Chile magyar zsidó – palesztin olimpiai bajnoka

Az élet néha meglepő történeteket produkál, és talán Nicolás Massú chilei teniszező története sokakat elgondolkodtat ma Magyarországon.

2004-ben az athéni olimpiai játékokon világraszóló chilei siker született.   A világklasszis teniszező Nicolás Massú, akit Gladiátornak becéznek hazájában, aranyéremt nyert honfitársával és jóbarátjával,  Fernando González-szel párosban.  Majd újrázott, és egyéniben is aranyérmet nyert!   Chile történetének első olimpiai aranyait nyerték, ráadásul Massú egycsapásra kettőt vihetett haza.  Nicolás a dél-amerikai ország kedvence lett; Pinera chilei elnök az ország hősének nevezte.

Jómagam sok évvel ezelőtt jártam Chilében. Rövid időre kiszabadulhattam a már-már elviselhetetlenül zsúfolt és kaotikus ötmilliós fővárosból, Santiago-ból. Eljutottam Valparaiso-ba is és a mellette fekvő csodaszép óceánparti városba, Vina del Mar-ba. A város neve szó szerint a Tenger Szőlőskertje spanyolul, és szavakkal valóban nehéz leírni a város szépségét.

1946-ban két magyar Holokauszt túlélő, Fried László és Végvári Veronika is ebben a csodálatos fekvésű városban találta magát.  Veronika túlélte Auschwitzot, a karjára tetovált szám egész életében emlékeztette az átélt szenvedésekre. Laci hatalmas szerencsével túlélte a Holokausztot; szülei és testvérei elpusztultak.

A friss magyar bevándorlók Vina del Mar-ban telepedtek le.   Mindketten imádtak teniszezni és László hamarosan a helyi Union Club tagja lett.  Ott még 83 éves korában is rendszeresen játszott.

Sonia lányuk is a városban nőtt fel, később megismerkedett Manuel Massú-val, egy palesztin bevándorlócsalád sarjával. Összeházasodtak, és fiúk, Nicolás 1979–ben itt született.

A kis Nicolás imádta a teniszező nagypapát, akinek a neve ekkor már Ladislao volt, de mindenki csak Lacinak hívta.  Az gyakran magával vitte a teniszklubba, és még ötéves sem volt amikor Laci nagypapa egy teniszütővel lepte meg. Hatéves korában pedig beíratta unokáját a helyi tenisziskolába. A kis Nicolás később unalmasnak találta a teniszt, inkább a rugby és a foci érdekelte.  De a nagypapa addig ösztökélte, hogy az végül a tenisznél maradt.

Laci nagypapának lett igaza. Unokája eredményei nagyot javultak, felkerült a világranglistára, és 2001-ben már Wimbledonban játszott. A csúcsra  a 2004-es athéni olimpián jutot el.  Kirobbanó formában érkezett Athénba, ahol két aranyat nyert. Ő az egyetlen férfi teniszjátékos a modern olimpiák történetében, aki mindkét tenisz számban aranyat tudott nyerni. Nagyapja mérhetetlenül büszke volt híres unokájára.

Massú, 2013  augusztus 27-én, 33 évesen, sajtóértekezleten jelentette be hogy visszavonul.  Az újságok megjegyezték, hogy 67 évvel ezelőtt pontosan ugyanezen a napon hagyták el nagyszülei Magyarországot.

Laci nagypapa is 2013-ban hunyt el, néhány nappal 92-ik születésnapja előtt. Vina del Mar-ban rengetegen ismerték, a város polgármestere is búcsúztatta, és unokái  kísérték utolsó útjára.

A távoli Chilében, Vina del Mar temetőjében, palesztin és magyar zsidó bevándorló rokonai együtt siratták azt a Holokauszt túlélő Fried Lacit, akinek unokája Chile első olimpiai aranyérmét nyerte 2004-ben az athéni olimpián.

Nehéz ehhez a történethez bármit is hozzátenni.