasztalatokat. Természetesen a tőlünk eltűnt, másutt felbukkanó könyvekről, kéziratokról küldött értesítéseik is nagy segítséget jelentenek. Így legalább az eredeti dokumentumok digitális másolatait meg tudjuk szerezni.  A közelmúltban volt egy ilyen megállapodásunk egy izraeli aukciós házzal és esetenként eredeti dokumentum visszaszerzésében is sikereket érünk el. A szakmai tapasztalatcseréken, konferenciákon való közös-kölcsönös részvételek is új lehetőségeket kínálnak.

Unikális gyűjtemény, európai viszonylatban is – mondta Ön a könyvtárról. Kifejtené?

A nagy állami, egyetemi hebraika-judaika gyűjteményeket tekintve – például Cambridge, Oxford – nem szerepelünk az élvonalban. Az európai egyházi gyűjtemények közül a zsidó egyházi gyűjtemények sorában viszont az elsők között vagyunk. Ennek szomorúan prózai okai is vannak. Európában kevés zsidó könyvtár élte túl a holokauszt pusztításait. A mi gyűjteményünknek mindenképpen kiemelt helye van Közép-Európában.  A térségben a legnagyobb héber könyvgyűjteménnyel rendelkezünk. A magyarországi, illetve a közép-európai zsidó tudományosság és a neológia szempontjából egyedülálló, ilyen értelemben abszolút unikális. Vannak olyan muzeális, 15-17. századi könyveink, továbbá ritka, a világban egy-két példányban fennmaradt kézirataink és kisnyomtatványaink, melyek az egyetemes zsidóság kulturális kincsei.

Kérem, jellemezze röviden a könyvtár állományát.

A legkorábbi dokumentumaink a kéziratok között találhatóak, a legrégibb példányok a 13-14. századra tehetők. Összesítő számokat tekintve megközelítő adatokat tudok mondani. Nagyjából nyolcvanezer kötetről, magyar, német és más európai nyelveken megjelent könyvállományról beszélhetünk. A héber betűs állomány nagyjából negyvenötezer kötet. Folyóirat-gyűjteményünk mintegy huszonegyezer példányt számlál, a kisnyomtatvány gyűjteményünk eléri a tizenötezer darabot. A kötetes régi kéziratok száma mintegy háromszáz, a rabbiképző intézményi dokumentumaink közel háromszázötven dobozt tesznek ki, a kéziratos magyar rabbi-hagyatékok további többszáz dossziét töltenek meg. Hivatalosan ugyan százötvenezres a teljes könyvtári állomány, de én mindent, – a sokadik példányokat is beleértve – százhetvenezerre becsülöm a gyűjteményünk nagyságát.

Zsidó helytörténeti dokumentumokat is gyűjtenek?

Azt mondhatom, hogy szinte teljes körűen gyűjtjük a zsidó helytörténeti könyveket, tudományos munkákat. A zsidó felvilágosodás hatására a neológia hagyományában gyökerezik a zsidó helytörténet kutatása, a rabbiképzőben működött is egy helytörténeti iskola. Kaufmann Dávid példáját követve tanítványai folytatták ezt a munkásságot, ma pedig gyakran az OR-ZSÉ-n végzettek, illetve más egyetemeken doktoranduszok írnak disszertációkat zsidó helytörténeti témákról. Könyvtárunk bekapcsolódott a helytörténet források feldolgozásába, zsidó temetők korábbi képdokumentációinak digitalizálását és gyűjtemény felállítását végezzük. Jelenleg Borsod megye zsidó temetőit dolgozzuk fel.

Hogyan jelenik meg a zsidó művészet a könyvtárban?

Alapvetően mint tudományterület. A témával kapcsolatos idegennyelvű valamint magyar nyelvű nyomtatott és elektronikus szakirodalom is elérhető. Ami a magyarországi zsidó művészetről megjelenik azt a teljesség igényével gyűjtjük. Régi kisnyomtatványainkban, címlapokon, zsidó folyóiratokban nagyon komoly, művészi-grafikai tervező munkák, illusztrációk találhatóak.

Kiemelne néhány további érdekességet, ritkaságot a kézirat gyűjteményükből?

1877-ben hozzánk került Lelio Della Torre (1805–1871) padovai rabbi gyűjteménye, mely a könyvtár legrégibb és legritkább könyveit és kéziratait tartalmazza. Ebben az állományrészben található a 17. századi amszterdami főrabbi, Saul Levi Morteira teljes prédikációja, öt kötetes autográf kéziratban. Ennek a rabbinak az idejében közösítették ki az amszterdami szefárd zsidók – vallástól elrugaszkodó nézete és eretnekség miatt – Baruch Spinozát. Erős az itáliai héber kézirat anyagunk, vannak jemeni héber imakönyveink, szombatos imakönyvünk, egy arab nyelvű szamaritánus kéziratunk.  Egy 15. századi jemeni kéziratunk Jób könyvének héber betűkkel írott arab nyelvű fordítása. Emellett 16-17. századi kabbalisztikus kéziratokat is őrzünk. Magyar vonatkozásban kiemelem a várpalotai és szarvasi hitközségek héber nyelvű hevra könyveit.

Mit tud nyújtani a vidéki, idős korosztálynak a könyvtár?

Van saját honlapunk, mindenki számára elérhető online katalógusunk. Online eléréssel nagyon szép, gazdag tartalmat tudunk átadni. A Magyar Nemzeti Digitális Adatbázisban (MANDA) és honlapunkon nyolc-kilencszáz kötetnyi magyar nyelvű, zsidósággal foglakozó könyvünk szabadon letölthető, olvasható ingyenesen. Természetesen a rendszeresen megtartott könyvtári bemutatókon, ismertető vezetéseken szeretettel látjuk a vidéki vendégeket, hitközségeket is.

Végül, de nem utolsó sorban: Az Ön további kutatói, tudományos terveiről kérdezem.

Szeretném a rabbiképző könyvtárának történetét jobban feltárni és ezzel kapcsolatban publikációkat megjelentetni. Nem lankad az ókor iránti érdeklődésem sem, így továbbra is foglalkozom a korai zsidó irodalom egyes témáival. A kutatási eredményeket magyar és idegen nyelvű tudományos előadások és tanulmányok formájában tervezem megjelentetni.

Köszönöm a beszélgetést!

[1] A témában lásd Tamási Balázs külön publikációit is. (A szerk.)